Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Igyekeztünk minél kevesebb lakást a sírokra tájolni

DSC 2729
2019.08.24. 11:48 Módosítva: 2019.08.24. 11:50

Csütörtökön jelent meg egy blogbejegyzés egy győri társasház építéséről, aminek érdekessége annak helyszíne. A képeken ugyanis az látszik, hogy az épület egy temető mellett épül, ami önmagában nem egyedi, ám a fal a képek alapján gyakorlatilag néhány sír közvetlen tövében húzódik. Az épület szinte fölé emelkedik a síroknak, ezért megnéztük, tényleg annyira durva-e élőben.

A Győr-Szigeti Szent Rókus katolikus temető mellett, a Temető utca 21 szám alatt korábban is állt egy épület, de az a szélső sírsortól messzebb állt, és az egy egyszintes, kétszáz éves parasztház volt. Mellette már a 2011-es Google-felvételen is látható, hogy újépítésű társasházakat építettek, azok azonban nem kapcsolódtak közvetlenül a temetőhöz.

Untitled-1
Fotó: google.com

A plébánia eladta a telket

Dr. Szabó Ákos, a beruházó és kivitelező cég tulajdonosa az Indexnek elmondta, hogyan kezdődött a beruházás. A plébániának volt egy telke a temető mellett, azon állt a fent említett parasztház, ahol a temető gondnoka, és sírásó párja éltek három gyermekükkel. A plébániának azonban nem volt pénze az épület felújítására, a család elhelyezéséről pedig ettől függetlenül gondoskodnia kellett. Dr. Németh Gábor plébánossal aztán egy ismerősén keresztül találkoztak, és a vállalkozó és a plébánia végül megegyezett abban, hogy a beruházó megveszi a plébánia tulajdonában lévő telket, és azon saját költségen felépít egy 9 lakásos társasházat.

Az építkezés idejére a családnak megoldják a lakhatását, a ház elkészültekor pedig a plébánia választhat: vagy egy földszinti, kétszobás, 65 négyzetméteres kulcsrakész lakást kapnak a társasházban, közvetlenül a temető mellett, vagy a lakás árát. Döntés az utóbbiról egyelőre hivatalosan nem történt. Időközben egyébként új plébános érkezett Németh Gábor helyére, így a dolog folytatása már az új plébános dolga lesz.

A cég tulajdonosa elmondta, először azt kellett megvizsgálniuk, hogy az építkezési területen voltak-e korábban sírok, használták-e azt a területet is temetőnek korábban. A feltárásokból kiderült, hogy nem, nem is találtak csontokat.

Aztán ki kellett jelölniük az épület, illetve a kerítés vonalát, aminél viszont az derült ki, hogy a hivatalos telekhatáron túllógtak már a sírok: ha a bejárat felől nézzük, akkor a hosszanti oldalon a szélső sor sír már átlógott a telekhatáron, és a szomszéd telekbe nyúltak bele a végén a keresztbe futó sírok utolsó sora is.

A cégvezető elmondta, a plébánossal, illetve a gondnokkal, meg persze egy földmérővel együtt húzták ki az épületnek és a teleknek az új határát, állapotfelmérést végeztek a síroknál, és egyesével nézték meg, hogy hol húzódjon a telekhatár, ami az épület falánál hagy a szélső síroknál annyi helyet, hogy azok körbejárhatóak legyenek. A kerítésénél pedig még beljebb húzták a vonalat, látszik is, ahogy a ház fala után, haladva hátra a kert felé, a kerítés leír egy kis kanyart. Ezt azért tették, hogy a sírok mellett nagyobb hely maradjon, illetve, hogy oldalt és hátul található nagyobb, kerítésénél is magasabb tuják megmaradhassanak. Az épületet végül nem kellett elmozdítani az eredeti tervekhez képest.

A temetőt egyébként több irányból házak veszik körül, több ablak is néz rá, de itt bár a ház magas oldalfala közvetlenül néhány sír tövében van, emellett

az volt a cél, hogy minél kevesebb lakás legyen direkte rátájolva a temetőre

– mondta Szabó Ákos. Így elmondása szerint összesen két lakás ablakai néznek közvetlenül a temetőre, ezek jellemzően hálószoba ablakok. Az épület tövében található sírok gondozói, a hozzátartozók egyelőre nem jelentkeztek a cégnél panasszal.

Az érvényes építési engedéllyel rendelkező ház a tervek szerint idén elkészül. Eredetileg 9 lakásos társasházról van szó, ám végül 8 lakásos lett, mivel az egyik vevő két lakást összevonatott időközben (ők a csokot is igénybe veszik).

A cégvezető szerint az értékesítésnél nemhogy nem jelentett problémát, hogy közvetlenül a temető mellett van, de szinte már a tervezőasztalon elkeltek a lakások. Leginkább olyanok vettek lakást, akik korábban is, vagy jelenleg is itt élnek, éltek. Plusz azért is felkapott a környék, mert közel van két uszoda is, sok olyan gyerek jár ide, akiknek szülei nem a városban élnek eredetileg. Sokan bérelnek, vagy vásárolnak itt lakást. Hozzátette, hogy a város egyik másik temetője melletti telkekre is a drágább négyzetméterárak jellemzőek.

És azt is megtudtuk, 

ahogy megjelent az épületet kifogásoló blogbejegyzés, az önkormányzattól be is jelentkeztek egy általános ellenőrzésre.

Az önkormányzat értesítette őket, hogy építés felügyeleti ellenőrzést kezdeményeztek, ellenőrizni fognak mindent. A blogbejegyzésre, illetve az azóta megszületett Kisalföld-cikkre sok komment, megosztás érkezett, a Kisalföldnek ezekről úgy nyilatkozott a cégvezető, hogy "a közösségi oldalon az ügyet a városi ellenzék hangulatkeltésre is felhasználja".

Nem vagyunk bűnözők, nem vagyunk kegyeletsértők. Persze, pénzért csináljuk az építkezést, de mindegyik házamért vállalom a felelősséget, mindenkinek élhető otthont akarunk csinálni. A munkámra büszke vagyok

- mondta Szabó Ákos. Ahogy azt is, hogy nem először veszik elő valamilyen ügyben.

A kéményrobbantó

Ő volt többek között az az építkezési vállalkozó, aki felrobbantotta a híres győri olajgyári kéményt, amiről mi is beszámoltunk 2018-ban. A robbantásból a Kisalföld videója alapján készült rövid összefoglaló itt látható:

A győri olajgyár egyik kéményét már korábban lerombolták, de ezért a másodikért hosszú harcot folytatott a szakma. A kémény körül egy különleges víztározó (úgynevezett golyva) volt, és egy erkély is körbefutott rajta. És bár sokan aláírták a petíciót, hogy maradjon meg, és először a polgármester is azt mondta, megmarad, és pályázatot is kiírtak a hasznosításra, végül lebontották.

Erről egyébként Szabó most elmondta, ez egy 110 éves kémény volt, de statikailag szörnyű állapotban. Mivel a közvetlen közelében társasházakat épített, és mivel a városban volt már olyan földrengés, amiben leomlott a székesegyház tornya, így nem vállalhatta, hogy megmaradjon ott egy ilyen, akár életveszélyes épület. Így a lebontás mellett döntött.

De vissza a temetőbe

Megkérdeztünk néhány helyit, zavarja-e őket, és ha igen, miért az új, temető tövébe épülő társasház. Akit zavart is, nem is feltétlenül pont konkrétan ez a ház, leginkább az, ahogy az egész városrész átalakul ezek miatt a többlakásos társasházak miatt. Itt ugyanis jellemzően kisebb családi házak, régi parasztházak voltak korábban.

Amennyire ezt a temetőben épp ott lévők meg tudták mondani - leginkább a sírok állapotából , az építkezés közvetlen közelében található sírok egy részét viszonylag ritkán látogatják, de találkoztak már hozzátartozóval, mióta zajlik az építkezés, és természetesen nem tetszett nekik a sírok fölé tornyosuló ház.

Úgy tudjuk, hogy volt, aki az egyháznak is jelezte levélben kifogásait, de nem tudjuk, mi lett az eredménye a levélnek.