Beáta, Izolda, Lea
0 °C
17 °C

Előre látható volt, hogy nem kerülhet bíróság elé az Elios-ügy – állítja a kiugrott bíró

2019.02.05. 10:17

Először beszélt a nyilvánosság előtt távozása okairól a büntetőbíró, aki december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról.

Keviczki István a Válasz Online-nak nyilatkozott arról, hogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.

Keviczki arról beszélt az interjúban:

lemondásom fájdalmas döntés volt, egy kicsit úgy éreztem, mintha öngyilkosságra szántam volna magam.

Hat éven át fontolgatta a lemondását, miután  2012-ben – utóbb alkotmánysértőnek bizonyuló módon – kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karon belül, és jött egy semmisségi törvény, amellyel „földbe döngölték a bírákat”. Ezután Keviczki szerint – aki ezt már lemondó levelében is világossá tette – az ítélkezés függetlenségének sérelmét észlelte, noha, mint hangsúlyozta, „s zemélyemben nem ért semmilyen atrocitás, semmilyen befolyásolási kísérlet, ami közvetlenül negatívan érinthette volna a munkámat.” Az interjúból kiderül:

Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.

– Konkrétumot kérünk.

– Vegyük példaként az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Ez tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz.

– Büntetőeljárás vagy elmarasztaló ítélet?

– Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. 

A bíró arról is beszél, hogy persze nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. „Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből” – fogalmazott, kérdésre pedig azt is kifejtette, nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda.

A volt bíró részletesen beszélt az igazságszolgáltatást, azon belül is a bírósági rendszert érintő három törvényről, amely aláássa a függetlenséget, majd pedig a létrehozás folyamatában lévő, új közigazgatási bíróságok, s azok leendő vezetője kapcsán azt mondta: „aki látta azt a videót Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán, amelyben bírságbajnoknak nevezte és nyilvánosan megalázta Patyi Andrást, még a választási bizottság elnökeként, ő pedig bocsánatot kért a miniszterelnöktől, pontosan tudja, mire számíthatunk tőle a Közigazgatási Felsőbíróság élén. Így néz ki egy független főbíró?”,

Van tehát egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni, azzal, hogy a büntetőügyek még erősebb ügyészi befolyás alá kerülnek, a polgári perek száma csökken, az állammal kapcsolatos ügyek pedig külön bíróság elé kerülnek.

Ugyanakkor a rendszert belülről ismerőként Handó Tünde,  az Országos Bírósági Hivatal elnökének regnálását két részre osztotta, ami értelmezésében abban volt mérhető, hogy az ő elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és Keviczki szerint regnálásának első kétharmadában ezzel nem is volt jelentős gond. „Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja” – hozta fel. Szerinte: 

Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal.

Nem ez az első eset, hogy volt vagy jelenlegi bírók éles kritikát fogalmaznak meg a bírósági rendszer, elsősorban igazgatási vezetőjével szemben. Korábban írtunk arról, hogy felmentését kérte Áder Jánostól az a bíró is, aki a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal egyik leghangosabb kritikusa volt rendszeren belülről. Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája a 444.hu-nak tavaly októberben adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „Handó Tünde nagyon tehetséges ember, bíró, vezető, de az a centralizáció és önkény, amit megvalósított, minden erényét, és kezdeti eredményét lerombolta". Szepesházi robbanás közeli állapotokról beszélt az igazságszolgáltatásban.

Hasonlóképp éles bírálatokat fogalmazott meg az Indexnek adott interjúban bírók önkormányzati szervének, az Országos Bírói Tanácsnak a leköszönt elnöke is. Hilbert Edit szerint Handó törvénysértő gyakorlata miatt egyre labilisabbak a bíróságok, és a kialakult helyzet azért is állhatott elő, mert a törvény hiányos és a jóhiszeműségre épít.

Frissítés 14:15-kor: A Legfőbb Ügyészség sajtóközleményt adott ki az interjú megjelenése után, amiben azt írják, hogy Keviczki István tényekkel alá nem támasztva több negatív megjegyzést tett az ügyészi szervezetre és annak vezetőjére. Mint írják, az a nyilatkozata, miszerint az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között, valótlan kijelentés, mely súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet. Szerintük furcsa, hogy Keviczki olyan ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása.

Mint írják,

igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.

Amennyiben igaz lenne Keviczki István állítása, akkor az Európai Unió legtöbb ügyészsége sokkal elfogultabb, mint a magyar ügyészség, hiszen az OLAF 2017. évi jelentése szerint, az általuk 2010-2017 között tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga: 42%., míg Magyarországon ez az arány 47%. (Mindez például Németországban 21%, Írországban és Finnországban pedig 0%!)

A magyar ügyészség törvényesen és minden statisztikai mutató szerint – nemzetközi összehasonlításban is – hatékonyan működik.

Frissítés: A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya is közleményt adott ki az ügyben. Álláspontjuk szerint nincsen morális válság a törvényszéken.

„A bíráknak – ahogyan eddig is – megvannak a törvényes lehetőségei arra, hogy kritikai észrevételeiket, javaslataikat megfogalmazzák a bírósági vezetés felé. Nem szükséges ehhez az utat a szervezeten kívül keresni”.

Azt is írták, hogy a Fővárosi Törvényszék az elmúlt hónapokban azon dolgozott, hogy az illetékességi területéhez tartozó bíróságokon az ítélkezési tevékenységhez tartozó feladatok időszerű ellátása mellett biztosítsa a bírák és a dolgozók számára a megfelelő munkakörülményeket utalva a proaktivitásra, a kompetencia alapú munkavégzésre, az adminisztratív terhek csökkentésére vagy az inspiráló munkakörnyezetre, illetve az ügyfélbarát kommunikációra. Szerintük a törvényszék vezetése számos olyan projektet indított el, amelynek célja, hogy modern megoldásokat alkalmazzon a szervezeten belül és biztosítsa a munkavégzéshez szükséges nyugodt körülményeket.

„A Fővárosi Törvényszék hangsúlyozza, hogy a bírák tevékenységüket függetlenül és pártatlanul látják el. Ahhoz, hogy az ítélkezési tevékenységük méltó támogatást kapjon, folyamatos a párbeszéd az intézményen belül.”

Több programról is beszámoltak, amely ezen célokat tűzték maguk elé. Azt is kiemelték, hogy a Fővárosi Törvényszék az ország legnagyobb bírósága, ahol több, mint 700 bíró és csaknem 2000 igazságügyi dolgozó teljesít szolgálatot.

„Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján biztosan állítható, hogy a Fővárosi Törvényszéket a nyugodt munkavégzés, bizakodással teli, pozitív légkör jellemzi. Egy ilyen nagy szervezetben értelemszerűen előfordulnak kritikus hangok, amelyek azonban alulreprezentáltságukból eredően nem tekinthetők meghatározónak különösen akkor, ha olyan személyek nyilatkozatán alapulnak, akik már nem részei arendszernek” – írták, hozzátéve azt is, az OBH számos fejlesztési támogatást adott a szervezetnek.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!