Ritkán zárják el az állatkínzókat

• Augusztus 5-ének reggelén egy 68 éves balotaszállási nő különös kegyetlenséggel ölte meg a kutyáját. Egy bálamadzaggal a kocsija hátsó lökhárítójához kötötte az állatot, majd elindult az 5413-as számú úton. Az állat egy darabig képes volt szaladni a kocsi után, de aztán nem bírta tartani a sebességet és elesett, mivel a nő tovább húzta az autóval, mire a rendőrök a lakossági bejelentés nyomán kiérkeztek a nő házához, az eb elpusztult. 
• Július 17-én Siófokon egy férfi egy vascsővel agyonvert egy kétéves kiskutyát, akinek a gazdájára is rátámadt. A támadó egy olyan apartman tulajdonosa volt, amit kutyabarát szállásként hirdettek, az elpusztult állat gazdái éppen ezért választották ezt a helyszínt a nyaraláshoz.
• Júliusban Dencsházán egy nő krumplival, kenyérrel, hússal és alkohollal fizetett egy helybélinek azért, hogy agyon verje Léna nevű kutyáját. A kutya-bérgyilkos baltával agyonverte az ebet az ólban, elásta az udvaron, majd véres ruhában bement a kocsmába inni.
• Júliusban emeltek vádat egy 72 éves tarnaörsi férfi ellen, aki fejszével leütötte a saját kutyáját, majd kötelet csomózott rá és a közeli lakatlan telekre húzta, ahol ismerőseivel halálra verte az állatot. A nyugdíjas ezután hasonló módszerrel végzett egy másik kutyájával is.
• Júniusban egy olvasónk egy pócsmegyeri lovastanyáról küldött fotókat, ahol egy erőtlen ló haldoklott a bokrok tövében, bordái szinte átszúrták a bőrét, társa annyira rossz állapotban volt, hogy nem tudott megállni a lábán, ezért testénél felkötve kis híján élve rohadt. A lótanya gazdáját később bilincsben vitték el a rendőrök, majd állatkínzás miatt indult ellene nyomozás.
• Június 12-én egy 28 éves nő kockakővel verte szét a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik görög teknősét. Az állatkert azt írta közleményében, az állatnak óriási fájdalmai lehettek, mert a testét borító páncél a hasi és a háti oldalon is ujjnyi-kétujjnyi szélességben teljesen kettéhasadt és szétnyílt, és a belső szervei is súlyosan sérültek – haldoklott, ezért el kellett altatniuk. Utólag a helyszíni kamerák felvételei alapján rekonstruálva az történhetett, hogy a nő a kerítésen áthajolva kivette az állatot a kifutóból, de az alighanem a kezébe piszkíthatott, ezért az elkövető keresett egy nagy követ és ütlegelni kezdte az állatot.

2019-ben tehát brutális nyara volt jó pár állatnak, és a közvéleményt is igencsak megrázták az esetek, a Facebookon az állatkínzók halálát követelik a kommentelők és augusztus 12-ig több mint 170 ezren írták alá azt petíciót, amelyikben követelik, hogy a kutyáját kilométereken át az autójával vonszoló balotaszállási asszony a lehető legszigorúbb büntetést kapja. 

Mi számít szigorú büntetésnek az állatkínzásnál?

A balotaszállási ügy apropóján 148 állatvédelmi szervezet fogott össze az állatkínzásért kiszabott büntetések szigorítása miatt, közleményükben a jogalkalmazókat arra kérik, hogy az eljárás során a Büntető Törvénykönyv szerinti lehető legszigorúbb elbírálása alapján állapítsák meg az ítéletet, azaz ítéljék három éves szabadságvesztésre a nőt, figyelembe véve az előre megfontolt, különös kegyetlenséggel elkövetett, halált okozó szándékosságot.

Szerintük "az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítása óta hozott enyhe ítéletek ugyanis a tapasztalatok alapján nem felelnek meg a Btk.-ban előírt büntetéskiszabási elveknek, nem alkalmasak az általános prevenció, mint cél, érvényesítéséhez." Habár számos állatvédő szerint a kiszabott ítéleteknek nincs elrettentő hatása amiatt, hogy alig-alig zárják el az állatkínzókat, a bűnügyi statisztikákból látszik, hogy évről évre kevesebb eset történik.

Az utóbbi évek bírói gyakorlatának tanulmányozása alapján mindezek ellenére úgy tűnik,

hanem próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés jár majd neki a jogerős döntéssel. 

Elhanyagoló, hanyag állattartók és egyszeri brutális állatkínzók

Áttanulmányozva az elmúlt évek nagy médiafigyelemmel járó állatkínzás eseteit és az állatkínzási ügyekben jellemzői bírói indoklásokat, megállapítható, hogy két nagy csoportba sorolhatóak az állatkínzások. Az egyik az a típus, ami a hanyag, veszélyeztető, elhanyagoló vagy direkt kínzó állattartásból adódik, a másik pedig a konkrét szituációban zajló brutális cselekvés az állattal. 

A hatályos magyar szabályozás szerint az állatkínzás vétségét azt követi el, aki

• gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza vagy
• gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.

Az ilyen esetek két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek.

Amikor az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, akkor a bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Még ha első fokon a bíró 6-8 hónapos vagy egyéves elzárást is ítél, jogerősen rendszerint végül felfüggesztett büntetést kapnak az utóbbi évek brutális állatkínzói.

„Az esetleges tanúk, és a szakértők meghallgatása után a bíró állapítja meg, hogy egy eset súlyos brutalitással történt-e és különös szenvedést okozott-e az állatnak. Habár erkölcsileg elítélendő és nagy indulatokat kiváltó esetek ezek, jogilag – tekintve, hogy alapesetben csak két év a büntetési tétele – az állatkínzás a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények közé tartozik. Ezért a bírói gyakorlat a fokozatosság elve szerint az, hogy ha az elkövető nem volt különösen kegyetlen, és mondjuk nem volt korábban büntetve, akkor próbára bocsátják.

Amennyiben visszaeső az elkövető, ha különösen brutális a kínzás, vagy más bűncselekménnyel párosul az állatkínzás, akkor jellemzően felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik”

- mondja az Indexnek dr. Kenese Attila a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője.

A jogi és morális megítélés eltér

Tavaly januárban első fokon még a lehető legsúlyosabb büntetést szabták ki arra a fiatal férfira, aki 2016 nyarán egy 13. kerületi kutyafuttatóban tüzet rakott egy sün tüskéin újságpapírból, és az állat halálra égett. Végül viszont ez az elkövető sem ment állatkínzásért börtönbe.

Első fokon ugyanis a bíró hiába indokolta azzal a különösen súlyos, három éves büntetés kiszabását, hogy

• a férfi gátlástalanul tovább táplálta az általa gyújtott tűzet, megakadályozva azt, hogy az állat esetleg el tudjon menekülni, továbbá, hogy
• egyre több az ilyen brutális eset,

másodfokon tavaly nyáron végül aztán egy év négy hónap szabadságvesztésre ítélték, aminek a végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztették.

Az ügy érdekessége az volt, hogy az elsőfokú, 3 éves szabadságvesztést kiszabó ítélet ellen rengetegen tiltakoztak, még az ügyészség is túl súlyosnak tartotta.

A felgyújtott sün, a leszúrt ló

Alig néhány olyan eset történt az utóbbi tíz évben, amikor valóban el is zárták az elkövetőt, ezek közül több olyan is akad, ahol visszaeső bűnöző volt az állatkínzó. Általában 6-8 hónapot kaptak az elkövetők.

Egy visszaeső, éppen próbaidejét töltő mázai férfi például hat hónapot kapott 2017-ben Pécsen, mert elköltözött a házából, és otthagyta hatéves kaukázusi keverék kutyáját és tíz hónapos keverék kölyökkutyáját, akik így az éhhalál küszöbére kerültek. Akkor a törvényszék felülbírálva a Komlói Járásbíróság korábbi ítéletét, a visszaeső vádlottnak egy előző büntetéséhez kapcsolódó feltételes szabadságát is megszüntette.

Szintén visszaeső bűnöző volt az a férfi, aki Debrecenben hat hónapos börtönbüntetést kapott a kutyái meggyilkolása miatt szintén 2017-ben. A férfi azon idegesítette fel magát, hogy a két kutya többedik alkalommal megtizedelte a baromfiudvart. Egy hatvan centis vascsővel legalább öt-öt, nagy erejű ütést mért a hét hónapos ebek fejére, majd még élve egy zsákba rakta a kutyákat, bekötötte a zsák száját, majd a házuktól 30-50 méterre lévő búzatáblához vitte a zsákot. Az állatokat végül kiszabadították az eset miatt riadóztatott rendőrjárőrök, de végül el kellett őket altatni. 

Idén márciusban jogerősen nyolc hónapot kapott egy mohácsi férfi, aki tavaly áprilisban a lakóházához tartozó területen, a vele és családjával élő két fekete színű, 1-2 éves keverék kan kutyák koponyáját egy baltával olyan erősen megütötte, hogy a kutyák koponyája szilánkosra törött. Ezután az állatokat a lakóház közelében lévő aknába dobta, ahol rövid időn belül elpusztultak. 

2012-ben pedig egy éves elzárást kapott Sz. László, aki 2010 nyarán, több késszúrással megölt 16 éves gazdája szeme láttára egy Felhő nevű lovat.

A ló szinte azonnal elpusztult és a jelenetet végignéző akkor 16 éves kislány sokkot kapott. Felhő leölésének az volt az előzménye, hogy Sz. László elszámolási vitába keveredett a nála bértartásban lévő állat gazdájával. A nyílt utcán a ló nyergében ülő vádlott és az őt megbízók között vita robbant ki: a tizenhat éves lány, illetve kísérője kifogással élt az állat szerintük rossz tartási körülményei miatt, és közölték vele, máshová akarják vinni kedvencüket. A férfi ekkor többször nyakon szúrta a lovat, mondván: „menjen akkor inkább kolbászba”.

A lógyilkos 2012-ben, még az állatkínzást szigorúbban büntető Btk. hatályba lépése előtt ítélték egy év letöltendő fogházbüntetésre.