Az Alkotmánybíróság fogja tisztázni a bírók közötti perpatvart
További Belföld cikkek
- Szaloncukrot loptak, majd egy Mézeskalács Házikóba is be akartak törni a tolvajok Szombathelyen
- Kimondták a NER-ről: „Ez a norma”
- Fontos határidőre figyelmeztette az Oktatási Hivatal a felvételizőket
- Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
- Gázolás és járműhiba nehezítette a MÁV reggeli közlekedését
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) működését érintő alkotmányjogi probléma megoldásáért, írja az MTI az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára hivatkozva.
A közlemény szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelezte, hogy a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben. 2018-ban ugyanis az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagokat nem választották meg, és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint nincs képviselve a testületben.
- Egyes álláspontok szerint (Handó) emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik
- más értelmezés szerint viszont (OBT) nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen.
Az ombudsmani hivatal azt közölte: az alapjogi biztos hatásköre - a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a bírói függetlenség alkotmányos követelményéből következően - nem terjed ki a bíróságok ítélkező tevékenységének vizsgálatára, ezért Székely László ombudsman nem állapíthatta meg, hogy a bírósági önigazgatás szervének minősülő OBT működése törvényesnek tekinthető-e.
Nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy ez a helyzet értékelhető-e olyan alkotmányjogi problémaként, amely felveti az OBT alkotmányos működésének, illetve feladat- és hatáskörgyakorlásának ellehetetlenülését.
Bár az alapvető jogok biztosa eljárásaiban maga is jogosult értelmezni az alaptörvény rendelkezéseit, értelmezése a jogalkotóra, illetve a jogalkalmazó szervekre nézve nem kötelező, az alaptörvény rendelkezéseinek autentikus, mindenki számára kötelező értelmezése az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, írta.
Az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó Tünde novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében.
"Mivel a bírósági szervezet egyetlen tagja sem rendelkezik ilyen jogosultsággal, ezért az OBH elnöke az Alapvető Jogok Biztosához fordult, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását annak érdekében, hogy az erre közjogilag jogosult szerv az Alaptörvény értelmezésével foglaljon állást az OBT működésének törvényessége kérdésében" - írták akkori közleményükben.
(Korábban a cikkünk címe hibásan jelent meg, Handó hiába kérte, az ombudsman az Alkotmánybírósághoz irányította, ezért elnézést kérünk.)