Pert nyert az ügyész, akit három Facebook-posztja miatt rúgtak ki

Precedensértékű perben hoztak elsőfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon pénteken. Először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt 2018-ban: Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az az ítélet született, hogy kirúgják. 

Pap a döntést bíróságon támadta meg, a pernek tárgya volt többek között a lefolytatott fegyelmi eljárás szabályossága, az, hogy az ismerősi körben megosztott posztok szétfeszítik-e a szólásszabadság kereteit, de leginkább az, mennyire arányos a büntetés, azaz a kirúgása. Az ügyben ma hozott a bíróság elsőfokú ítéletet, amiben kimondták:

Emellett a bíróság pénteki ítéletével gyakorlatilag kimondta, hogy

Az ítéletben emellett kötelezték az ügyészséget hétmillió forintnyi elmaradt illetmény, ruhapénz és cafeteria megfizetésére, valamint az ügyésznek megítéltek egymillió forint sérelemdíjat is.

A konkrét posztok és az azokkal kapcsolatos bírói megállapítások lentebb.

Az első tárgyaláson – amiről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesebben – az ügyész felmentését Polt Péternek javasló budapesti főügyész, Ibolya Tibor, valamint helyettese, Fürcht Pál voltak a meghallgatott tanúk, ami erős felütés volt, hiszen nem túl gyakori bíróságon tanúként látni ilyen vezető beosztású ügyészeket. A második tárgyaláson többek között az ügyész párját – aki jogi képviselője is volt a fegyelmi eljárásban – hallgatták meg, és meg is kellett szakítani a tárgyalást, mert az ügyész rosszul lett. 

A pert indító Pap Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, ebből öt évig kerületi ügyészségi vezetőhelyettesként. Gazdasági perekben, illetve köznyugalom elleni bűncselekményeknél ügyészkedett, vitt többek között Toroczkai-, Szilvásy-, Magyar Gárda-, Novák Előd vs. Tomcat ügyeket, de ő foglalkozott az első magyar holokauszttagadás ügyével is.

Az ügyben az ügyész és védője eleve vitatta a posztok lementésének, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályszerűségét, illetve a bizonyítottságát a jogsértésnek, ám végül, mint az ítéletből kiderült, fontosabb kérdés volt a büntetés arányossága. Az ítélet szerint, miután a posztok valódiságát az ügyész elismerte, a bíróság végül nem vizsgálta a posztok lementésének részleteit, és nem gondolta úgy, hogy azokhoz jogszerűtlenül jutott volna az ügyészség.

A bíróságnak vizsgálnia kellett viszont, hogy ezekkel a posztokkal az ügyész valóban megvalósította-e azt a vétséget, amit az ügyészség megállapított. Hogy tényleg sértették, veszélyeztették-e a hivatása tekintélyét. Vizsgálni kellett a posztok szakmai kötődését, az ügyész jóhiszeműségét és az ügyészség döntésének (kirúgás) súlyát.

Birkanyáj, összefogás és Kósa németnyelv-tudása

Nézzük a posztokat, nem időrendi sorrendben, illetve az ezekkel kapcsolatos bírói döntéseket!

• Az egyik poszt egy kép, amin egy birkanyáj van, ehhez a képhez pedig a következő szöveget írta ki az ügyész: „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni."

A poszt az ügyész szerint semmilyen politikai állásfoglalást nem tartalmaz, csak egy humoros megjegyzés, hogy nem mozdulna ki. A poszt március 15-én készült, a választás előtti március 15-én pedig ellenzéki tüntetéseken kívül kormánypárti békemenet is volt a városban.

A bíróság szerint ez a poszt egy magánéletben tett poszt, az ügyész politikai tevékenységet nem valósított meg, és ebből nem lehet megállapítani azt, hogy ez a véleménynyilvánítás hatással lenne a munkájára, illetve hatással lenne az ügyészség függetlenségére. 

• A másik poszt egy megosztás az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága nevű Facebook-oldalról. A képen összefogó kezek láthatók, minden kézen egy-egy ellenzéki párt logójával, a szöveg a képen pedig a következő: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!"

A bíróság erről is hasonlóan nyilatkozott: a poszt a véleménynyilvánítás szabadsága alá esik. A bíróság szerint a fenti két bejegyzés, figyelemmel a megjelenés körére, közvetlen hátrányt nem okozott az ügyészség megítélésére.

• És a harmadik poszt, amit képen is megmutatunk – mert az első tárgyalási nap alapján a legerősebb –, és amit a tanúként meghallgatott budapesti főügyész is leginkább kifogásolt, és amiről végül a bíróság is megállapította, hogy azzal megvalósult a fegyelmi vétség, a következő: 

A március 14-i poszt tehát egy Index-cikk – ami arról számolt be, hogy a Fidesz erős emberét hogyan vezette meg egy csengeri javasasszony –, a címe az volt, hogy „Kósa: Valósnak tűntek a papírok, de németül voltak", az ajánlója pedig: „A miniszter azt állítja, az őt csőbe húzó nő ragaszkodott ahhoz, hogy közokirat rögzítse az ügyüket.” Az ügyész pedig azt írta a megosztás fölé: „Nos, minden »vádlott« maga választja meg a védekezése sorvezetőjét, maximum kiröhögjük. Hajrá... Ja, és április 8."

A bíróság szerint a privát Facebook-oldalon megosztott posztok nem jelentettek nagy nyilvánosságot, ám az ismerősi körből kiderült: Papról tudni lehetett, hogy ügyészként dolgozik.

A poszt még akkor is kifogásolható lett volna ebben a formában, ha nem egy konkrét ügyre vonatkozik.

Fürcht Pál, a budapesti főügyész helyettese az első tárgyaláson arról beszélt, a poszttal az is a problémája, hogy egy fővárosi ügyész nem prejudikálhat, mert bármikor átkerülhet ez az ügy vagy ennek egy része akár éppen arra az ügyészségre, ahol a felperes dolgozik. Ibolya Tibor budapesti főügyész az utolsó poszthoz fűzött kommentről azt mondta: „gáz, egy ügyész ne minősítsen nyilvánosan se gyanúsítottat, se vádlottat, se tanút, se sértettet, se senkit”.

Az első tárgyalás izgalmas jelenete volt, amikor a menesztett ügyész védője erre Ibolya Tibor több írásából, interjújából is idézett, ahol a budapesti főügyész egy eset kapcsán csörgősipkás bohócoknak titulálta a bíróságot egy ügyben hozott ítéletük miatt. Az ügyvéd felvetette Ibolyának, hogy amennyiben a főügyész azt állítja, hogy a közhatalom gyakorlásával szembeni kritika egy nem publikus Facebook-posztban hivatalvesztéssel jár, akkor fővárosi főügyészként hogyan fér bele, hogy a bíróságot ilyen szavakkal kritizálja nyilvánosan. Ibolya erre indulatosan reagált, szerinte félreértés, konkrét ügyről írt, beszélt, nem is érti, hogy jön ez ide.

Nincs arányban a kirúgás a poszttal

A bíróság végül azt állapította meg, hogy az ügyész a fenti posztok közül az egyikkel tehát valóban megvalósította a fegyelmi vétséget, ám a kirúgás nem állt arányban ezzel. Az ügyésznek egyrészt ugyanis nem az volt a szándéka, hogy azok az ügyészség érdeksérelmével járjanak, másrészt a posztok kisebb körben és csekélyebb mértékben jártak a hivatás tekintélyének megsértésével.

Az ítéletben meghatározott sérelemdíjnál a bíróság azt mondta, az eredeti beadványban kért 20 milliót eltúlzottnak ítélte meg, így végül egészségkárosodás miatt egymilliós összeget állapított meg.

Rossz példa a náci karlendítés, de nem volt kirúgás

A most pert nyert ügyész és védőjének legutolsó beadványában volt egy egészen érdekes rész is. Azt írták, a Legfőbb Ügyészség balatonlellei üdülőjében idén is volt úgynevezett alügyészképzés, ahol a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész több éve tart előadást az internetezésről, a facebookozásról és az ebben rejlő veszélyekről.

Ezen az előadáson pedig a beadvány szerint ez az ügyész három éve mutat egy fényképet egy máig aktív állományban lévő ügyészről, aki pár éve

A beadvány szerint ez az ügyész még egy írásbeli figyelmeztetést sem kapott, a büntetése annyi, hogy évről évre ő a negatív példa ezeken az előadásokon.

A mai döntés elsőfokú, a döntés ellen mindkét fél fellebbezhet.