A kormánynak elfogytak az eszközei a kórházi fertőzések adatainak eltitkolásához
További Belföld cikkek
- Találtak valamit Magyar Péterék irodájában, szakértők vizsgálják az eszközt
- Pozitív változás történt Sallai Nóra állapotában, de a színésznő még mindig nem tudja, hogy kisfia meghalt a balesetben
- Egy hét alatt csaknem 9 millió forint gyűlt össze a Jónak lenni jó! akcióval
- Hószállingózás, gyenge havazás is előfordulhat – ilyen időjárásra kell készülni
- Robbanás történt egy miskolci családi házban
Annak ellenére, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az elmúlt két évben minden lehetséges jogi úton próbálta megakadályozni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságra kerülését, a Kúria szerdai ítélete értelmében az összes erre vonatkozó adatot át kell adnia a TASZ munkatársainak. A jogvédő szervezet közleménye szerint
mostantól egyértelmű, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban.
A TASZ felhívja arra a figyelmet, hogy a kórházi fertőzéses statisztikák pontos ismerete azért is fontos, mert sokat elárul arról, egy ország mennyi figyelmet fordít a jó minőségű egészségügyi ellátás kiépítésére.
Magyarországon – nyugat-európai és más fejlett országokkal ellentétben – eddig nem lehetett megismerni, hogy az egyes kórházakban hányan fertőződnek és halnak meg kórházi fertőzésben. A titkolózó gyakorlatot megelégelve a TASZ közérdekűadat-igénylésben kérte ki a számokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban leszögezte, hogy az adatok nem tartoznak a nyilvánosságra, így majdnem két évig tartó pereskedés vette kezdetét, amit csak a Kúria döntése zárt le, mellyel a másodfokú ítéletet megerősítve
tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét.
A legfelsőbb szintű bíróság kimondta: nem igaz az, hogy egy statisztikai adatsor nyilvánosságra hozatala bárki személyes adatait veszélyeztetné, mint ahogy az sem igaz, hogy ezek az adatok döntés-előkészítő jellegűek lennének, amikor a titoktartás indokolt lehetne.
Kora délután a Kúria közleménye is megérkezett, ebben a testület leszögezte, hogy
a személyes adatok egyidejű felismerhetetlenné tételével nem lehet konkrét személyre visszavezethető egészségügyi személyes adatról beszélni.
Ráadásul a következetes bírói gyakorlat szerint a bíróság nem kutathatja az adatkérés célját vagy motivációját. Azonban a bírói testület arra is figyelmeztetett, hogy
a közérdekű adatok nyilvánossága szorosan kapcsolódik a szabad véleménynyilvánításhoz valójoghoz, vagyis ezen jogokat is felelősséggel kell gyakorolni.
Azaz az adatok értelmezést igényelnek, és tartózkodni kell a „bulvárszintű feldolgozásoktól“.
Az adatigénylés még a 2015–16-os időszakra vonatkozott, de a kedvező ítélet alapján a TASZ ki fogja kérni az elmúlt három év adatait is, és a szervezet azt is kiszámolja, a teljesen abszurd titkolózás mennyi közpénzt emésztett fel.
Egyébként a TASZ azt is az EMMI szemére veti, hogy
miközben zajlott a per, nem történt érdemi változás a kórházi fertőzések terén Magyarországon.
Az ezekről szóló éves összefoglaló nyilvánosságra hozatala esetleges, és egyáltalán nem közérthető. Kásler Miklós hivatalba lépésekor tett „átfogó intézkedések“-ről szóló ígéretei ellenére csak egy, a feladatra fordítható források nélkül meghozott rendeletre futotta.