Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Egyre többen mennének külföldre a szegedi zseniosztályból

2019.09.03. 05:08
Kicsivel több mint két éve végzett a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium zseniosztálya, ahol az érettségi bizonyítványok közel mindegyike ötös lett. Utánajártunk, mi történhetett azóta az akkori közösséggel: van, aki külföldre ment, akad olyan, aki dolgozik és mellesleg írtak egy tankönyvet is.

2017-ben számoltunk be a szegedi Radnóti 12.M osztályának sikeréről: a 146 érettségiből csak 3 négyes született, a többi mind ötös lett, ezzel az osztály új rekorddal, pontosabban 4,98-as átlaggal végezte el a gimnáziumot. Ekkor az osztályfőnökük, Schultz János azt mondta, az eredmény szerinte nem szenzáció, az viszont igen, hogy egy olyan összetartó közösség alakult akkor ki, akik még az érettségit követően is együtt mentek el kirándulni.

A Radnóti Gimnázium 12/M osztályából sokan külföldi egyetemeken tanulnak tovább. A képen: Lajkó Kálmán, Váli Benedek, Schretter Bálint, Andó Angelika, Williams Kada, Gál Hanna, Hegedűs Bercel, Tímár Veronika, Cseh Kristóf és Hansel Soma.
A Radnóti Gimnázium 12/M osztályából sokan külföldi egyetemeken tanulnak tovább. A képen: Lajkó Kálmán, Váli Benedek, Schretter Bálint, Andó Angelika, Williams Kada, Gál Hanna, Hegedűs Bercel, Tímár Veronika, Cseh Kristóf és Hansel Soma.
Fotó: Frank Yvette / délmagyar.hu

Ez az összetartás az, ami megmaradt évek után is az osztálytársak között. Azóta is tartják egymással a kapcsolatot, találkozgatnak, ráadásul az osztály egyik tagja, Szajbély Zsigmond szerint rendszeresen:

Osztálytalálkozókat általában kb. 3 havonta szoktunk tartani. Egyet augusztus végén, egyet decemberben (karácsony előtt), egyet áprilisban, egyet pedig július elején. Emellett persze kisebb csoportokban sokkal gyakrabban találkozunk, illetve volt, amikor csoportosan látogattuk meg a regisztrációs héten a külföldön tanuló osztálytársakat.

A tavalyi nyár augusztusi találkozása egyébként az eddigieknél is különlegesebb alkalom volt, hiszen

  • A Radnóti M-es osztályai, így a zseniosztály is négyéves képzés helyett hat plusz hatos gimnáziumba járt (azaz 6 évet töltött általánosban, hatot pedig gimnáziumban), de mivel hatosztályos speciális tagozatra írt tankönyvük nem volt, ezért az osztály úgy döntött anno, hogy az órai jegyzetek alapján írnak egy spec matekos tankönyvet az osztályfőnöküknek ajándékba;
  • 2016 decemberében el is kezdtek foglalkozni a tankönyvvel, amiről kiderült, hogy annyira mégsem olyan könnyű egy ekkora volumenű dolgot összeállítani;
  • És habár jócskán csúszott a projekt, az osztály nem adta fel: 2018-ban tábort rendeztek és be is fejezték a 7-8. osztályos anyagokat tartalmazó, összesen 468 oldalas tankönyvet. Beköttették, átadták az osztályfőnöknek, a későbbi évfolyamok jegyzeteinek begépeléséig pedig bár eljutottak, az a projekt idén már nem folytatódott.
az osztály úgy döntött, hogy az órai jegyzetek alapján írnak egy spec matekos tankönyvet az osztályfőnöküknek ajándékba
az osztály úgy döntött, hogy az órai jegyzetek alapján írnak egy spec matekos tankönyvet az osztályfőnöküknek ajándékba
Fotó: Szajbély Zsigmond

Az osztály tagjai persze általában nem íróként, hanem olvasóként találkoznak tankönyvekkel és foglalkoznak matematikával.  Jelenleg többen alkalmazott matematikát, informatikát, szoftverfejlesztést, elméleti fizikát vagy gazdaság és pénzügyet tanulnak, páran pedig már el is helyezkedtek saját területükön, például gyakornokként. Néhányan Szegeden maradtak (az SZTE-n), többen Pestre költöztek (Corvinus, ELTE), és ahogy arról már két évvel ezelőtt is szó volt, az osztály egyharmada külföldre ment tanulni. Közülük

Öten Cambridge-ben, többen pedig Bristolban, Manchesterben vagy Mannheimben kezdték meg a tanulmányaikat. 

Sokakat az új kultúrák és az új emberek megismerése hajtott, de a Bristolban tanuló Cseh Kristófnak például fontos volt az is, hogy az osztályból többen külföldre mentek. A kint tanulók nagy része szeretne külföldön maradni - bár sokak szerint nem könnyű kint beilleszkedni, azért mégis fontosabb számukra a magasabb színvonalú oktatás és az, hogy kint könnyebbnek látják a későbbi elhelyezkedést. Emellett az itthoni politikai körülmények sem vonzzák nagyon haza őket.

A belpolitikai helyzet az itthon tanulók között is előjött: van olyan, aki maradna, de nagyon nyugtalanítja, ami például az MTA-val történt. Az itthoniak véleménye egyébként a külföldre távozásról megoszlik, vannak, akik inkább itthon maradnának, de a nyelvtanulás és az új dolgok miatt félévre kilátogatnának valahova, illetve vannak olyanok is, akik a jobb munkalehetőségek miatt inkább külföldre terveznének.

Habár továbbtanulás szempontjából sokan sokfelé mentek, azt a külföldi és az itthoni diákok is kiemelték, hogy abban az erős közösségben, amit ők alkottak, az osztályfőnöknek, Schultz Jánosnak is hatalmas szerepe volt. Schultz a külföldre készülő diákokat külön felkészítette anno az egyetemek tesztjeire, de az itthoniak közül is sokan mondták, hogy az egyetem első éve alatt bőven elég volt a tőle tanultakra alapozniuk. Azt pedig, amit akkor Schultz az osztállyal kapcsolatban elmondott, két év elteltével volt diákjai sem győzik hangsúlyozni: nekik sosem az érettségi eredmény számított, hanem az, amit az iskolától, de főként inkább egymástól kaptak.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!