Szilárda
-4 °C
2 °C

Mikor akarsz szülni? 40 évesen?

shutterstock 516261334
2018.11.20. 19:17 Módosítva: 2018-11-21 10:07:56

Magyarországon a nyolcvanas évek eleje óta kevesebb gyermek születik, mint ahányan egy évben meghalnak. Azóta közel 1 millióval csökkent a magyar népesség létszáma. Ma 9,7 millióan vagyunk, és ha a folyamatok nem változnak, a legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re már csak 6 millióan leszünk.

Magyarországon a fogyás oka az, hogy nyugat-európai összehasonlításban alacsony az átlagélettartam és kevés gyerek születik. Alaptétel, hogy a népességfogyás megállításához a két szülőnek minimálisan újra kellene termelnie magát, tehát legalább két gyermeket kellene világra hoznia. A népesség növekedéséhez azonban ennél több kell: sok családban három vagy több gyermeket kellene vállalni, elvileg ezt célozzák a kormány családpolitikai intézkedései is. 

A statisztika ezt az egy szülőképes korú (15-49 éves) nőre jutó gyermekek számával fejezi ki. A teljes termékenységi arányszámnak legalább 2,1-nek kellene lennie, azaz a népesség szinten maradásához

100 nőnek 210 gyermeket kellene szülnie. Ehhez képest ma Magyarországon 100 nőre számítva csak 153 gyermek születik.

 

Ez ráadásul már javuló tendenciát mutat,  1996 óta ez a legmagasabb érték.  A mélypont 2011-ben volt 1,23-as termékenységi arányszámmal. M íg 1990-ben még 125 679 gyerek született, 2011-ben már csak  88 049. 

Persze azóta vannak biztató jelek, például az elmúlt években emelkedett a születések száma, bár ennek elsődleges oka az adatok szerint nem a középosztály, hanem az alacsony iskolai végzettségűek gyerekvállalása.

a népességfogyás azonban ettől még nem áll meg. Valójában az történik, hogy egyre kevesebb potenciális anya vállal ugyanannyi vagy több gyermeket, mint korábban.

Ez a folyamat rossz irányba vezet. Demográfiai okok miatt ugyanis folyamatosan csökken a szülőképes korú nők összlétszáma. Így még ha a most fiatal nők a jövőben több gyermeket is hoznának is a világra, akkor is csökkenni fog a születések száma Magyarországon. Ez  2017-ben fordult elő először.  

Nemcsak Magyarországon, a fejlett országokban is jellemző tendencia, hogy a nők egyre később szülnek. Míg az anyák átlagos életkora az első szüléskor a nyolcvanas évek elején 23 volt, 2000-re 25-re emelkedett, ma pedig már 27 év. Ma tehát akkor kezdenek gyermeket vállalni a nők, amikor 30 évvel ezelőtt a legtöbb anyának már legalább két gyermeke volt.

A gyermekvállalás kitolódásának számos oka van: az oktatás bővülése, a párkapcsolatok átalakulása, a házasság népszerűségvesztése, az önálló egzisztencia megteremtésének igénye és nehézsége. A XXI. században ugyanakkor teljesen természetes és kétségbevonhatatlan igény a nők részéről, hogy megfelelő képzettséget, egy vagy több diplomát szerezzenek, karrierépítésbe kezdjenek, világot lássanak. A gyermekvállalás időpontja emiatt eltolódik, de az ma már egyre kevésbé igaz, hogy a diplomát szerzett nők kevesebb gyermeket szülnének. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy már alig van különbség az érettségizettek és a diplomások gyermekvállalási hajlandósága között. 

A később gyermekvállalásnak azonban kockázatai vannak. Még ha a társadalmi elvárások alapvetően meg is változtak, az emberi biológia évezredek óta ugyanaz: 30 felett a nők fogamzóképessége kezdetben lassan, 35 év felett egyre gyorsuló ütemben csökken, és a terhesség is egyre bizonytalanabb kimenetelű. Ez demográfiai értelemben is rizikót rejt:

ha sokan csak a harmincas éveik közepén, sőt negyven felett vállalják első gyermeküket, annál kisebb a valószínűsége, hogy második vagy harmadik gyermekük is lesz.

A korábban elhalasztott és későbbre tervezett gyermekek többsége nem születik meg.

Ezen a táblán megyei bontásban látható, hogy 2017-ben milyen életkorban szülték meg a nők első gyermeküket. 2017-ben összesen 91 577 gyermek született, közülük 42 654-en első gyermekként. Mivel Budapesten és környékén élnek a legtöbben, itt születik a legtöbb gyermek is a 20-40 éves női korosztályban (ez alól egyedül a 15-19 éves korosztály a kivétel). Az oszlopok az összehasonlíthatóság érdekében nem a megszületett első gyermekek számát, hanem a  megyében született első gyermekek eloszlását mutatják az anya kora szerint.

Látható, hogy a legfiatalabb korban, 19 éves kor előtt, illetve 20-24 éves kor között az észak-keleti országrész megyéiben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzőbb az első gyermekvállalás. Mindez összefügg azzal, hogy az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége nőtt, és a nyolc osztályt végzettek átlagos életkora az első gyermekük születésekor gyakorlatilag nem változott.

Szám szerint a legtöbb gyerek továbbra is a 25-29 éves korosztályban születik: 13 351. Ezen a korosztályon belül Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében jellemző leginkább, hogy a nők első gyermeküknek adnak életet.

2004 óta megfigyelhető tendencia, hogy Budapesten az anyák leggyakrabban 30–34 évesen vállalják első gyermeküket.

Ugyanígy Budapesten és a fővárosi agglomerációt adó Pest megyében a leginkább jellemző ez a későbbi életkorban is:  2000 és 2009 között Budapesten kétszeresére emelkedett a 35–39 évesek gyermekvállalása, és háromszorosára a 40 éven felüli nőké. Tavaly Budapesten 409 negyven feletti nő hozta világra első gyermekét.

A szülési életkor kitolódásának más következményei is vannak: demográfusok szerint a most 30-as éveik elején járó nők körében jóval magasabb lesz a végleg gyermek nélkül maradók aránya.  Az 1963-ban született nőknek 45 éves korában csak 8,6 százaléka volt gyermektelen. Egy becslés szerint ha a szülési kedv nem változik, az 1975-ben született generáció nőtagjainak 17 százaléka maradhat gyermektelen 45 éves korára. Ugyanezen számítás alapján az 1980-ban született női nemzedék tagjai közül várhatóan már 27 százaléknak nem lesz gyermeke 45 korára. 

Számos egyéb tényező javítja vagy éppen rontja a szülések számának alakulását Magyarországon. Fontos tényező ebből a szempontból a párkapcsolatok alakulása. Egyre kevesebb a házasságkötés, az élettársi kapcsolatok bomlékonysága pedig nem kedvez a gyermekvállalásnak. A másik oldalon viszont növeli a szülések számát, hogy a válások utáni új párkapcsolatokban sokan vállalnak ismét gyermeket.

Egy 2012-es tanulmány (.pdf) a kivándorlás és a gyermekvállalás összefüggésére is felhívja a figyelmet. A munkavállalási céllal külföldre vándorló magyarok nagyrészt a gyermekvállalási életkorban lévő generációk tagjai, és körükben a termékenység magasabb, mint az itthon maradottaknál. Ahogy Kapitány Balázs és Spéder Zsolt Gyermekvállalás című tanulmányában olvasható: a magyarországi születésű anyák által 2011-ben vállalt gyermekek közül 1225 újszülött Angliában vagy Walesben jött világra, míg ezen idő alatt egész Vas megyében 1826 gyermek született. 

A tanulmányt író kutatók 6 évvel ezelőtt azt jósolták, igen nagy a valószínűsége, hogy a két gyermeket vállalók aránya csökkenni fog, többen maradnak majd gyerek nélkül, és nőni fog az egy- és háromgyermekesek aránya is. A friss, 2018-as Demográfiai Portré alapján mindez be is jött: a Spéder-Kapitány szerzőpáros szerint gyerekszám szerint pluralizálódik a családszerkezet Magyarországon

nő az egygyermekesek és gyermektelenek aránya, a kétgyerekes családmodell kezd kimenni a divatból, a nagycsaládos modell népszerűsége pedig egy kis növekedéssel stabil maradt az elmúlt években.

Csakhogy hiába nő az esélye annak, hogy valaki két gyerek után harmadikat is vállal, ha közben az első és a második gyerek kisebb valószínűséggel születik meg, ez érdemben nem tud fordítani a népesedési trenden. 

(Borítókép: Shutterstock)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!