Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Célkeresztben a magántanulók

GettyImages-556639233
Egyelőre még a szakemberek is csak találgatják, mi lehet a kormány célja a magántanulói státusz megszüntetésével és helyette az egyéni munkarend bevezetésével. A javaslat legerősebb pontja, hogy a jövő évtől már nem az iskolaigazgatók, hanem egy állami szerv fogja engedélyezni az iskolán kívüli tanulást. Ez jelentheti annak a káros gyakorlatnak a megszüntetését, hogy az igazgatók egy része a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket eddig a magántanulói státusszal távolította el az iskolából, és végleg zsákutcába utalta őket. Az új szabály azonban azokat modern, alternatív, tanulócsoportos "lakásiskolákat" is érinti, amelyekbe a szülők a merev állami közoktatás elől menekítik a gyerekeiket.

Az EMMI szerdai bejelentése szerint alaposan átalakítják a magántanulói rendszert Magyarországon. Magyarországon általános tankötelezettség van, minden gyereknek tanulói jogviszonyban kell állnia 16 éves koráig. A magántanulói státuszt eredetileg azoknak találtak ki, akik különböző okokból (betegség, beilleszkedési zavarok, családi problémák, külföldre költözés, sport- vagy művészeti karrier stb. miatt) nem tudnak bekapcsolódni a hagyományos iskolarendszerbe, és a tankötelezettségüket így teljesítik. Hivatalosan ők is egy iskola tanulói, de nem kell bejárniuk az órákra. Félévente vagy évente osztályozóvizsgákat kell tenniük.

Az utóbbi években ez a lehetőség jelentett mentőövet azoknak a szülőknek is, akik szándékosan nem akarták az állami iskolarendszerbe adni a gyerekeiket. Így jöttek létre azok az alternatív tanulócsoportok, amelyekben a gyerekek magántanulóként, de iskolaszerű keretek között tanultak. Nagyon úgy tűnik, hogy a már idén hatályba lépő, de 2020-tól élő új szabályozás megnehezítheti ezeknek az iskoláknak a helyzetét, bár a Kásler Miklós által előterjesztett és Semjén Zsolt által benyújtott javaslat értelmezése még a szakma körében is vita tárgya. 

A módosítás nemcsak az elnevezést változtatja meg magántanulóról egyéni munkarendre. Ennél jóval komolyabb változásokat fog hozni. Az eddigi törvény alapelve az volt, hogy a tankötelezettséget magántanulóként is lehet teljesíteni, ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos. A módosítás szövege ezzel szemben alapelvként azt szögezi le, hogy a tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Az egyéni munkarendet akkor lehet kérelmezni, ha azt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös. 

A legnagyobb változást az jelenti, hogy eddig az iskola igazgatója dönthetett a státusz kiadásáról a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után, az új rendszerben viszont a kormány által későbbiekben kijelölt állami szerv dönt majd a kérelmekről. 

A törvényalkotó tehát a magántanulói jogviszonyról szóló döntést láthatóan centralizálni akarja, ki akarja venni az iskolaigazgatók kezéből. Az Emmi indoklása szerint erre azért van szükség, mert "össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek"

Kevés a magántanuló 

Magyarországon 7-8000 magántanuló van az általános- és a középiskolákban. Ők az összes közoktatásban résztvevő gyerek mindössze 5 ezrelékét teszik ki (tavaly 1,2 millió gyerek tanult általános- és középiskolai köznevelésben).

Az Edumap oktatásstatisztikai portál adatai szerint a magántanulók száma nem változott jelentősen az elmúlt tíz évben. Ugyanitt az adatokból az is látszik, hogy a legtöbb magántanuló a fővárosban (1536), azon belül is a XII., a III. és a XIV. kerületekben van, illetve Pest megyében (949) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (605).    

A magántanulói státuszban lévő gyerekek a legkülönfélébb okok miatt nem járnak hagyományos iskolába:

  • testi, érzékszervi és értelmi fogyatékossággal küzdenek, tartós betegségben szenvednek,
  • szüleikkel együtt hosszabb időre külföldre költöztek,
  • komoly beilleszkedési zavarokkal küzdenek,  
  • a versenyszerű sportolás vagy művészeti karrierjük miatt nem tudnak rendszeresen iskolába járni,
  • már családfenntartók, testvéreiket gondozzák vagy gyermeket szültek,
  • folyamatosan utazó életmódot folytatnak (például cirkuszosok),
  • olyan is előfordul, hogy valaki nemi identitászavara miatt kérte a magántanulói státuszt.    

Az Oktatási Hivatal 2014-ben felmérte, milyen hivatalos okokból lettek magántanulók a diákok. Ez látható ezen a grafikonon. 

Jó és rossz lakásiskolák

Az utóbbi időben egyre többen vannak olyanok, akik a szülők döntése alapján csak azért lesznek magántanulók, hogy ne az állami közoktatás merev és elavult struktúrái között tanuljanak. Azt kevesen tudják megtenni, hogy gyermeküket ilyenkor saját maguk tanítsák otthon vagy házi tanítót fizessenek neki. Ma már Budapesten és vidéken is egyre több olyan alternatív kezdeményezés van, ahol havi tandíjért a gyerekek kiscsoportos oktatásban részesülnek.

Ezek a lakásokban, bérelt helyiségekben kialakított tanodák is iskolaszerűen működnek: a gyerekek órarend szerint rendszeresen járnak be, de kötetlenebb módon, kisebb csoportokban, az egyéni fejlesztési igényeiknek jobban megfelelő közegben tanulhatnak. Sok esetben ezek azok az iskolák, amikről a szülők és a gyerekek a XXI. században álmodnak (ha meg tudják fizetni), de ez nem szükségszerűen van így. 

Itt is előfordul, hogy a szülő hiába fizet komoly tandíjat, a lakásban berendezett iskola nem mindenben felel meg az elvárásoknak. Például nem igazán alkalmas csoportos oktatásra, nincs elég vécé, nem megfelelő a konyha vagy nem biztonságos a környezet. Máshol az a probléma, hogy ezek a tanodák sem tudnak mindig megfelelő tanárokat igazolni, vagy nehezen tudják pótolni a kiesett pedagógusokat, így órák maradnak el, üresjáratokkal telik az idő. Csalódást okozhat szülőknek az is, hogy ezekbe a tanulócsoportokba sem csak nyitott szemléletű, tanulásra motivált gyerekek járnak, hanem beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő gyerekek is. Ha az arányok nem megfelelőek, az a kiscsoportos oktatásnál komoly problémákat okozhat.  

Ha kirúgni nem lehet, akkor legyen magántanuló

Azt egyelőre még a szakma sem látja tisztán, hogy kik vannak a most letett törvénymódosító javaslat célkeresztjében:

  • az alapfeltételeknek nem mindig megfelelő, "radar alatti" lakásiskolák,
  • az állami közoktatásnak kihívást jelentő, jó alternatív kezdeményezések, ahová a felső középosztály menti ki a gyerekeit,
  • vagy esetleg a várható szigorítás azt szolgálná, hogy a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő, problémás gyerekeket ne utalják élből magántanulói státuszba, hanem próbáljanak meg az állami iskolák keretei között kezdeni velük valamit.

A magántanulói státuszt ugyanis az elmúlt években az iskolaigazgatók leginkább arra használták, hogy a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket kirakják az iskolából. A gyereket nem kellett kirúgni, ehhez nem kellett bonyolult fegyelmi eljárást lefolytatni. Könnyebb volt meggyőzni a szülőket arról, hogy ők kérjék a magántanulói jogviszonyt.

Ó-Nagy Andrea az 1998/1999. és a 1999/2000. tanévben a XV. kerületi magántanulókat vizsgálta. Többek között arra volt kíváncsi, hogy milyen okok miatt kerültek ebbe a státuszba a gyerekek. Az egyik megállapítása az lett, hogy a vizsgált 38 gyerek közül 16 esetben olyan okok miatt választották/javasolták a magántanulói státuszt, amelyre egyik esetben sem a magántanulóság a megoldás. Ó-Nagy Andrea a tanulmányban arról is ír, hogy amikor a kérdőíveket kiosztotta, több beszélgetőpartnere úgy nyilatkozott, hogy „ez az egész kérdéskör tulajdonképpen roma probléma”, holott csak a 38 gyerek fele vallotta magát valamilyen kisebbséghez tartozónak. 

A problémás gyerekek zsákutcája

Erre a probléma - mármint a nehezen kezelhető gyerekek iskolarendszerből való kiszorítására - az Oktatási Hivatal 2014-es tanulmánya is rávilágít. 

A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a kérelemre magántanulók körében jelentősen felülreprezentáltak

- fogalmaz a jelentés. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a magántanulók között 15 százalék volt, míg ez a kör az akkori teljes tanulónépességben csak 8 százalékot képviselt. A hátrányos helyzetű településeken a hátrányos helyzetű magántanulók aránya több mint háromszorosa volt az országos átlagnak. Ez az arányszám a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál több mint hatszoros volt.

A magántanulói státusz ezekben az esetekben semmilyen megoldást nem jelentett. A szegényebb településeken, falvakban kevésbé jellemző, hogy a gyerek otthon megfelelő lehetőségeket kap a félévi vagy év végi osztályozó vizsgákra való felkészülésre. Ezeknek a gyerekeknek a nagy része ezért egy idő után teljesen kiesik az oktatási rendszerből. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2012/2013. tanév végén a magántanulók 41 százaléka megbukott az év végi osztályozó vizsgán. Ennek a folyamatnak a végpontja a korai iskolaelhagyás, amelyben Magyarország nagyon rosszul áll. Uniós cél, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyók aránya, az EU-ban de Magyarországon ezen a téren nem javultak a mutatók az elmúlt 11 évben. A kormány régóta fogadkozik, hogy javít ezen.

A törvénymódosítás szövegét átnézve egy szakember kérdésünkre arra világított rá, hogy a javaslatban sok olyan új elem szerepel, amely szigorú személyi és tárgyi feltételeket határoz meg az iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésére. Előírja például, hogy hetente egy alkalommal fejlesztő szakembernek kell foglalkoznia a gyerekkel. Mint kívánalom, ez jól hangzik és szakmailag támogatható is, mondta forrásunk, de attól, hogy egy törvény ezt előírja, a gyakorlatban sajnos nem lesz mindenhol elegendő fejlesztő szakember. 

Nem a magántanulók miatt csökken az állami iskolába járók száma

Továbbra sem kizárt, hogy a mostani szigorítással időben elejét akarják venni az állami köznevelési rendszert kikerülő, alternatív kezdeményezéseknek. Akármi is a cél, az új szabályok ezekre a jó és rossz, tanulócsoportokban működő intézményekre is vonatkozni fognak. Miután a magántanulói státuszt évente kell kérni, legkésőbb jövőre minden tanulócsoportba járó diák magántanulói jogviszonyát a központi állami szerv fogja elbírálni. 

Még ha egyre több ilyen is van, ezek többsége  - már csak a borsos tandíjak miatt is - aligha jelent valódi konkurenciát az állami kontroll alatt lévő iskoláknak. Az a tény, hogy valamelyest csökkent az állami oktatásban tanuló diákok száma, nem a magántanulók miatt van, hanem azért, mert egyrészt kevesebb a gyerek, másrészt egyre többen járnak közülük egyházi fenntartású intézménybe vagy (nem magántanulóként) alapítványi iskolába. 

Az Oktatási Hivatal adatai azt mutatják, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan csökkent az állami intézményekben tanuló diákok száma. A leginkább szembetűnő tendencia az, hogy tízszer annyian járnak egyházi fenntartású iskolába, mint 25 éve. Ez a szám folyamatosan emelkedett a rendszerváltástól, 2010-ben egy jogszabálymódosítás miatt ugrott meg igazán, amikortól a kicsi, sok esetben anyagi gondokkal küzdő önkormányzatok tömegesen átadták az iskolák fenntartását az egyházaknak. 

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fogyatékkal élő gyermeket speciális iskolában tanítják. Fotó: bsip / Getty Images Hungary)