Laura, Alida
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Fidesz-közeli milliárdosok tervei égtek porrá Békéscsabán

D LEH20190521009
2019.05.22. 17:42

Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tüzet, ahogy azt sem, mekkora a kár a kedden leégett békéscsabai malomban, vagy hogy egyáltalán felújítható-e az épület, mondta Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője, Herczeg Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Kedd óta többen pénzfelajánlást is tettek, egy magánszemély például 150 ezer forintot ajánlott fel, írja az MTI. A másfél évszázados épület tetőszerkezete összeomlott, és mind a hat szintjének födémszerkezete is beszakadt. Egyelőre még a tűzoltók sem léphetnek be az épületbe, a hatósági tűzvizsgálati eljárás a helyi polgármester szerint leghamarabb csütörtökön kezdődhet meg.

A műemléki védelem alatt álló malomépület magántulajdonban van (a tulajdonosokról később még szó lesz). Azt nem tudták megmondani, hogy az ingatlan áramtalanítva volt-e. Annyit mondtak, telephely-biztosításuk volt, és "mindent elkövetnek, hogy a város legszebb, ikonikus épülete ismét eredeti állapotában pompázzon".

A malom épülete egyébként évek óta üresen állt, de fénykorában az ország második legnagyobb gőzmalmának számított, pedig korábban már egyszer leégett.

Nagy múlt 

A békéscsabai malmot a hamburgi születésű gépész Pain Antal építette fel, ami két évig tartó munkálatok után 1853-ban kezdett el működni. Ezután az épület kézről kézre járt, mígnem 1872-ben a gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester, Rosenthal Márton tulajdonába került, aki egy újat húzott fel a régi épület helyett. Ő lendítette fel igazán a malmot. A Beol szerint a századforduló környékén már ez számított Magyarország második legnagyobb gőzmalmának: évente tízezer tonna lisztet őrölt ekkoriban. Részvénytársasággá 1914-ben alakult, Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, a malmot kibővítették, új épületrészt is kapott, a csabai liszt keresett áruvá vált külföldön is.

1915 márciusában már egyszer kiégett a malom, amikor felrobbant a lisztpor, az épület bal oldali szárnya teljesen leégett. Egy héttel a robbanás után az esetről így írt a Pesti Napló.

Szerb munkások gyújtották föl a csabai malmot. A békéscsabai nagy gőzmalom leégése után a hatóságok vizsgálatot indítottak, hogy a tűz keletkezésének okát megállapíthassák. Kétségtelenül beigazolódott, hogy a robbanás akkor következett be, amikor a munkát már abbahagyták. Este hét órakor távoztak a munkások, és kilenc órakor történt a robbanás. Abban a helyiségben, ahol a robbanás történt, négy szerb munkás dolgozott. A négy szerbet gyújtogatás alapos gyanúja alapján letartóztatták.

István malom 1915-ben a lisztpor robbanás után
István malom 1915-ben a lisztpor robbanás után
Fotó: Satrafa / Indafotó

A tűzvész után a részvénytársaság újjáépítette, ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővítette a malmot, és egy ipari vasútvonal is bevezetett a malomba. Egy évtizeddel később már 40 ezer tonna lisztet állítottak elő. 

Miután a második világháború után  államosították, felvette az István nevet, amit azóta is visel. A kilencvenes években privatizálták. A malom egészen 2005-ig működött, ekkor bezárták, amit az Európai Uniós vámszabályozással és a külföldre exportálás visszaesésével indokoltak. Több tucatnyian maradtak munka nélkül.

Az épület Azóta is üresen áll.

Grandiózus tervek persze voltak arra, hogy a megüresedett épülettel kezdjenek valamit. 2006-ban egy városmegújítási projekt keretében a helyből gyógyszállót akartak csinálni, mindenféle jóval: wellness, konferenciatermek, éttermek, apartmanházak, mélygarázsok. Mindez körülbelül 5-6 milliárd forintba került volna, így végül ebből nem lett semmi.

Közös üzletek Mészáros Lőrinccel

2014 óta a helyet az István Malom Kft. birtokolja. Felújítási terveikben szerepeltek már lakások, wellnesshotel, de még látványsörfőzde is. Az épület fenntartása évente több millió forintba kerül, de mindeddig nem történt előrelépés a tervezett beruházásokban.

Herczeg Tamás a szerdai sajtótájékoztatón az épület funkciójáról azt mondta, a város annak közösségi hasznosítását tervezte a tulajdonosokkal együtt, de már ez eleve milliárdos költséget jelentett volna. Az István Malom Kft. szerint komoly terveik voltak az épület hasznosítására, a tűzzel együtt viszont "porladnak szét az álmaik", írja az MTI.

De kik is a tulajdonosok?

Az István Malom Kft. két emberé: Barkász Sándor milliárdosé, akit a HVG szerint gyakran neveznek a "békési Mészáros Lőrincként", valamint Hégely Sándor, békéscsabai vállalkozóé, aki többek között a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója (ahol Szijjártó Péter is gyakori vendég), a Csaba Autóház és a Csabai Rendezvényszervező Kft. tulajdonosa

Barkász Sándor 2017-ben a 94. helyen állt a gazdaglistán, 8,3 milliárdos vagyonával.

Barkász Békésen volt önkormányzati képviselő, a 2006-os és a 2010-es választásokon a Fidesz és a helyi jobboldali összefogás jelöltjeként indult.

1993-ban alapította meg a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft.-t, ami az évtized eleje óta tarol a közbeszerzéseken, írta pár éve az Átlátszó.

2010 és 2015 között egyedül közel 10 milliárd forint, másokkal együtt pedig 60 milliárd forint értékben nyert munkákat.

A Békés Drén Kft. pedig előszeretettel dolgozik együtt Mészáros Lőrinc cégével, részt vettek a felcsúti milliárdos első felívelési korszakában, erről itt írtunk hosszú cikket.

2014-ben a Békés Drén Kft. 34 milliárd forintért nyerte meg az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) közbeszerzését, amiben a Békés megyei ivóvízminőség javítása volt a cél. Ezt az tendert nem egyedül, hanem 

többek közt Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel, a Mészáros üzlettársához tartozó Duna Aszfalt Kft-vel, valamint az Aquaprofit Zrt.-vel közösen nyerte el.

Az Átlátszó szerint a Duna Aszfalt Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. még további négy vizes közbeszerzésen indultak közösen a Békés Drénnel, amiken összesen 7 milliárd forintot nyertek. Ekkoriban a a szintén békés megyei Molnár Béla vezette az OVF-et.

A gyümölcsöző együttműködés a következő években is tartott.

  • 2018-ban a Mészáros és Mészáros Kft. újra elnyert egy nagy értékű közbeszerzést, a "Váli-völgy vízrendezési feladatai" projekt néven, amit szintén az OVF írt ki. Itt 2,4 milliárd forintot kaptak, a munkában pedig újfent segítséget kaptak, többek között a Békés Drén Kft.-től.
  • 899 millió forintért pedig együtt rekonstruálják a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveit, írja a 24.hu.
  • A Békés Drén emellett Felcsúton is kapott munkát: 168 millió forintért végeztek környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztést Mészáros Lőrinc polgármestersége idején.

Barkász Sándor a futballt is szereti. A 24.hu szerint

2012-ben vásárolta be magát a Békéscsaba 1912 Előre FC-be.

Rögtön ezután Békéscsabának 800 millió forintnyi közpénzt irányoztak elő stadionfejlesztésre. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia pedig támogatói között tartja számon a Békés Drént, írja a HVG.

Nemcsak Mészáros cégével, de a korábban Simicska Lajoshoz tartozó Közgéppel is nyert közösen tendereket: 2010-ben például 1 milliárd forintot nyertek a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóságtól szivattyútelepek rekonstrukciójára.

(Borítókép: Tűzoltók az egykori békéscsabai István-gőzmalomnál, amely kigyulladt 2019. május 21-én. Fotó: Lehoczky Péter / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!