Emília
14 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Máshogy lép fel a tüntetőkkel a rendőrség, mint eddig

DSC 0090
2018.12.15. 08:57

Noha a magyar rendőrök a 2006-os zavargások óta rengeteget fejlődtek abban, hogyan kell szakszerűen kezelni egy tüntető tömeget, a túlóratörvény miatt utcára vonuló tiltakozások alatt már érződött némi bizonytalanság és a helyszíni tudósítások több furcsaságról is beszámoltak.

Néhány példa:

  • csütörtökön a rendőrség kisebb csoportokra szakította a tüntetőket, majd igazoltatásokba kezdtek;
  • sok embert csak azután engedtek tovább, ha a nevüket belemondták egy kamerába;
  • több alkalommal is úgy fújtak könnygázt a tüntetőkre, hogy előtte nem figyelmeztették őket (igaz, a pénteki tüntetés éjszakáján viszont egy rendőrségi megafon folyamatosan beszélt a tüntetőkhöz).

A háromból egyiket sem tehették volna meg, ha a jogszabályoknak megfelelően járnak el – mondta el az Indexnek Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.

A törvény szerint a rendőrök csak akkor igazoltathatnak valakit, ha az igazoltatásnak törvényes indoka van.  Ezeket a rendőrségi törvény meghatározza, és az igazoltatás okát közölnie is kell a rendőrnek.

Önmagában azért nem igazoltathatnának senkit, mert az illető az utcán tartózkodik vagy éppen békésen tüntet.

Márpedig a csütörtöki tüntetéseken is jellemzőek voltak a tömeges igazoltatások, amelyek nem csak a valóban rendbontó résztvevőket érintették. 

Teljesen más a helyzet, ha egy tüntető a rendőri igazoltatásra alapot ad – például kukát, padot borít fel vagy füstbombát dobál. 

Felkészültebbnek kellett volna lenniük a rendőröknek

Az, hogy a szerdai tüntetésen a rendőrök nem álltak a helyzet magaslatán, Hegyi szerint annyiban érthető, hogy az inkább egy spontán kialakult esemény volt. Csakhogy másnapra már számítani lehetett a folytatásra, így az egyenruhásoknak is felkészültebbnek kellett volna lenniük.

Arra nincs jogszabályi lehetősége a rendőrnek, hogy egy bekerített csoportot csak azzal a feltétellel engedjen el, hogy mindenki bemondja a nevét a kamerába. Márpedig csütörtökön ez történt, és az érintettek hiába kérdezték a rendőröket, hogy ezt milyen jogszabály alapján teszik, nem kaptak rá választ. Hegyi szerint a jogszabályok értelmében mindössze arra lenne lehetősége a rendőröknek, hogy ha igazoltatnak, akkor az igazoltatásokról kép-és hangfelvételeket készítsenek.

Az igazoltatáskor, ha valakinél nincs személyi igazolvány és nem tudja igazolni magát, akkor akár a jelen lévő társai igazolhatják, de ezt a rendőr nem köteles elfogadni. Ha igazolvány nincs nála, és az igazoltatás célja megkívánja, akkor elő is állíthatja az illetőt a rendőrség. Természetesen az igazoltatást mellőzheti is a rendőr. Például ha egy tüntető a rendőrre támad, akkor nem kell a rendőröknek igazolniuk a támadót, mielőtt lefogják. 

Korábban inkább együttműködtek

Ami feltűnő, hogy a 2006 óta a tömeget egyre szakszerűbben kezelő rendőrség az utóbbi napokban máshogy viselkedik, mint az elmúlt években. Hegyi Szabolcs szerint amíg korábban a gyülekezési törvény betartására figyelve inkább együttműködtek a tömeggel, addig az elmúlt két napban nem ez volt a jellemző. 

Az Index tudósítói ezzel szemben inkább egyfajta tanácstalanságot tapasztaltak a rendőrök részéről, és új elemek is megjelentek a tüntetéseken - erről bővebben ebben a cikkben írtunk

A gyülekezési törvény által előírt együttműködési kötelezettség persze nem azt jelenti, hogy a rendőröknek együtt kell tüntetniük a tömeggel, hanem azt, hogy kommunikálniuk kell vele. Például mielőtt könnygázt fúj a tömegbe, fel kell szólítania a rendbontókat, hogy amit csinálnak, azt fejezzék be, ellenkező esetben a rendőrség fellép velük szemben. A helyszíni tudósítások szerint szerdán és csütörtökön többször előfordult, hogy a rendőrök mindenféle figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a tüntetőkre. 

Az is megfigyelhető, hogy a rendőrök, miután egy ideig tolerálják még a kifejezetten erőszakos cselekményeket is, figyelmeztetés nélkül, váratlanul és támadóan reagálnak. Ez további

feszültséget, provokatív hangulatot szül, emellett azt a képet erősíti, hogy a rendőrség elnyomó, megfélemlítő módon lép fel. 

Pedig éppen ellenkezőleg lenne szakszerű: az erőszakosabb cselekedetekre, vagy azok közvetlen veszélyére időben, megelőző jelleggel, a rendőrségi és a gyülekezési törvényt betartva kellene reagálniuk.

Emellett egy alapvetően békés tüntetésnél, ahol szórványosan van jelen az erőszak, elsősorban arra kellene figyelni, hogy kiemeljék vagy elkülönítsék az agresszorokat. Az ilyen de-eszkalációs vagy non-eszkalációs tömegkezelési technikák nem ismeretlenek, és eddig úgy tűnt, a rendőrök 2006 óta megtanulták, miképpen lehet az agresszív embereket minél jobban leválasztani egy tömegről.