Már megint meghosszabbítják a bevándorlási válsághelyzetet

Jövő csütörtökön az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága zárt ülésen hallgatja meg az illetékes kormánytag beszámolóját „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendelésének meghosszabbításáról”. Magyarán Orbán Viktor és kormánya ismét elrendeli a válsághelyzet márciustól való – fél évre szóló – meghosszabbítását.

Ez az a rendkívüli jogrend, amelyet még a kormány 2015 őszén, a menekültválság tetőpontján talált ki és hozott létre. Kihirdetésére első alkalommal 2015 szeptemberében került sor, ekkor még csak Magyarország néhány megyéjére, ám 2016 márciusában már az ország egész területére érvényesen, hat hónapra, amit utána az érvényesség lejárta előtt újabb és újabb hat hónappal meghosszabbítottak, annak ellenére, hogy a válsághelyzet további fenntartásának semmilyen a törvényben előírt feltétele nem állt fenn. Legutóbb tavaly szeptemberben, további fél évvel hosszabbította meg a kormány a válsághelyzetet. Ez márciusban tehát lejárna, amit most ismét megelőzne a kormány, nyilván az európai parlamenti választási kampányt és annak fő témáját bebiztosítandó.

A helyzet pikantériája, hogy a törvény világos: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező, menekülti vagy oltalmazotti státuszuk elismerését kérők száma:

• egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy
• egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja,

Továbbá, ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva:

• egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy
• egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja.

Ezeken kívül pedig a kormány válsághelyzetet kiálthat „bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása esetén is, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti”. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a jogszabály alapján az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a kormány rendeletben rendelheti el.

Mindezek kapcsán érdekesség, hogy a police.hu adatai szerint február 21-én „Magyarország területén ezen a napon a rendőrök 8 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A rendőrök 6 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon.”

A rendőrség vonatkozó statisztikája alapján az elmúlt hetekben meg sem közelítette a törvényben előírt mértéket az országba bejutni próbálkozók száma. Fontos ugyanis tudni, hogy Magyarországra a kormányoldal által alkotott törvények alapján lényegében csak illegálisan, pontosabban biztonságos országokon keresztül érkezhetnek olyanok, akik menedékkérelemmel kívánnak előállni.

Az idevágó, 2018 utolsó három, illetve 2019 első két hónapjára vonatkozó adatok még a Központi Statisztikai Hivatal adatsorában nem szerepelnek. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2018 szeptembere óta nem közölt friss statisztikákat a menedékkérők kapcsán, ahogyan arról is legutóbb tavaly októberben adtak csupán felvilágosítást – újságírói kérdésre –, hogy hányan tartózkodnak a tranzitzónákban. Akkor az derült ki, 2018 októberéig összesen 565 menedékkérelmet nyújtottak be és 354 fő részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában (menekült, oltalmazott, befogadott), miközben az október 9-i adatok alapján

Ez a szám pedig azóta sem változhatott érdemben, hiszen a szabályok korlátozták a tranzitokba belépő és ott kérelmet benyújtók számát is. Magyarul: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet egyik jogszabályi feltétele sem áll fenn.