Alfréd
-7 °C
2 °C

Titokzatos vadászati gigaprogramba önti a pénzt az állam

DBZOL20180215028
2019.02.06. 21:23
Önálló költségvetési fejezetet kapott, és így újabb, mintegy 4 milliárd forintos kerettel gazdagodhatott a 2021. évi vadászati világkiállítás „előkészítésének és felvezető eseményeinek támogatása” az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál. A december óta Kovács Zoltán volt kormányszóvivő, jelenlegi nemzetközi kommunikációs államtitkár által kormánybiztosként felügyelt projekt még mindig csak a tervezés tervezésének szakaszában van, de máris kaotikus a költségvetése, miközben a vadászati csúcsesemény címén szisztematikusan csoportosítja át az adóforintokat a kormány.

Egy bő 3 milliárdos, plusz egy másik, 95 milliós összeget rendelt  Orbán Viktor egy múlt heti kormányhatározattal (pdf) az Innovációs és Technológiai Minisztérium büdzséjéhez, külön fejezetet hozva létre

a 2021. évi vadászati kiállítás előkészítésének és felvezető eseményeinek támogatása

címmel. A múlt hétfői Magyar Közlönyből semmi egyéb nem derül ki, ahogyan a hivatalos államtitkári tájékoztatás nyomán is csupán találgatni lehet arról: valójában mit tervez az Orbán-kormány, mire mennyi adóforintot fordít a vadászati világkiállítás címén, és valójában mi is cél a rendezvénnyel.

Kellő időben elszámolnak

Legutóbb Mesterházy Attila szocialista politikus kérdezett rá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél arra, valóban igaz-e, hogy az Országos Mentőszolgálat éves költségvetését, azaz bérekkel, járulékokkal, működési költségekkel együtt

38,5 milliárd forintot jócskán meghaladó összeget

fordít a kabinet a vadászati világtalálkozóra. Érdemi választ nem kapott: a január 28-i feleletet Semjén nevében jegyző Cseresnyés Péter innovációs államtitkár szerint azt csak 2019 végére kell véglegesíteni, hogy jövőre és a kiállítás évében mennyit is költenek a világkiállításra, míg az eddigi költségekről nagyvonalúan annyit közölt: pontos tájékoztatást lehet kapni három idevágó kormányhatározatból – a hétfőn frissen megjelent, fentebb megjelent pénzügyi átcsoportosítást nem sorolta fel ezek között. Azt azonban

érdemben nem cáfolta, hogy a várható költségek 50 milliárd forint környékén lesznek.

Cseresnyés annyit írt továbbá:

Az idei kiadások tételes kifejtése az előre meghatározott ütemezés szerint, kellő időben meg fog történni.

Kissé cinikus elintézési módnak tűnik ugyanakkor mindez az eddigi, gyakorlatilag követhetetlen pénzmozgásokra az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolítása és annak megtervezése ügyében. A december elején – eredetileg a HVG által – ötvenmilliárdra saccolt világkiállítási keret egyébként könnyen helytálló lehet, hiszen a kormány grandiózus „sporteseményt” tervez. Csak épp az idevágó részleteket nem kívánja nyilvánosságra hozni, avagy az eddig kiszivárgott tervek helytállóságát megerősíteni.

2017 óta, amikor is az első döntést hozta az akkori Orbán-kormány az ügyben, egyetlen érdemi részlet sem látott hivatalosan napvilágot, kivéve az államtitkár által is említett három kormányrendeletet, amelyek a költségvetési forrásokat rendelik a tervezéshez.

Ezekből azonban aligha kapunk teljes képet. 2017 nyarán döntöttek ugyanis arról, hogy a kormány „egyetért a Vadászati Világkiállítás 2021. évben Magyarországon történő megrendezésével". Ennek érdekében a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanáccsal (CIC) kötöttek egy együttműködési megállapodást – méghozzá Semjén Zsolt, a miniszterelnök első számú helyettese lett az ügy felelőse. Semjén meg is kötötte a megállapodást, összesen 2021-ig mintegy 387,5 milliós költséggel kalkulálva. 

Mindez azt jelenti, hogy a kabinet – ahogy azt Semjén maga nyilatkozta is – eredetileg ennyit szánt az eseményre – egyéb tervezési, majd pedig kivitelezési költségekről ekkor még szó sem volt.

Időközben azonban, hogy-hogy nem, nemcsak a megrendezésről alkotott elképzelések, hanem az idevágó költségvetési források is grandiózussá váltak.

Kinőtte a HUNGEXPO-t is

A kiadások négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal magyarázta a kormány. Sőt, elsősorban a világkiállítás fő helyszínéül szolgáló kőbányai vásárváros, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontot érintő és a kapcsolódó fejlesztésekkel, amelyre a 2017-es és a 2018-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot címkézett fel a kormány, de már egy 2017. augusztusi határozattal további 1,5 milliárd forintot rendelt a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére, további 4 milliárdot pedig egy két megállós villamosvonal megépítésére – szintén e projekt keretében. A HUNGEXPO-t érintő beruházást persze nemcsak a vadászati világkiállításra hivatkozva, hanem a jövőre esedékes Eucharisztikus Világkongresszussal egybekötve vette tervbe a kormány, és mindkét csúcsesemény szerepelt is a költségvetési források biztosításáról szóló kormányhatározatokban.

Időközben ugyanakkor az is kiderült, hogy a vadászati világkiállítás több szimbolikus programját nem is a HUNGEXPO-n, hanem a 3,1 milliárd forintból felújított, és egy szintén 2017-es kormányhatározattal az Országos Magyar Vadászkamara tulajdonába adott Hatvani Vadászkastélyban, valamint a tervek szerint már 2019-re több mint 40 milliárd forintból megújuló Fővárosi Állatkertben rendezik. Semjén legalábbis még 2017-ben végigturnézta a vadászati szaklapokat és eseményeket azzal, hogy az ő bábáskodása alatt megrendezendő világesemény – mely a tervek szerint 2021. augusztus 20 és október 23. között lesz majd – három fő helyszínen, a HUNGEXPO-n, a megújuló Fővárosi Állat- és Növénykert területén, valamint a hatvani múzeumban és országszerte néhány más helyen, például Keszthelyen kínál majd programokat.

Manapság pedig a kormányfő-helyettes már a Kincsem Parkot is a rendezvény fő helyszínei között említi. Egyébként maga Semjén valóban bábáskodott, sőt igencsak határozott elképzelésekkel rukkolt elő már évekkel ezelőtt arról, hogy mit is szeretne a vadászati világkiállítással elérni:

Nemcsak a történelmünket, hanem az egész magyar kultúránkat és irodalmunkat átszövi a vadászat. Hunor és Magor történetétől kezdve, Szent Istvánon át, Zrínyin keresztül Fekete Istvánig, mindenhol jelen van. A legnagyobb magyar vadász pedig egyértelműen Széchenyi Zsigmond, akinek művészete, vadgazdálkodási tudománya, fotói és irodalmi zsenialitása is mind tetten érhető. Minden vadász számára ő az etalon

– mondta a miniszterelnök-helyettes például Széchényi Zsigmond halálának 50. évfordulóján a hatvani vadászati múzeumban. Azt is hozzátette: éppen ezért természetes volt, hogy róla nevezik el a vadászati múzeumot és hogy az ő égisze alatt valósul meg a 2021-es Vadászati Világkiállítás. „A szükséges pénzügyi forrásokat biztosítani fogjuk. Ebből nyilván Hatvan is karakteresen részesedni fog” – ígérte meg ugyanott a miniszterelnök-helyettes.

Az is hamar kiderült: nemcsak a kormány fővadásza hírében álló Semjén és az általa felkért – még Lázár János által kinevezett, hozzá és kormányhoz is több szálon kötődő – miniszteri biztos, gróf Károlyi József mert nagyot álmodni. A kormány tavaly végre valóban belevágott a projektbe, amelynek csapatába ugyanakkor Orbán Viktor 2018 végére új „szervezőket” kezdett beválogatni. Jött a 2018-as év végi költekezés, amelyből egyértelművé vált, hogy a világkiállítás megrendezését újoncként tervező kormánybiztos, azaz Kovács Zoltán (a személycserékről alább bővebben) és tízfős irodája mellett egy tervező bizottság is létrejön, sőt: 563 millióért létrehoz a kabinet egy projektcéget, amin túl – vagy éppen annak segítségével – már 2019-ben összesen 7 milliárd forintot szán az expó előkészítésére a kormány.

Kormánybiztosok, miniszteri biztosok, tervezőbizottságok, a cég és Semjén

Az idevágó 2018. december 13-i, szintén Orbán által jegyzett kormányhatározat szerint a kabinet felhívta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gondoskodjon a rendezvénysorozat megvalósításával kapcsolatos feladatokat ellátó, 563 millió 85 ezer forintos induló jegyzett tőkéjű, állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásáról. A cég tulajdonosi jogait ezután az innovációért és technológiáért felelős miniszter, azaz Palkovics László gyakorolhatja, de a programsorozat tervezéséért ezentúl az agrárminiszter, Semjén és a már említett kormánybiztos, azaz Kovács Zoltán a felelős. A félmilliárdos céget még a 2018-as költségvetés terhére alapították meg – már ha megalapították, hiszen idevágó kérdéseinkre (sem) kaptunk választ az illetékesektől.

Az összesen bő 7 milliárdos forrásból pedig 2018-ban 16 millió 436 ezer forintot, idén pedig 7,034 milliárdot címeztek fel az innovációs minisztériumnak – az pedig nem egyértelmű, hogy a mostani, újabb 4 milliárdos keret ennek része lenne. A decemberi kormányrendelet ugyanis Semjén Zsoltot bízta meg, hogy pénz felhasználásáról, valamint a szükséges további forrásokról, méghozzá a „kormánybiztos és az érintett miniszterek bevonásával a Rendezvénysorozat programjának és további forrásigényének részletes bemutatásával készítsen előterjesztést a Kormány részére". Ennek 2019. december 31-e a határideje, így a miniszterelnök-helyettesnek, továbbá az illetékes kormánybiztosoknak csakis akkor kell elszámolnia Orbán felé.

Ebből és az Index kérdéseinek megválaszolatlanságából arra lehet következtetni: a nyilvánosság sem tudhat meg többet a világkiállítás előkészületeiről 2020-ig, hiszen – mint az az államtitkári válasz alapján is következtethető – csak év végén kívánja a kabinet prezentálni terveit.

A háttérben nagy a mozgolódás, hiszen még december elején egyetlen tollvonással visszavonta a 2021-es vadászati világkiállítás miniszteri biztosa, Károlyi József megbízását a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy indoklás nélküli rendelettel. Károlyi eddig eredményeiről nem sokat tudni, kinevezése környékén több interjút is adott, a HVG-portréjából például nemcsak az derült ki, hogy az egyébként Svájcban élő grófnak „nem volna szüksége" az akkor 700 ezer forintos miniszteri biztosi fizetésre, mert szép nyugdíja van, de „a jó munkáért a kormány fizetni akar", hanem az is, hogy azért vállalta a megtisztelő kinevezést, mert örült, hogy „végre tehet valamit az országért”. Azt is elárulta, hogy „Svájcból olcsó a fapados járat, úgyhogy most havonta jövök egy hétre, később majd többet. De tanácsot adni a távolból is lehet – van telefon, Skype, számítógép." Károlyi később azt is megpedzette, hogy igencsak nagyra törő terveihez hatalmas költségvetésre lenne szükség, és erről konkrét terveket fog a kormány elé vinni.

Csakhogy aztán tavaly év végén hirtelen visszavonta a kabinet a megbízását, És egy miniszterelnök által aláírt határozat másnaptól KOVÁCS ZOLTÁN NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRT nevezte ki a vadászati világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztossá.

A kormánybiztosi kinevezésről szóló kormányhatározat szerint Kovácsnak az őt nemzetközi kommunikációs államtitkárként megillető 1 296 300 forintos illetményen túl kormánybiztosként is államtitkári fizetés jár és munkáját tízfős titkárság is segíti. Feladatai közé tartozik, hogy összehangolja a rendezvénysorozat megvalósításában őt segítő szervezőbizottság – amely szintén tiszteletdíjas tagokkal működik –, és a közreműködő szervezetek, munkacsoportok feladatait, koordinálja a fejlesztésekkel kapcsolatos állami feladatokat, tartsa a kapcsolatot a megvalósításban részt vevő állami szervekkel, gazdasági társaságokkal (például állami erdőgazdaságokkal) és társadalmi szervezetekkel, végső soron pedig, hogy előkészítse a rendezvénysorozat költségvetési tervét, és gondoskodjon a rendelkezésre álló források zökkenőmentes felhasználásáról.

Kovács kinevezése után maga azt mondta az előkészületekről, hogy a világkiállítás építkezésekkel kapcsolatos feladatai Fürjes Balázs kormánybiztoshoz, a kapcsolattartás Károlyi József miniszteri biztoshoz – aki ezzel szemben ma már nem szerepel miniszteri biztosként a kormány honlapján –, a rendezvények lebonyolítása pedig hozzá tartozik. 

Kormány elé került az ötvenmilliárdos javaslat

Az e témában adott egyetlen bővebb interjújában a kormánybiztos a kormánylap Magyar Időknek december végén azt nyilatkozta: az expó és a köré szerveződő programok nagy turisztikai vonzerőt jelentenek, a várakozások szerint akár egymillió vendég költheti el a pénzét a kiállítás idején Budapesten és a vidéki helyszíneken. „A beruházások megvalósításából a magyar vállalkozói világ is kiveheti a részét”, hiszen Kovács szerint az infrastruktúra kiépítésének többségét hazai cégekre bízzák majd.

A világkiállítás költségvetéséről és az eddigi költekezésekről azonban Kovács Zoltán persze ekkor is hallgatott, és csupán annyit mondott:

Megvalósíthatósági tanulmányok sora készült el, a többkörös finomítást követően lassan kirajzolódnak a tényleges programok. A végleges büdzséről egyelőre még korai lenne beszélni, részben 2019 végéig, részben a 2021-es év végéig van lehetőségünk tisztázni a kiadásokat. (...) A konkrét összegeket és a teendőket a jövőre felálló szervezőbizottság, illetve a munkacsoportok segítségével véglegesítjük majd.

Idő közben ugyanakkor a vélhetően még Károlyi nevéhez fűződő konkrét költségvetési javaslatokról egy vadászati szakblog, a Magasles írt, amely a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt állította: igencsak megkérdőjelezhető kiadásokra is súlyos százmilliókat számolnának el a szervezők. Felidézték például, hogy bár a 2021-es vadászati világkiállítás logóját ünnepélyes keretek között mutatták be 2018. szeptember 8-án, az országos vadásznapon, a kormány-előterjesztés idén újabb 250 millió forintot áldozna logótervezésre, gyártásra és matricák készítésére, további 750 milliót pedig ajándéktárgyak készítésére fordítanának. Ezen túl pedig egy rakás, a vadászathoz jóindulattal is csak lazán kapcsolódó eseményre mennének el további százmilliók.

Semjén Zsolt és Gróf Károlyi József a vadászkiáltás logójának bemutatóján 2018 szeptember 18-án
Semjén Zsolt és Gróf Károlyi József a vadászkiáltás logójának bemutatóján 2018 szeptember 18-án
Fotó: Vadász Erdész / youtube

De a tavaly november 14-i dátummal, MKI/2235/2018. számon elkészült előterjesztésben a blog szerint olyan tételek is szerepeltek, melyek alapján az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Bács-Kiskun és Pest megyei szervezetei 4-4 millió forintot kapnának megyei programok megrendezésére 2019-ben. És már idén is egy sor egyéb kiadással is számoltak.

A kiszivárgott anyag alapján az expó tehát valóban elérheti az ötvenmilliárdos költséget.

E kalkuláció, illetve a részletek helytállóságáról, valamint az előkészítő munkában résztvevőkről és a tervezés valós költségvetéséről, ahogyan az eddigi tényleges kiadásokról is megkérdeztük Kovács Zoltánt, ám a kormánybiztos cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!