Dezső
14 °C
27 °C

Ártatlannak vallja magát a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István

DSC 19123
2018.04.25. 09:29 Módosítva: 2018-04-25 12:29:25
Szerdán megkezdődött Győrkös István, a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjának pere. Két évvel ezelőtt a rendőrség illegálisan tartott fegyverek után kutatott volna a szélsőséges oroszpárti félkatonai szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal szellemi vezetőjének tartott Győrkös bőnyi házában. Miután a rendőrök beléptek a házba, lövöldözés tört ki, amiben egy nyomozó meghalt. A vádlott szerdán a rendőrgyilkosság bűntettében ártatlannak vallotta magát, de az illegális fegyvertartást elismerte. A rendőrtanúk szerint szinte azonnal sorlövés hangja fogadta őket, amint beléptek a házba.

Győrkös Istvánt a szerdai első tárgyalásra fekete maszkos rendőrök vezető száron kísérték a Szombathelyi Törvényszék tárgyalótermébe. Az ügyet nagy sajtóérdeklődés övezi. Győrköst hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztető emberöléssel, valamint lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaéléssel vádolják.

Az ügyész, Kovács Sándor a tárgyalás elején ismertette a vádiratot. 2016 októberében a Nemzeti Nyomozó Iroda előre tervezetten házkutatást akart tartani Győrkös bőnyi házában. Kora reggel civil ruhás rendőrök jelentek meg az akkor 76 éves Győrkös Istvánnál. Az idős férfi kiment, ekkor közölték vele, hogy be akarnak menni. A rendőrök azért akartak házkutatást tartani nála, mert információjuk volt arról, hogy Győrkösnél éles fegyverek vannak, amiket engedély nélkül tart.

Ekkor elkezdődött egy hosszabb huzavona, amiből egyértelművé vált, hogy Győrkös nem működik együtt a rendőrökkel, és csak az időt húzza. Erre jó oka volt, a házában ugyanis valóban tartott illegálisan éles katonai fegyvert. Azt a betárazott AMD sorozatlövő gépkarabélyt, amiből később lövéseket is adott le. Nem szerette volna, hogy azt a rendőrök megtalálják nála. Egy korábbi vallomásában azt állította, hogy ezt a gépkarabélyt mindig töltve tartotta, és ekkor csak azért vette magához, hogy a ház egyik helyiségében elrejtse. Amikor a belső szobából Győrkös kifelé ment, kezében a gépkarabéllyal, az előszobában összefutott az időközben az épületbe belépő nyomozóval, Pálvölgyi Péterrel. Ebből a gépkarabélyból adott le több lövést, amiből a vád szerint az egyik lövedék a fején találta el a nyomozót, aki a helyszínen meghalt.

Az áldozat a 46 éves Pálvölgyi Péter rendőrőrnagy, akit halála után előléptettek rendőr alezredessé, és hősi halottá nyilvánítottak. Kollégái kiváló emberként és kitűnő rendőrként jellemezték, huszonöt éve teljesített már akkor szolgálatot.

Győrkös azt állította, a rendőrök lőttek először, és az őt ért találat közben sült el véletlenül az ő fegyvere is, és mivel sorozatlövő fegyverről van szó, egyszerre adta le a lövéseket.

A rendőrség verziója szerint viszont Győrkös lőtt rá Pálvölgyire, majd kezdtek el lőni a szoba előtt álló nyomozók is, egy találat Győrköst a hasán érte.

AZ VISZONT EGÉSZEN BIZTOS, HOGY A LELŐTT RENDŐR, PÁLVÖLGYI PÉTER NEM FOGOTT FEGYVERT SENKIRE SEM, PISZTOLYA A ZÁRT PISZTOLYTÁSKÁJÁBAN MARADT.

Az Index korábban megpróbálta rekonstruálni, mi történt a gyilkosság reggelén a bőnyi házban.

Az is felmerült, hogy az egyik rendőrtársa lőhette le véletlenül Pálvölgyit. A kirendelt igazságügyi fegyverszakértői vélemény szerint azonban 

nem baráti tűz okozta a nyomozó halálát, hanem a Győrkös István kezében lévő gépkarabélyból leadott lövés találta el.

Győrkös DNS-ét mégsem találták meg azon a lövedéken, ami átfúródott az őrnagy fején, és ez bizonyíthatná kétségtelenül a vádlott bűnösségét.

A nyomozók több helyen is hibáztak. Eleve a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségét kellett volna kérniük, hiszen feltételezték, hogy illegálisan tartott fegyverek vannak Győrkösnél, és még akkor sem hívták a TEK-et, amikor látták, hogy a vádlott ellenáll, pedig minisztériumi utasításra ezt kellett volna tenniük. Végül már csak akkor riasztották őket, amikor egyik társuk lövést kapott, ők pedig kimenekültek a házból, magára hagyva Pálvölgyit, aki ekkor még élt, és nem mertek visszamenni érte, pedig az ilyen helyzetekben ez előírás.

A rendőrség akkori közleménye szerint Győrkös ezután elbarikádozta magát, és a rendőrök megölésével fenyegetőzött, de a férfi ügyvédje, Takács Zoltán szerint ez nem igaz. Az ügyvéd az Indexnek két éve azt mondta, miután ügyfele magához tért, egy belső szobába kúszott, és ott várt, fegyverrel a kezében.  Végül a TEK kommandósai bementek a házba, és kihozták az ekkor már halott rendőrt és a sebesült Győrköst. 

A rendőrgyilkosságban nem vagyok bűnös

A rövid vádirat-ismertetés után a vádlott lépett a bírák elé. Győrkös azt mondta:

A rendőr halálában nem vagyok bűnös, fegyvertartásban igen.

Újfent vallomást azonban nem akart tenni, ezért a bíró a korábbi, írott vallomását olvasta fel. Ebben azt állítja, hogy a rendőrök megjelenése teljesen váratlanul érte. Azért ment vissza a házba, hogy felhívja az ügyvédjét, és csak azért vette magához a gépkarabélyt, hogy azzal feltartsa a rendőröket addig, amíg ő megérkezik. Nem tudja, hogy sült el a fegyvere, "kicsúszott a lábam alól a talaj", és azt mondta, utána csak arra gondolt, hogy reméli, nem a feleségét találta el. A vallomás szerint Győrkös azt mondta a rendőröknek, hogy vigyék ki a társukat, mert elég rossz állapotban van. Ezután kérlelte a rendőröket, hogy várjanak, nála fegyver van, ő csak az ügyvédjét akarja megvárni. A gépkarabélyt viszont akkor sem tette le, amikor a rendőrök erre nyomatékosan megkérték.

Az írott vallomásban az áll, nem ő lőtt először, hanem csak azután sült el a fegyvere, miután őt a nyomozók a szíve mellett meglőtték. "Objektíven lehetetlen, hogy én lőttem le az őrnagyot. Miután engem lövés ért, már nem tudtam eltalálni, úgy kúsztam be a másik szobába, az volt bennem, hogy agyon fognak lőni.

Abban biztos vagyok, hogy addig nem adtam le lövést, amíg a rendőr nem lőtt

- vallotta. 

Győrkös István vádlott a tárgyalásán 2018 április 25-én.
Győrkös István vádlott a tárgyalásán 2018 április 25-én.
Fotó: Bődey János

A rendőrtanúk szerint Győrkös lőtt először

A szerdai tárgyalásra több tanút idéztek meg, a tragédia helyszínére érkező rendőröket és tűzszerészeket. Először azt a három rendőrt hallgatták meg, akitet aznap házkutatásra küldtek Győrkös házához, negyedik a lelőtt Pálvölgyi Péter volt. "Peti volt a rangidős, ő kommunikált a Győrkössel" - mondta az egyikük volt kollégájáról. A rendőrnő azt mondta, Győrkös először a kutyáját akarta rájuk uszítani, de végül meggondolta magát, és a rendőrök kérésére elzárta. Végül a vádlott felesége engedte be őket a házba, amit Győrkös korábban ajtóra zárt. Pálvölgyi lépett be a házba először, ahol sötét volt. A rendőrnő ezért behajolt a házba és felkapcsolta a lámpát, akkor látták meg, hogy Győrkös kezében gépfegyver van, Pálvölgyi felszólította, hogy tegye azt le. A tanú szerint azt látta, hogy Győrkös lövésre emeli fel a gépfegyvert, és rögtön lőtt, négy-hat lövés lehetett szerinte, utána rögtön hallotta kollégái válaszlövéseit. Ezután síri csend lett.

"Egyértelműen meg lehetett különböztetni, hogy volt a sorozatlövés hang, utána a kollégáimnak az egyes jóval halkabb lövései" - válaszolta a bíró kérdésére, hogy biztos-e abban, Győrkös lőtt először. Ezt a harmadik tanú is megerősítette később, aki tíz évig volt hivatásos katona, és pontosan ismeri, milyen mély hangja van a gépkarabélynak.

A rendőrnő azt is mondta, Pálvölgyit nem látta bent a szobában, azt sem látta, hogy lelőtték, mert ő az ajtón kívül maradt, de abból, hogy

GYŐRKÖS ISTVÁN FELVETT EGY OLYAN PÓZT, MINTHA LŐNI AKARNA ÉS A RÖGTÖN UTÁNA ELGÖRDÜLŐ GÉPKARABÉLY HANGJÁBÓL ARRA KÖVETKEZTETETT, HOGY IGENIS A VÁDLOTT LŐTT ELŐSZÖR, MÉGHOZZÁ RÁJUK.

Azt mondta, miután kihátráltak a házból, próbálták kérlelni a bent tartózkodó feleséget, hogy legalább a Pálvölgyit húzza ki, vagy vegye el a fegyvert a férjétől, közben a feleség végig tolmácsolta férje utasításait, hogy csak a mentősök mehetnek be, a rendőrök nem, mert különben mindenkit szitává lő. Amikor megkérdezték a rendőrök, hogy "kiből ömlik a vér?", a feleség azt válaszolta:

Abból, akit a férjem lelőtt.

A vádlott ügyvédje kérdéseiben rendre visszatért arra, a tanú miért csak öt töltényt töltött be a tárba aznap reggel a hét helyett, a sokadik alkalommal már a tanú is kifakadt:

Ha többet táraztam volna be, akkor nem halt volna meg a Peti?

Menjenek el, mert itt baj lesz

Ezt mondta Győrkös felesége a kiérkező rendőröknek, legalábbis a második rendőrtanú ezt állítja. A feleség szerinte azt is mondta, azért menjenek el, 

mert Győrkös a köztársasági elnök rokona.

Korábban olyan hír is megjelent, hogy Áder János másod-nagynénje Győrkös István felesége, Áder másod-unokatestvére pedig ifj. Győrkös István, a vádlott fia. Ezt az elnöki hivatal cáfolta.

A rendőr erre azt mondta, őt nem érdekli, ki kinek a rokona, csak a munkáját akarja végezni, mert a bizonyítékokat akár el is tüntetheti addig, míg ők nincsenek ott. Amikor beléptek a házba, a tanú szerint Pálvölgyi megkérdezte a vádlottól, mi van a kezében, aki erre azt válaszolta:

Az, ami a tiédben.

A második tanú megerősítette az első vallomását, miszerint Győrkös lőtt először, ezután ő maga nyolc lövést adott le a vádlott irányába, bár az első lövéseinél nem látta a vádlottat, csak feltételezte a helyzetét. Az egyik lövésével el is találta a vádlottat, aki ezután a földre került.

"Sajnos én sejtettem, mi történt a Petivel. Gépfegyverrel nehéz felvenni a versenyt" - mondta Pálvölgyiről. A tanú azt állítja, igaz, hogy Győrkös azt mondta nekik, vigyék ki a kollégájukat, de a rendőr ezt nem merte meglépni, mert csapdától tartott, "és már nem lehetett érte mit tenni, sajnos."

Fontos kérdés volt a védőknél, hogy az akcióban részt vevő rendőrök hány centi magasak és milyen magasságban tartották a fegyvereiket a lövésnél aznap reggel, ezt imitálniuk is kellett a szerdai tárgyaláson. Erre azért fordítottak nagy figyelmet, mert fegyverszakértői vélemény szerint 120 centi magasságból lőtték fejbe Pálvölgyit, és - a cikk elején említett szakértői vélemények ellenére - ezzel arra akartak rámutatni, hogy lehet, ők maguk lőtték le véletlenül kollégájukat.

Ismert Hungarista

Az eset azért is megdöbbentő, mert Győrkösről köztudott volt, hogy szélsőséges, veszélyes figura, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű extrémista szervezet vezetője, aki szenvedélyesen vonzódik a fegyverekhez. Már a kilencvenes évek eleje óta a titkosszolgálatok látókörében volt, fegyverekkel kapcsolatos büntetőügye is volt (1993-ban  közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében egyéves börtönbüntetést kapott, három évre felfüggesztve), az MNA pedig nyíltan szervezte kiképzéseit az interneten. De a kémelhárítás látókörében is feltűnhetett, hiszen egy általa gründolt weboldal az orosz propagandagépezet egyik fontos magyar lapjává vált.

1992-ben került először a hírekbe, az akkor az ötvenes évei elején járó, tömör bajszú férfira azért figyelt fel a rendőrség, mert 1991 elején hat társával együtt horogkeresztes fasiszta röpcédulákat terjesztett és ragasztott Győrben, Budapesten, Devecserben és Székesfehérváron. Aztán Új Rend címmel olyan lapot alapított, ami tele volt náci önkényuralmi jelképekkel, valamint rasszista és antiszemita írásokkal, amiket zömmel maga Győrkös írt. 

1991 januárjában alakította meg a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport elnevezésű újfasiszta szervezetet azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben párttá alakítja. A szervezet tagságát a Győrkös család és baráti köre alkotta (fiai is aktívan részt vettek örökségében), a fedőszervezet pedig a szintén Győrkös által 1990-ben alapított Vándorsólyom természetjáró egyesület volt. A természetjárók tizenéves tagjait az újfasiszta szervezet szimpatizánsainak, sőt leendő tagjainak tekintette a férfi, és a közös túrákon a Vándorsólyom tagjai menetgyakorlatokat tartottak és önvédelmi, illetve harcászati kiképzésben részesültek. Egyik táborozásukat megörökítő fényképeken a résztvevők fasiszta karlendítéssel köszöntötték egymást.

1994-ben megalapította a Hungarista Mozgalmat, ahol antiszemita gondolatokat hangoztattak. Kételkedésüket fejezték ki többek között azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi holokausztnak valóban 600 ezer áldozata lett volna, illetve az is elhangzott, hogy szerintük a zsidóság a magyar nemzet lejáratására törekszik itthon és külföldön egyaránt.

Orosz dörgölőzés 

Az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) emberei is kapcsolatban álltak a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal, értesülésünket több, egymástól független biztonsági forrás is megerősítette lapunknak. Úgy tudjuk, korábban orosz diplomaták is részt vettek a Győrkös-féle csapat airsoftos gyakorlatozásaiban, amiről a hazai titkosszolgálatoknak, köztük a katonai elhárításnak is tudomása volt. 

Az MNA-n belül 2011 környékén belső feszültségek voltak. A szervezetben sokan nehezményezték, hogy a Győrkös család egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait a Munkáspárt első emberével, a kommunista politikus Thürmer Gyulával. 

DSC 1823
Fotó: Bődey János

Az MNA saját honlapja, a Hídfő.net vezetését valamilyen úton-módon átvették az oroszok, biztonsági források egyértelművé tették, hogy az oldal közvetve vagy közvetlenül, de az orosz titkosszolgálat irányítása alatt állt. 2012-ben aztán kettészakadt a csoport: az egyik oldalon Győrkös István és fiai álltak, míg velük szemben a "szakadárok", akik nem fogadták el, hogy Győrkös „a kommunistákhoz dörgölőzik”, szerintük ezzel szembemennek az elveikkel. 

A csoport kijelentette magáról, hogy az "MNA már évek óta szakított a hungarista beidegződésekkel, levetkőzte a náci és nyilas besorolását. Nem fasiszta, nem náci, és nem nyilas, valójában a klasszikus értelemben véve nem hungarista." Az MNA a menekülthullám alatt a „migráns csürhétől” akarta megvédeni az országot és a „liberálisok” ellen uszítottak, valamint nyíltan oroszpártivá vált, a Hídfő Kijev-ellenes orosz propagandát tolt, végül orosz domainre is költözött. A bőnyi lövöldözés után az oldal is azt írta, hogy Győrkös Istvánt "támadták meg otthonában a rendőrök". A rendőrgyilkosság végül az amúgy is kettéosztott MNA végét jelentette, a szervezetet felszámolták, és büntetőeljárások indultak.

A tárgyalássorozat április 26-án folytatódik.