Van értelme beperelni a Ryanairt, ha rossz helyre vitt?

Helybenhagyta az első fokon eljáró bíróság ítéletét a Fővárosi Törvényszék, így fellebbezési lehetőség nélkül, lényegében jogerősen utasította el egy négytagú pertársaság keresetét a Ryanair légitársasággal szemben.

„Nagyon megviselt minket ez az ítélet, nem is tudunk lehiggadni” – mondja olvasónk, aki három társával 2017 júliusában Ryanairrel repült, azaz repült volna haza Budapestre Velencéből, csakhogy időjárási körülmények miatt először Pozsonyba vitték, majd ott is „felejtették” őket, gépük valamennyi utasával együtt. Önállóan buszoztak haza, sok óra várakozás, egy kínzó repülőtéri éjszaka után, ellátást, tájékoztatást, bocsánat kérést, netán bárminemű kárpótlást pedig sem aznap, sem azóta nem kaptak.

Most pedig a bíróság mondta ki: hiába indítottak pert a Ryanair eljárása, pontosabban cserbenhagyása miatt, ezt csak Írországban tehették volna meg, Magyarországon nincs lehetőségük fogyasztói vagy egyéb jogaik érvényesítésére.

Hogy kezdődött?

2017. július 26-án Velence-Treviso repülőtérről jöttünk volna Budapestre a Ryanair FR5046-os járatával. A gép 18:15-kor szállt volna fel, de késett valamennyit, és 19:35-re ért volna Budapestre. Budapest felett akkora vihar volt, hogy a gép nem tudott leszállni. Így kerültünk Pozsonyba.

Leszálláskor azt mondták nekünk, hogy maradjunk a gépben, mert mindjárt indulunk vissza, csak azt várjuk, hogy csendesedjen a vihar. 45 perccel később mégis kitereltek minket a gépből, mondván: buszokkal fognak minket Budapestre hozni. És ne aggódjunk, a buszok most indulnak Pestről. Ez este fél 9 körül volt.

Mi vártunk és vártunk. A reptéren senki nem tudott semmit. Közben futott be a madridi gép is. Így lettünk körülbelül 300-an. A pozsonyi Letisko reptér a város mellett van, így elmozdulni sem mertünk vagy tudtunk a váróteremből. Éjfél felé az információs pulthoz kiragasztottak egy cetlit, aminek az volt a lényege, hogy oldjuk meg, ahogy tudjuk. Néhány óránként kaptunk egy-egy 5 eurós kupont, amit csak a reptér méregdrága büféjében lehetett beváltani, és egy szendvics-üdítő kombóra már pont nem volt elég. Az éjszakát ott töltöttük a váróteremben, közben helyet foglaltunk a reggel 6-kor induló Flixbus járatára, amivel végül másnap délelőtt fél 10 körül értünk Budapestre

– szól olvasónk beszámolója.

Az Index is megírta még 2017-ben, hogy több mint háromszáz embert hagyott cserben a légitársaság, köztük sok kisgyermekes családot is. Noha már akkori a cikkünkben felmerült, hogy a Ryanair az időjárási viszontagságokra és a veszélyhelyzetre hivatkozva nem fizet majd kártérítést, így nem téríti vissza az utasok menetjegyeinek és önerőből megoldott hazaútjának árát sem, olvasónk most részletezett története némileg árnyalja a képet, hiszen

A Ryanair eljárását ráadásul a tájékoztatás, az ellátás és az emberszámba vétel teljes hiánya jellemezte, hiszen sem szóban, sem más módon nem gondoskodtak az utasaikról, így a kártalanítási igény jogossága aligha megkérdőjelezhető. Miután viszont hazatérve egymás után „pattantak le” a Ryanair ügyfélszolgálatáról azzal, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok alapján akkor, amikor biztonsági (tehát például időjárási) okokból történik valamiféle utazási fiaskó, a légitársaság nem kötelezhető anyagi jóvátételre, néhányan összeálltak, és a per mellett döntöttek.

Ennek köszönhetően pedig utólag elég sok minden kiderült. Például az, hogy

• aznap Budapesten az összes többi gép le tudott szállni, csak a madridi és a velencei nem. Így az időjárási helyzettel való indoklás is kérdésessé vált.
• Ennek ellenére tény, hogy ez a két gép valamiért nem tudta teljesíteni a landolást, legalábbis az utasokkal együtt, hiszen a papírokból az is kiderült, hogy üresen még aznap éjjel visszatértek a gépek Budapestre, az utasokat Pozsonyban hagyták. Utóbbira szintén nincs magyarázat, hiszen az időjárás javulásával akár haza is hozhatták volna őket, noha akkor a következő járat, amellyel szintén jelentős késésben volt a Ryanair, még később tudott volna indulni Budapestről.

Ráadásul az eset kísértetiesen ismétlődött meg szinte napra pontosan két évvel később, alig néhány héttel ezelőtt. Megírtuk: a légitársaság 2019. július 27-i, Jordánia fővárosából, Ammánból Budapestre tartó járata szintén időjárási okokra hivatkozva nem tudott a magyar fővárosban leszállni, ugyanúgy átirányították Pozsonyba.

Minden megegyezett a két évvel korábbi menetrenddel: a személyzet hazautat ígér, mégis letessékelik az utasokat azzal, hogy már indulnak értük a buszok, amelyek aztán sosem érkeznek meg. A pozsonyi reptér információs szolgálata ezúttal sem tudott arról, hogy a Ryanair buszos szállítást kért a landolás után, sőt a légitársaság illetékeseit sem tudták elérni a helyszínen, de a budapesti telefonvonalaikon sem. A pozsonyiak egyébként most megpróbáltak maguktól segíteni a pórul járt utasoknak, de nem sikerült buszt keríteniük, így a magyar Ryanair-károsultak ezúttal is egyénileg, saját költségükön oldották meg a hazautat.

Érdekesség azonban, hogy ezúttal Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár a Ryanair Légitársaság 2019. július 27-i, FR 5096 számú Amman–Budapest-járatán történt incidensek azonnali kivizsgálására utasította a Fővárosi Kormányhivatalt, így könnyen lehet, hogy ezúttal más kimenetele lesz a dolognak, mint a két évvel korábbi esetnek. Már csak azért is, mert az idén Pozsonyban felejtettek már vélhetően érvényesíthetik a jogaikat Magyarországon.

Olvasónk azonban elmesélte, mielőtt az őket elutasító végzés megszületett a magyar első-, majd a másodfokú bíróságon, a Fővárosi Törvényszéken is:

a másfél év alatt, amíg a per tartott, érdemben nem is került szóba, hogy mi történt Pozsonyban, mert a Ryanair stratégiája végig az volt, hogy elvitassa a magyar bíróságok illetékességét és Írország joghatóságát bizonyítsa.

Ennek oka az lehet, hogy a Ryanair jól felfogott érdeke azt diktálja: minél kevesebben menjenek el a nekik járó pénzért Dublinig. Olvasónk és társai persze így is sokat költöttek a pereskedésre, ügyvédeket fogadtak, hivatalos fordításokat készíttettek, befizették az ügy illetékeit, most pedig viselhetik a perköltséget. Tehát lényegében mindent megtettek, amit egy uniós bíróságon meg lehet. És nem is kértek sokat: a repülőjegyük ára, az okozott pluszköltségek, valamint a felróható erkölcsi kár összegszerűsítve négyükre kétezer euró lett volna, azaz fejenként ötszáz eurót szerettek volna visszakapni a Ryanairtől az okozott kárért.

Ez a Ryanairnek aprópénz. Mégsem engedtek, mégsem vállalták a felelősséget. Ezért vagyunk nagyon kiakadva

– fogalmazott olvasónk, aki szerint érthetetlen, hogy miért ér kevesebbet a magyar bíróságon benyújtott, hivatalos angol fordítás, mint egy ír eljárásban benyújtott, ugyanilyen papír. Nehezen érthető számukra az is, hogy a magyar bíróság látszólag fenntartás nélkül elfogadta: ha rákattint egy utas bármely nemzetközi cég szerződési feltételeinek, azaz a szolgáltatás igénybe vételének elfogadására az interneten, azzal azt is elfogadja, hogy vele bármit megtehetnek.

Álláspontunk szerint ügyfeleim jogszerű igényt érvényesítettek, a kért kártérítés uniós rendeletben meghatározott mértéke szerint, ennek ellenkezőjét senki nem állapította meg

– mondta el az Indexnek Neiger Kata. Az ügyvéd szerint a bíróság kizárólag a Ryanair Általános Szerződési Feltételeiben (ÁSZF) foglalt joghatósági korlátozását fogadta el, miközben rengeteg érvüket nem vették figyelembe, azt pedig, hogy pontosan mi is történt és milyen körülmények között hagyta cserben a légitársaság az utasait Pozsonyban, semmilyen módon nem is vizsgálták. A bíróság ugyanis lényegében megkérdőjelezhetetlennek fogadta el a Ryanair érvelését, miszerint az eset idején éppen érvényben volt az ÁSZF-jük azon korlátozó pontja, melyet a jegyvásárláskor történt kattintással a magánszemélyek megismertek és elfogadtak. Ez alapján pedig a társaság kizárólag egy dublini bíróság joghatályát fogadta el, máshol – még ha uniós országban történjen is ez – nem lehet őket beperelni.

Hiába indított tehát eljárást az Európai Unió fogyasztóvédelmi biztosa, Věra Jourová a céggel szemben, melynek hatására azóta törölték ezt a tisztességtelen ÁSZF-pontot, akkor a feltétel még szerepelt a Ryanair jegyvásárlási felületén szereplő szerződésben, ami ezt a bírói döntést eredményezte. Neiger Kata azt is elmondta, a mostani, idei nyári kísértetiesen hasonló esetben már ennek ellenére, vagy ezzel szemben bátran perelhetnek az utasok, hiszen a Ryanair ÁSZF-je már nem rendelkezik a dublini joghatályról. Így az uniós magyar állampolgárok számára is elérhető az eljárás, a magyar bíróságnak pedig érdemben meg is kell vizsgálni a történteket.

Az ügyvéd számos vitatható pontot sorolt a Ryanair érvelésében, és az azt, úgy tűnik, fenntartás nélkül elfogadó eljárásában, megismételve: senki sem mondta vagy vizsgálta, hogy ügyfelei igénye megalapozott-e, azaz azt, hogy kártérítés járna-e nekik a velük szemben tanúsított bánásmód és a nekik okozott kár miatt. Magyarán a mostani ítélet azt jelenti: perelhetnek a 2017-es Ryanair-károsultak, de csak Írországban – már ha erre van pénzük, idejük és energiájuk.

Az érvelés nem új, a joghatályra való hivatkozás gyakori a fapados légitársaságoknál és más vállalkozásoknál is, ám ez általában nem szokott bejönni

– mondta Neiger Kata. A faramuci jogi helyzet tehát nem feltétlenül egyedi, ám mégis sok bosszúságot, és bizony költséget okozott az érintetteknek. Ők most már Magyarországon kizárólag a Kúriához fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel, ám mivel az sem a fogyasztói jogaik sérelmét, hanem csakis az eljárás körülményeit vizsgálná, kérdéses a végkimenetele. Az ügyvéd tapasztalatai szerint egyébként a hagyományos légitársaságok jobban keresik a kompromisszumot, törekednek a peren kívüli megállapodásra, míg a fapadosoknál erősebb a peres érdekérvényesítés.

Ettől függetlenül Neiger Kata utazási ügyekkel foglalkozó jogászként arra hívta fel a figyelmet: a fogyasztóknak mindenféleképpen érdemes először is személyesen, önállóan érvényesíteni igényeiket a légitársaságoknál. Azaz fontos panaszt tenni, ha bajunk van, és fontos végigjárni a különböző cégekkel a sokszor megterhelőnek tűnő egyeztetési köröket, mert van esély a megállapodásra. „Elsődleges, hogy legyenek tisztában a jogaikkal, és azzal, mit írnak alá. Mindent el kell olvasni és lehetőség szerint valóban csak a tisztességes feltételeket elfogadni” – mondta az ügyvéd.

A kártérítés megtagadása és a perek ügyében természetesen megkerestük a Ryanairt is, amennyiben választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.

Korábbi írásunkban pedig azt szedtük össze, hogy milyen kártérítési lehetőségei vannak azoknak az utasoknak, akik valamiért megszívják egy utazással.

(Borítókép: Ránki Dániel / Index)