Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Benyújtotta a kormány a bírósági átalakítás elhalasztásáról szóló törvénytervezetet

2019.05.30. 20:51

Csütörtök délelőtt, a kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy elhalasztják a bírósági rendszer átalakítását, vagyis a közigazgatási bíróságok bevezetését, aztán estére a parlamenti információs rendszerben is megjelent a halasztó törvénytervezet szövege. 

Maga a törvény szövege rövid, négy paragrafusból áll, ezek lényege, hogy

  1. Hatályát veszti maga a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény.
  2. Hatályukat vesztik azok a nyilatkozatok, amelyek ehhez a törvényhez készültek, például az, hogy egyes bírók, bírósági titkárok, fogalmazók az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérhetik a közigazgatási törvényszékre való áthelyezésüket.
  3. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  4. Az első két paragrafus sarkalatosnak minősül.

Az általános indokolásban a kormány kvázi elismeri, hogy nemzetközi nyomásra döntött így, azt írja, hogy „a Javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását”.

Gulyás a kormányinfón is azt mondta, „a kormány nem akarta kitenni magát annak, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene, mint Lengyelország ellen”. Gulyás szerint ennek a lépésnek nincs jelentősége a Fidesz európai néppárti tagsága szempontjából.

A kormány eredetileg 2020 januárjától akarta bevezetni az új közigazgatási bíróságokat. Az elképzelés azonnal heves hazai és nemzetközi tiltakozásokat váltott ki. A tavaly decemberben elfogadott  törvény szerint a rendes bíróságokról leválasztott közigazgatási bíróságok ítélkeztek volna az állam és állampolgár/cég közötti ügyekben – azokban, amelyekben az alperes szükségképpen mindig az állam. Itt döntöttek volna vita esetén tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatokról vagy adóügyekről is.

Az alaptörvényben egyébként  már szerepelnek a közigazgatási bíróságok , hogy azzal mi lesz, arról egyelőre nem tudni.