Gál
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Nem csak a pártlogó számít a városokban

DBZOL20180408007
Hiába hallott a választópolgárok nagy többsége, mintegy 75 százaléka arról, hogy az ellenzéki pártok összefogva indulnak az ország nagyobb városaiban, a közös jelölteket csak töredékük, mintegy 35 százaléknyi városlakó ismerte meg, 62 százalékuk pedig azt sem tudja, ki az ellenzék indulója. A Závecz Research kutatásában a tízezer főnél nagyobb lélekszámú városok önkormányzati választás előtti közhangulatát igyekeztünk feltérképezni.

Miközben a fővárosban egyre-másra kerülnek nyilvánosságra közvélemény-kutatási adatok, melyek alapján az összefogott ellenzék jó esélyekkel indul a még mindig átütően erős Fidesszel szemben, a vidéki városokból sokkal kevesebb adattal rendelkezünk. Pedig többször írtunk már arról, hogy nagyon is sok helyen várhatóak olyan csaták az önkormányzati választáson október 13-án, amelyekre 2010 óta biztosan nem volt példa a centrális erőtérben.

A kormányoldal és az ellenzékiek egyesült tábora is mindent bevet a kampányban, az elmúlt hetek bővelkedtek a botrányokban, intrikában, lejáratási kísérletekben és ígéretlicitben az ország számos nagyvárosában.

De vajon milyen a közhangulat? Hogyan döntenek a vidéki városokban, vagy a megyei jogú nagyvárosokban élők?

A Závecz Research Index számára készített közvélemény-kutatásában a 10 ezer fő feletti lakosságszámmal rendelkező településeket (tehát nem a fővárost) reprezentáló 1000 fős mintán vizsgáltuk a kérdést, az adatfelvétel szeptember 23. és 27. között volt.

Rögtön az első kérdésénél kiderült, a válaszadók 35 százaléka az alapján hozza meg a döntését majd október 13-án, hogy melyik párt jelöli a polgármesterjelöltet,

52 százalék viszont azt mondta, a döntéshozatal során fontosabb, hogy mennyire szimpatikus, milyen tulajdonsággal rendelkezik egy-egy jelölt.

Ez a pártpreferencia szerinti bontásban úgy néz ki, hogy a nagyvárosi Fidesz-szavazók 41 százaléka aszerint dönt, mely párt jelöltje az adott induló, 51 százalékuknak viszont igenis fontos a személyiség. Ezzel szemben az ellenzéki szavazóknak csak 34 százaléka jelölte meg a párthovatartozást, mint a döntést megalapozó okot, míg az egyéni szimpátiát és tulajdonságokat 60 százalék választotta.

Jelentős az eltérés a jelöltről hozott döntés ösztönzőiről akkor is, ha a városokat és a megyei jogi városokat külön vizsgáljuk. A felmérés eredményei szerint ugyanis

a megyei jogú városokban a válaszadók 47 százaléka a párthovatartozás szerint voksol, míg a városokban ez az arány csupán 22 százalékos, és az utóbbi, általában kisebb lélekszámú településeken a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy a jelölt tulajdonságai, rátermettsége alapján választ.

A felmérésben résztvevők 75 százaléka hallott arról, hogy országszerte összefogtak az ellenzéki pártok és közös jelölteket indítanak a Fidesz jelöltjeivel szemben, és csak 23 százalék mondta, hogy sosem hallott erről, 2 százalék pedig nem tudott vagy akart felelni a kérdésre.

Ezzel szemben a nagyvárosok lakói mindössze 35 százalékos arányban válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy a választási kampány eddigi időszakában sikerült-e megismerni az ellenzéki közös jelölteket, 62 százalékuk nemmel felelt erre.

A felmérés alapján kevesebb mint két héttel az önkormányzati választás előtt kirívóan magas a bizonytalan, avagy rejtőzködő szavazók aránya, a válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy nem tudja kire, vagy egyáltalán nem szavazna, 38 százalék választana kormánypárti jelöltet, és 26 százalék nevezte meg az ellenzéki jelöltet ugyanerre a kérdésre.

És hogy a szivárványkoalíciók mennyire vonzóak az ellenzéki szavazók számára? Arra kérdésre, hogy egy ellenzéki polgármesterjelölt esetében mennyire lényeges az, hogy a számára egyébként szimpatikus pártnak a jelöltje legyen az induló, csak 13 százalék mondta azt, hogy ez fontos számára.

az ellenzéki szavazók 81 százaléka mondta azt, hogy ez nem fontos, más párt jelöltje is lehet az ellenzéki jelölt.

Érdekesség, hogy miközben a közös ellenzéki jelöltek, így a vélhetően újonc polgármesterjelöltek szinte ismeretlenek, a jelenlegi városvezetőkről kiforrott véleménnyel rendelkeznek a nagyvárosi lakosok, sőt: a polgármesterek megítélése inkább pozitív. Azok között legalábbis, akik ismerik a polgármesterüket, 66 százalék azt mondta, a mostani vezető megválasztása idején tett ígéretei, tervei az elmúlt öt évben többségében megvalósultak.

Csak 16 százalék mondta, hogy nem teljesítette ígéreteit a városvezetőjük, 18 százalék pedig nem tudott vagy akart felelni a kérdésre. Az ígéretek betartásáról kialakult vélemény persze nem egyenesen arányos a népszerűséggel, ez derülhet ki legalábbis abból, hogy a regnáló polgármesterek teljesítményét átlagosan 3,7-re értékelték az 1-től 5-ig terjedő skálán a megkérdezettek.

A legtöbben, 37 százalék ugyanakkor 'jóra', azaz 4-esre osztályozta jelenlegi városvezetőjét, elégtelent 7 százalék, ötöst 22 százalék adott.

Kifejezetten érdekesen alakult az adott polgármesterekkel való elégedettség a személyes teljesítmény és a pártpreferencia befolyásának vizsgálatánál is. Ha ugyanis most vasárnap lenne a parlamenti választás, akkor a nagyvárosi válaszadók 39 százaléka a Fideszre, 32 százalékuk valamelyik ellenzéki pártra szavazna 29 százalék viszont nem tudta ezt megmondani, vagy nem akart válaszolni arra, hogy kire voksolna. És

még a Fidesz szavazói is 48 százalékban hajlandóak az átszavazásra, ha a jelenlegi polgármesterük ellenzéki, de elégedettek vele.

A fideszesek 38 százaléka mondta ezzel szemben azt, hogy nem szavazna ellenzéki városvezetőre, 15 százalékuk nem felelt erre a kérdésre

Hasonlóan alakult a nagyvárosi fideszes polgármesterek újraválasztását érintő, az ellenzéki pártok szavazóinak feltett kérdés is. Az ellenzéki szavazók 50 százalékban hajlandóak lennének fideszes polgármesterükre szavazni most, ha egyébként elégedettek a tevékenységével. Érdekes ugyanakkor, hogy esetükben 41 százalékos volt az elutasítás aránya is és csak 9 százalék nem válaszolt, vagy nem tudta megmondani, mit tenne.