Csak arról van vita, ki lesz a második a Fidesz mögött

Ritka nagy egyetértés mutatkozott a legnagyobb hazai közvéleménykutatók között a Nézőpont Intézet szerdai rendezvényén. A dolog annyiban meglepő, hogy egy választás előtt a kutatók rendszerint azt igyekeznek bizonyítani, reklámozni, miért az ő méréseik a megbízhatóbbak.

Ám a most vasárnapi EP-választásnál csak abban lehetett nézeteltérés, hogy ki milyen erős Fidesz-fölényt jósol, ki végez a második helyen a 10 százalékos tartományban, és hogy a részvétel menyivel haladja meg az öt évvel ezelőtti 29%-ot.

A főbb kérdésekben ugyanis egyező állásponton van a Nézőpont, a Závecz Research, a Publicus, a Századvég és a Medián (ilyen sorrendben szólaltak fel). Ezek az állítások pedig a következők.

1. A Fidesz utcahosszal megnyeri ezt a választást. Nagy Dániel, Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint 1,3-1,4 millió választót biztosan az urnához visz a Fidesz (1,7-1,8 millió fő a maximális), ez pedig az 50%ot meghaladó eredményt jelent. Závecz Tibor (ZRI) ezt annyiban megfejelte, hogy a kutatásai szerint 1,9 millió fideszes választó mondta biztosra a részvételét.

2. A Fidesz 50% feletti eredményt fog produkálni. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a legutóbbi mérésük szerint 55%-on állt a Fidesz a választani tudó biztos szavazók között. A korábbi kutatások és eredmények viszonya alapján, illetve a részvételt, valamint a választói túlzásokat belekalkulálva 52%-ot jósolt a kormánypártnak. Ez hibahatáron belül egyezett Pillók Péter (Századvég) előrejelzésével, aki a Századvég mérése alapján 51%-os Fidesz-fölényt saccolt.

3. A részvétel magasabb lesz, mint legutóbb, 35-40 százalék a legvalószínűbb. A nagy fideszes mozgósítás miatt, illetve mivel Orbán nagy tétet adott a választásnak valószínűsíthető, hogy többen mennek el, mint 2014-ben (29%). Minden kutató arra tippelt, hogy biztosan átlépi a 30%-ot, ott már voltak eltérések, hogy mennyivel. Nagy Dániel (Nézőpont) szerint 32-40% közé esik a részvétel, Hann Endre (Medián) 35%-40% körül, Závecz Tibor pedig 38-40% körül jelezte előre a részvételt. Pulai András, a Publicus ügyvezető igazgatója pedig elárulta, hogy legutóbb 47% ígérte a részvételét, de ennél azért kevesebbre számít ő is.

De ki lesz a második a Fidesz mögött?

A Jobbik, az MSZP-Párbeszéd vagy a DK? Erről alakult igazán vita, ugyanis az összes kutatóintézet azt méri, hogy a Jobbik legyengült, a DK pedig felerősödött az MSZP-hez, vagyis mindhárom párt 10-12% körül mozog, és az utolsó pillanatos ikszek dönthetik el, mi lesz a végső sorrend. Érdemes rögzíteni az előrejelzéseket, aztán a választások után majd ránézünk.

• Nagy Dániel (Nézőpont): "Nem a Jobbik lesz a második", szerinte azt viszont nem lehet most megmondani, hogy az MSZP vagy DK, hiszen utolsó pillanatos az átjárás a két párt szavazótábora között.
• Závecz Tibor (ZRI): A Jobbiknak 450 ezer, az MSZP-Párbeszédnek 400 ezer, a DK-nak 390 ezer körüli szavazója lesz. Závecz ugyanakkor a tendenciát elnézve mégis arra tippelt, hogy "a háromból harmadik a Jobbik lesz". A végső sorrendet is befolyásoló tényező lehe ugyanis, hogy a Jobbik vesztette a legtöbb szavazót tavaly óta, és a DK tudta egyedül bővíteni a tavalyi parlamenti választáson látott táborát. Bár a DK-t tavaly is "túlmérték előzetesen" - jegyezte meg Závecz.
• Pulai András (Publicus): Ő megvárja a tippeléssel a szerdán befejeződő kutatásuk számait. De megjegyezte, hogy a Jobbik gyengül, a DK folyamatosan erősödik, és "az MSZP táborába is belekaphat".
• Pillók Péter (Századvég): A legutóbbi mérésük szerint a DK 11, a Jobbik 9, az MSZP-P 7 százalékon állt.
• Hann Endre (Medián): Jobbik 12, MSZP-P 11, DK 10 százalék. Hann szerint a DK részéről jó húzás volt Dobrev Klára bevetése, így még jobban is szerepelhet a Medián mérésénél. De Hann kitart amellett, hogy a Jobbik lesz a második.

A beszélgetésen szó esett még az 5 százalékos küszöb körül táncoló pártokról, a Momentumról és az LMP-ről is. A bejutás mindkét párt esetében kérdéses, de több kutató szerint a Momentumnak van inkább esélye képviselőt küldeni Strasbourgba. A Medián és a Századvég Momentum-előnyt mért (5-4, illetve 6-3 százalék), a ZRI viszont legutóbb az LMP-t mérte előbbre (itt 5-4 az LMP-nek).

Ezek a számok persze a hibahatáron belül vannak, és Pulai András megjegyzése szerint a mérést nehezíti, hogy a két párt "közlekedő edényként működik", oda-vissza mozognak ugyanis a szavazóik. Nagy Dániel szintén azt emelte ki, hogy az LMP és a Momentum "egymás szavazótáborából tud kiharapni". Kérdés mennyit, és hogy lesz-e nevető győztese ennek a csatának. Nagy ugyanis nem zárta ki, hogy végül az LMP és a Momentum is a bejutási küszöb alatt marad.