Elkezdték a Dunába lőtt zsidók felkutatását

Kedden kamerás, szonáros próbakutatást végzett a Duna budapesti szakaszán a ZAKA izraeli nem kormányzati szervezet mentőcsapata. Februárban húszan térnek majd vissza, hogy hosszabban vizsgálódjanak a második világháborúban a Dunába lőtt zsidó emberek maradványaiért – mondta az Indexnek Lydia Weitzman, a szervezet sajtómunkatársa. A ZAKA több ezer, többségében ultraortodox zsidó önkéntessel működik 1995 óta, áldozatok után kutató- és búvárcsapatokat is fenntartanak a hozzájuk érkező adományokból.

A ZAKA a honlapján arról ír, hároméves tárgyalássorozat után kapták meg engedélyt, hogy megkezdjék a munkát. A szervezetet a Dunába lőtt zsidó áldozatok hozzátartozói keresték meg még 2016-ban, miután a Margit híd felújításakor a DNS-vizsgálatok szerint több olyan maradványt találtak, amely zsidó származású embereké lehetett.

Egy háromfős kutatócsapat érkezett Budapestre vasárnap. Ők kedd reggel előkészítő vizsgálatokat végeztek a Margit hídnál, hogy megtudják, milyen mély a víz, a vízalatti iszapréteg, mennyire erősek az áramlatok, mondta lapunknak Ilan Berkovich, a ZAKA búvárcsapatának vezetője.

„Február végén térünk vissza egy húszfős csapattal, akkor is a Margit hídnál, illetve a Lánchíd északi részén fogunk kutatni” – mondta Berkovich. Azért éppen itt, mert amikor négy évvel ezelőtt először felvetődött, hogy további maradványokat keresnek majd, akkor egy túlélő magyar zsidó ember megmutatta neki, hogy pontosan hol zajlott a tömeges folyóba gyilkolás. 

A holokauszt során körülbelül 600 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg. Pontos számokat nem lehet tudni, becslések szerint több ezer embert lőttek 1944 őszén, telén Budapestnél a Dunába.

Orbán Viktort kérték meg

Az izraeli főrabbi még nyáron személyes jeruzsálemi találkozójuk alkalmával megkérte Orbán Viktort, segítse az izraeli ZAKA kutatócsapat munkáját abban, hogy a második világháborúban a Dunába lőtt zsidó emberek holttesteit búvárcsapatuk megtalálja, mondja az Indexnek Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség (EMIH) vezetője. 

Köves Slomó onnan tud minderről, hogy Orbán Viktor a főrabbival zajló találkozója alkalmával őt kérte fel, hogy segítsen a kutatás megszervezésében. „A magyar belügyminisztérium és a rendőrség nyitottnak mutatkozott, az engedélyeket megadták. A kutatás azért fontos, hogy a zsidó vallás hagyományai szerinti végtisztességet megadhassák az áldozatoknak.

Bár a magyar kormány eddig minden segítséget felajánlott, a költségeket egyelőre fedezték az izraeli magánadományok

– fogalmazott.

Ahogy azt a Kibic.hu cikke alapján megírtuk, Aryeh Deri izraeli belügyminiszter a héten Budapesten tárgyalt Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel. Twitter-oldalán ő is írt a dunai kutatásról, és hozzátette, az elhunytak maradványait Izraelbe szállítják, majd ott temetik el őket.

Arról, hogy a maradványokat – ha találnak majd egyáltalán – elvinnék Magyarországról, Köves Slomó és a ZAKA búvárcsapatát vezető Ilan Berkovich sem tud. Izraelben egyébként idén áprilisban választások lesznek, így Aryeh Deri izraeli belügyminiszter kampányfogásaként is értelmezhető, hogy váratlanul kitweetelte az amúgy háttérben zajló magyar–izraeli együttműködést az esetleges zsidó csontok felkutatásáról.

Az Atv.hu információi szerint Jair Lapid magyar származású izraeli ellenzéki politikus 2016-ban egyszer már kért segítséget Orbán Viktor miniszterelnöktől és Szijjártó Péter külügyminisztertől, de ő nem járt sikerrel.

Az izraeli Ynet azt írja, hogy az erős sodrású Dunában nem valószínű, hogy lehet még csontokat találni. A búvár Berkovich azt mondja, 50-50 százalék esélyt ad arra, hogy idén februárban találnak-e maradványokat, vagy sem. „Nagyon sok függ attól, hogy mennyi és milyen természetű víz alatti munkálatok folytak a második világháború óta a Dunában azokon a területeken, ahol vizsgálódni fogunk” – mondta az Indexnek.

2011-ben több ember maradványait találták meg. De kik ők?

A Margit híd felújítása során 2011-ben 15-20 személyhez tartozó csontokat, cipőket és ruhákat találtak a háborúban a folyóba robbantott híd még ott lévő egyik darabja alatt. A csontok antropológiai és DNS-vizsgálata alapján kimondták, hogy közülük néhány a Dunába lőtt zsidó emberek maradványai lehetnek, sőt néhány csonton lövésnyomokat is találtak – írta 2016-ban a Népszabadság.

Akkor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szervezte a maradványok újratemetését, az idei új kutatásban azonban semmilyen módon nem vesznek részt, mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke az Indexnek. Heisler szerint 2016-ban az orvostechnológiai vizsgálatok a csontok egy részénél az askenázi zsidókra jellemző genetikai jeleket rögzítettek, másik részüknél nem találtak ilyet.

„A csontoknak konkrét személyekhez történő kapcsolása lehetetlen volt. Történész kutatók szerint a holokauszt alatt több ezer embert lőttek a Dunába, illetve Budapest ostroma alatt sokan vesztek a folyóba. Csontjaik vélhetően teljesen szétszóródtak a több mint hetven esztendő alatt, és elképzelhető, hogy egészen a Fekete-tengerig bemosta őket Európa egyik legnagyobb folyója” – fogalmazott.

Az áldozatok származásának pontos megállapítását nehezítette, hogy amikor 1944-ben a Margit hidat felrobbantották, több száz magyar és német holttest zuhant a Dunába. A Népszabadság cikkében azt írják, hogy erre hivatkozva többen megkérdőjelezték, hogy a 2011-ben kihalászott holttestek biztosan a holokauszt áldozatai-e.

Most Heisler András az Indexnek azt mondta, hogy a 2011-ben a Margit hídnál talált csontok orvosszakmai vizsgálata csupán annyit tudott megállapítani, hogy a csontok hány százalékában találtak az askenázi zsidó populációra jellemző paramétert. „Valójában még ez sem jelenti biztosan, hogy az zsidó emberé volt. A csontok jelentős részénél azonban még erre a megállapításra sem volt lehetőség” – fogalmazott.

Mint annak idején mi is beszámoltunk róla, az újratemetés hosszas egyeztetések és viták után 2016-ban a Kozma utcai zsidó temetőben történt. A neológ zsidó szertartáson – éppen a csontok származása körüli kérdések miatt – a Mazsihisz elnöke és főrabbija mellett beszédet mondott Bíró László katolikus püspök, Bogárdi Szabó István református püspök, valamint Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter is.