Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Életfogytiglanit kapott a rendőrgyilkos Győrkös István

DSC 19123
2019.06.21. 13:45 Módosítva: 2019.06.21. 13:45
Idős kora miatt borítékolható, hogy már nem jön ki élve a börtönből Győrkös István. Az országszerte ismert hungarista vezető 2016-ban lelőtt egy rendőrt, aki társaival házkutatást tartott volna nála. Győrkös évtizedek óta ismert volt a hatóságok előtt, és bár többször folyt ellene eljárás, kevesen gondolhatták, hogy idős korára kerül börtönbe egy gyilkosság miatt. Végig tagadta a bűnösségét.

Emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntettében bűnösnek mondta ki és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte pénteken első fokon, nem jogerősen Győrkös Istvánt a Szombathelyi Törvényszék. 

A vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre és halálosan megsebesítette egy őrnagyot. Varga Roland bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a Győrkös István által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a rendőr halálát okozta.

A 79 éves Győrkös István a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot, védekezését végig arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni, de egy időre elveszítette az eszméletét.

Győrkös és az ügyvédje is azt a feltevést próbálta bizonyítani a tárgyaláson, hogy az őrnagyot "baráti tűz érte", ám ezt nem támasztották alá a szakértői vélemények. Arra azonban több szakértő megállapítás is rámutatott, hogy a végzetes lövés kevesebb, mint egy méterről érte az őrnagyot, a rendőrök pedig jóval távolabb álltak.

A rendőrtiszt, aki felszólította a vádlottat, hogy rakja le a nála lévő fegyvert, szolgálati pisztolyát végig a tokjában tartotta, esélye sem volt a védekezésre, életét pedig azonnali orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni, a lövedék a fejét érte és áthaladt a koponyáján. Kollégái távolabbról lőttek, az ő fegyverükből leadott lövések - szintén szakértői vélekedés szerint - nem okozhatták a sérülését.

A védelem nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy azon a lövedéken, amely szakértői állítás szerint a vádlott gépkarabélyából származik, egyáltalán nem találtak DNS-t, ennek okára sem adott magyarázatot álláspontjuk szerint semmi. Győrkös védője azzal is érvelt, hogy nem annyi lövés dördült el, amennyi a vádiratban szerepel, hanem több. A rendőrök fegyveréből származó golyók közül egy mindenképpen hiányzik. Ugyancsak a védelem hangsúlyozta, hogy Győrkös elfogásakor a bűnügyi helyszínen betört egy üvegezett ajtó egyik rozettája, amelyen bizonyítottan lövésnyomok voltak.

Az ügyész viszont állította: minden lövésnek megtalálták a nyomait, megállapították a lövések irányait, az állítólagos eltűnt lövedéket nem lőtte ki senki, legfeljebb számolási hiba történhetett, amikor betárazták, vagy később, amikor kitárazták és leadták a fegyvereket. A védelem kifogásolta azt is, hogy a törvényszék elutasította több bizonyítási indítványukat, közte azt is, hogy helyszíni tárgyalást tartsanak a bőnyi családi házban.

Az ország neonácija

A hungarista, neonáci eszméket valló Győrkös István a rendszerváltás környékén kezdett el aktívan politizálni, de a hungarista gyökerei korábbról eredeztethetőek. A hatvanas években, viszonylag fiatalon a tököli börtönbe került, visszaemlékezése szerint politikai okokból. A tököli börtönben került először kapcsolatba olyanokkal, akik a hungarista eszméket hirdették. 1989 környékén aztán felvette a kapcsolatot a külföldön, Ausztráliában, Dél-Amerikában, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában élő hungaristákkal, és a tőlük érkező támogatásokat becsatornázva elkezdte Győrből kezdte el építeni a hungarista mozgalmát. A becslések szerint több mint 250 tagot számláló mozgalom könyveket adott ki, kirándulásokat szervezett és elég népszerűnek számított a skinheadek körében. Ennek a társaságnak volt akkoriban tagja Tyirityán Zsolt, a jóval később megalapított Betyársereg vezetője is, de Győrkös azzal az Eduardo-Rózsa Floressel is kapcsolatban állt, akit évekkel ezelőtt Bolíviában öltek meg. Az MNA már akkor létezett, csak akkor még Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportnak hívták, a katonai szárnya egy Vándorsólyom nevű táborban gyakorlatozgatott. A németül jól beszélő Győrkös jó szervezőnek bizonyult, de alapvetően csendes, magába forduló emberként ismerték a tagok, aki a múltjáról, életéről keveset árult el. Életéről annyit tudni lehetett, hogy politikai okok miatt börtönben ült a hatvanas években, majd ipari iskolában szerzett elektronikai műszerész végzettséget.

A szervezet tagságát a Győrkös család és baráti köre alkotta, a fedőszervezet pedig a szintén Győrkös által 1990-ben alapított Vándorsólyom természetjáró egyesület volt. A természetjárók tizenéves tagjait az újfasiszta szervezet szimpatizánsainak, sőt leendő tagjainak tekintette a férfi, és a közös túrákon a Vándorsólyom tagjai menetgyakorlatokat tartottak és önvédelmi, illetve harcászati kiképzésben részesültek. Egyik táborozásukat megörökítő fényképeken a résztvevők fasiszta karlendítéssel köszöntötték egymást, és az Egyesült Államokban kiadott újfasiszta iratot tanulmányozták – derül ki az egykori vádiratból.

gyc591rkc3b6s-istvc3a1n-mna-vezetc591
Fotó: szabadriport

A kilencvenes évek elején Győrkös elég sok munkát adott a polgári titkosszolgálatnak, az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjének számító Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Már csak azzal is, hogy kapcsolatban állt külföldi neonácikkal. 1992 januárjában a titkosszolgálat feljelentése alapján indult ellene rendőrségi eljárás az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészülete és más bűncselekmények miatt. A vád abból állt, hogy az akkor 52 éves Győrkös és csapata 1991 elején Győrött horogkeresztes fasiszta röpcédulákat terjesztett. Nem csak a magyar, de az osztrák titkosszolgálat is igencsak érdeklődött utána, mert kapcsolatban állt és legalább kétszer találkozott is Gottfried Küssel ismert osztrák újfasiszta vezérrel. (Küssel egyébként a később politikai karriert befutott szabadságpártos Jörg Haiderrel is kapcsolatban állt.) Küssel azért számított veszélyesnek a hazájában, mert a gyanú szerint az ő csapata osztrák kormánytagokat akart likvidálni.

A bőnyi rendőrgyilkosság szempontjából mindez talán csak azért érdekes, mert amikor Küsselt Ausztriában elkapták, a magyar hatóságok Győrkösékre is rászálltak, s már akkor találtak nála fegyvereket. Az akkori házkutatások során egyebek között álcaruhákat, lőszereket, gázpisztolyokat, gyakorló gránátokat, szovjet gyártmányú karabélyokat foglaltak le és az is kiderült, hogy Győrkös fiataljai ezekkel gyakorlatoznak. Győrkös ekkor még Győrben, egy csöndes kertvárosi utcában lakott. "Abból egy szó sem igaz, hogy osztrák fasiszták támogattak volna" - nyilatkozta 1992-ben a Népszabadságnak. Győrkös azt elismerte, hogy plakátokat helyeztek ki a városban, de tagadta, hogy fegyveres katonai akcióra készültek volna. Amikor az újságírók felkeresték, a szomszédok csendes, zárkózott embernek jellemezték, aki sosem beszél politikáról. Pedig Győrkös már akkor politikai terveket dédelgetett, pártalapításban gondolkozott. Azt viszont már akkor is tagadta, hogy ő vagy a társai fasiszták lennének. "Radikális nemzeti jobboldaliak vagyunk, akikre szüksége van a társadalomnak" - mondta. 

Ebben az ügyében 1993-ban született jogerős ítélet, Győrköst elítélték ugyan, de a börtönt megúszta: közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel való visszaélés bűntettében marasztalták el. Egy év börtönre ítélték, három évre felfüggesztve. A három fia közül az egyiket, Kolost, aki szintén az akciócsoport tagja volt, pénzbüntetéssel sújtották, és volt a vádlottak közül, akit próbára bocsátottak.  

Az eljárás azonban nem szegte Győrkös kedvét, aki folytatta azt, amit elkezdett, sőt, ha lehet, még nagyobb elánnal vetette bele magát a szervezkedésbe. Pozícióját nem csak a bíróság elmarasztaló ítélete erősítette, hanem az is, hogy 1993-ban az emigráció akkori vezetője, Tarjányi Tatár Imre megbízta a hungarista mozgalom hazai irányításával. Győrkös szkinhedjei fütyülték ki Göncz Árpád köztársasági elnököt, évtizedekkel később derült ki, hogy a fütyülők között volt fiatalon az a Molnár Zsolt is, aki később MSZP-s politikusként, majd a parlament nemzetbiztonsági bizottság elnökeként futott be karriert. 

Szélsőséges nézeteivel Győrkös hamar nemzetközi ismertségre tett szert.

Meggyőződéses újfasiszta, aki a legnyíltabban hangsúlyozza interjúiban, hogy nemzetiszocialista állam előkészítésén dolgozik Magyarországon

– írta róla 1993 júniusában a Nouvel Observateur nevű francia lap, amelyik a magyar szkinhedeknek szentelt kétoldalas képes tudósítást. Sőt, ugyanabban az évben az akkori amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentésében is név szerint hivatkoztak rá, mint ismert magyar neonácira.

Győrkös 1994-ben vitte be a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezetét az akkoriban alakuló Magyar Hungarista Mozgalomban, amelyet három fő hungarista vezér, az Ausztráliából hazatért Szabó Albert, valamint Ekrem-Kemál György, a Kommunizmus Üldözöttéinek Szövetségének elnöke alapított, a közös példaképük Szálasi Ferenc volt. Ha valamire, akkor hírverésre jó volt a szövetségkötésük: 1994 tavaszán rendőrség Győrköst és Szabót is őrizetbe vette közösség elleni izgatás miatt. Ekkor már Szabó a Világnemzeti és Népuralmista Párt vezetője, Györkös pedig a szervezet alelnöke volt. Le is tartóztatták őket, de nyáron már szabadultak az előzetesből. A szabadulásuk mindenesetre érdekes volt. A főügyészség azzal indokolta a kiengedésüket, hogy már nem állnak fent a letartóztatást indokló okok, miközben Szabó az újságíróknak arról beszélt: tovább szervezkednek és harcolnak. 

Elvonulás Bőnybe

Ám hiába értették meg egymást ideológiai síkon, Szabó és Győrkös viszonylag hamar összekülönbözött. Győrkösnek nem tetszett, hogy a hiperaktív Szabó az utcán politizál, ahelyett, hogy a katonai vonalra koncentrálna. A belső feszültségek a Magyar Hungarista Mozgalom szakadásához vezettek, a felek összevesztek, olyannyira, hogy később Győrkös már nyilvánosan is szidta Szabót. Győrkösről ekkor már tudni lehetett, hogy 1993 eleje óta amerikai szélsőséges szervezetektől rendszeresen kapott támogatást, részben ebből fedezte az Új Rend címen megjelenő lapjukat, amiben a zsidókat ekézték, Hitler tetteit dicsőítették. Mindezek ellenére a bíróság jogerősen felmentette Győrköst és Szabót is a közösség elleni izgatás vádja alól. 

Győrkös a kilencvenes évek közepén Győrből a közeli Bőnybe költözött. Erdős területeket is vásárolt a vélhetően külföldről érkező támogatásokból. Már ekkor rendszeresen gyakorlatoztak az MNA tagjai Bőnyben, majd az évtized vége fele Győrkös új ötlettel rukkolt elő: megtartották Budapesten a Becsület Napját azokra a náci és nyilas katonákra emlékezve, akik 1945-ben kitörtek a Budapestet körbevevő szovjet katonai gyűrűből.   

A Budai Várhoz vonulnak a megemlékezők a Magyar Nemzeti Arcvonal 1945. február 11-i kitörésre emlékező demonstrációjára 1998. február 14-én.
A Budai Várhoz vonulnak a megemlékezők a Magyar Nemzeti Arcvonal 1945. február 11-i kitörésre emlékező demonstrációjára 1998. február 14-én.
Fotó: Földi Imre / MTI

Az ezredfordulón Győrkös szakított a szkinhedekkel. Vagy ők vele. Hogy pontosan mi és miért történt, nem tudni, a tagok visszaemlékezései ellentmondásosak. Egy biztos: a kétezres években már oroszbarát nézeteket kezdtek el hangoztatni, de a bőnyi gyakorlatozások nem álltak le. Sőt, mint később kiderült, az orosz titkosszolgálat támogatását is élvezhették, és erről a magyar elhárítás is tudott. (Mellékszál ugyan, de Győrköshöz hasonlóan néhány éve Szabó Albert is  orosz vonalon bukkant fel . Az MNA-n belül 2011 környékén belső feszültségek voltak. Szélsőjobboldali körökből származó információink szerint a szervezetben sokan nehezményezték, hogy a Győrkös család egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait a Munkáspárt első emberével, Thürmer Gyulával.) 

A Győrkös vezette MNA 2012-ben két csoportra szakadt. Az egyik oldalon Győrkös István és fiai álltak, míg a szakadárokat Szalma Gábor és baráti köre alkotta. Szalmáék nem fogadták el, hogy Győrkös „a kommunistákhoz dörgölőzik”, szerintük ezzel szembemennek az elveikkel.

Keleti szél 

Az MNA nyíltan oroszpártivá vált, újabban a „migráns csürhétől” akarta megvédeni az országot és a „liberálisok” ellen uszítanak. Győrkösék egyetértettek azzal is, hogy kopaszok jelentek meg a Nemzeti Választási Irodánál. Ahogy azokkal a kormányzati intézkedésekkel is, amelyekkel szerintük Orbán Viktor a „liberálisokat” gyengíti. 

2016 október 26-án azért vonultak ki bőnyi házához a rendőrök, mert a Teréz körúti robbantás elkövetőjét keresve országszerte igyekeztek ellenőrizni mindazokat, akikről sejtették vagy tudták, hogy fegyverek lehetnek nála. Ezért is álltak értetlenkedve sokan amiatt, hogy Győrköshöz nem a Terrorelhárító Központ munkatársai vonultak ki, miközben a hatóságok tudták: fegyverei lehetnek. 

A bőnyi rendőrgyilkosság után ugyanakkor nem csak Győrkös került rács mögé, de a hatóságok rászálltak az MNA-ra is, 2016-ban gyakorlatilag felszámolták a szervezetet. Ha meg nem is szűntek, de jelentősen meggyengültek.