A Borkai-videó láthatóan mozgósította a szavazókat

A szokásos napközbeni részvételi elemzésünket a szokásosnál is nagyobb szabadkozással kell kezdenünk. A napközbeni adatok általában azért beszédesek, mert elég jól mutatják, hogy melyik politikai oldalnak sikerül jobban a mozgósítás.

Hiszen a részvételi arányokból jól kirajzolódik, hogy mely településeken aktívabbak az emberek a többihez képest. És mivel az előző választásokból tudjuk, hogy az adott település általában melyik oldalra szavaz, nagyobb kockázat nélkül következtethetünk arra, hogy az adott oldal szavazóiból többen kaptak kedvet a szavazáshoz. Ha például Csornán magasabb a részvétel, az a fideszes vidéki mozgósítás sikerét jelzi. De ha Angyalföldön, Zuglóban vagy Rákospalotán mennek el sokan, akkor az ellenzék bizakodhat. 

Ezúttal azonban bánjunk óvatosan a következtetésekkel. Nemcsak azért, mert önkormányzati választás zajlik, ahol a polgármester személye meghatározó, önálló mozgósító erő (például az újpesti magas részvétel kinek kedvező: a helyben erős baloldalnak vagy a fideszes polgármesternek, Wintermantel Zsoltnak?), hanem mert a kampányhajrába berobbanó Borkai Zsolt-szexvideó alapvetően változtathatott a részvételi hajlandóságon.

Sem a közvélemény-kutatók, sem a pártok kampánystábjai nem biztosak abban, pontosan milyen hatása van a győri fideszes polgármester botrányának. Ez mennyire mozgósítja az ellenzéki szavazókat? Demobilizálja, otthon tartja a nem annyira elkötelezett fideszeseket? Vagy épp a Fidesz tábora jobban megérezte a tétet? A bizonytalanokat ez arra sarkallja, hogy behúzzanak egy ikszet az ellenzéknek? 

Estére kiderül, addig nézzük, mit tudunk biztosan:

1. Az országos részvétel csak 2006-ban volt magasabb

Most délután 13 óráig 26,6 százalék (2 134 806 fő), 15 óráig 34,69 százalék (2 784 346 fő) szavazott. (Itt olvashatja percről perce tudósításunkat.) Öt évvel ezelőtt egy órakor 23,5-nél, illetve délután háromkor 30,1-nél tartottunk. Tehát nemcsak az előző, 2014-es önkormányzati választás részvételét múlja felül a mostani, hanem az átlagost is. Egy kivételével ugyanis ennél alacsonyabb napközbeni adatokat szoktunk kapni. 

Az egyetlen kivétel a 2006-os önkormányzati választás, amelyet persze egy teljesen másik politikai szituációban rendeztek. De némi hasonlóság, hogy a 2006-os októberi választás előtti pár napot is egy nyilvánosságra kerülő felvétel határozta meg: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde.

2. Magasabb a részvétel a nagy csatatereken

Érdemes megnézni, hol nagyobb az átlagosnál az aktivitás. A részvételi emelkedés ugyanis területileg egyenlőtlenül oszlik meg. Térképünkön is látszik, hogy a városokban jellemzően nagyobb az aktivitás, míg a kisebb településeken előfordul, hogy még a 2014-es szintet sem éri el.

Kimondottan magas azokban a városokban, amelyeket a politika és a sajtó is csatatérként könyvelt el: vagyis ahol a Fidesz–KDNP és az egyesült ellenzék közötti harc nem lefutott. Így például az öt évvel ezelőttihez képest magasabb a részvétel Szombathelyen, Pécsen, Miskolcon vagy Egerben.

Külön említést érdemel Hódmezővásárhely, ahol az országos átlagot bőven meghaladó szinten a részvétel: 40%. Ez az aktivitás az előző választási részvétel kétszeresét jelenti. A dolog annyiban nem meglepő, hogy 2014-ben egy egyértelmű fideszes településként volt számon tartva. Ám az ellenzék által támogatott Márki-Zay Péter tavalyi győzelme óta szimbolikus helyszín lett a város: a Fidesz most úgy is döntött, hogy nem a kormánypártok logójával, hanem függetlenként indítja Grezsa Istvánt. 

Szintén látható, hogy magasabb a részvétel Győrben, ahol Borkai Zsolt indul: egy órakor 24% volt, 7 ponttal magasabb, mint legutóbb, de látható, hogy az országos szintet nem érte el. 

3. Budapesten felébredtek, 50 százalék körül lehet a részvétel

Míg a hajnali órákban Budapest a sor végén kullogott, ahogy az lenni szokott, felébredtek a szavazók, és a korábbiakhoz képest nagyobb számban el is mentek a szavazókörökbe. A fővárosi részvétel 13 órakor 28,3 százalék (387 905 fő), ami több mint 5 százalékponttal magasabb, mint öt éve. Délután háromkor 36,3 százalék a részvétel, ez hét ponttal magasabb, mint 2014-ben.

Ha ez a tendencia folytatódik, akkor estére – a 2002-es és 2006-os adatokhoz viszonyítva az emelkedést – 50% körül lesz a részvétel. 

Budapesten is kiszámíthatatlan a Borkai-videó hatása, pláne, hogy a főpolgármester az utóbbi napokban azzal kívánta nyugtatni a szexvideón felháborodott szavazóit, hogy több nyilatkozatában, így az Indexnek adott interjújában is sürgette Borkai lemondását. 

Annyi biztos, hogy a Fidesz stábjában még két héttel ezelőtt is úgy számoltak, hogy az alacsonyabb, 40-45% közötti részvétel Tarlósnak kedvez, mert a Fidesz szavazóit tudják mozgósítani, míg a magasabb részvétel inkább Karácsony szavazóinak aktivitását mutatja.

4. Budán és a peremkerületekben lelkesebbek a szavazók

Ha kerületenként nézzük az aktivitást, látható, hogy a legaktívabb kerület ezúttal is budai: az I. kerületben egy órakor 32,1 százalékos volt a részvétel. De nemcsak a hagyományosan aktív budai kerületekben lelkesek a szavazók, hanem a pesti külső kerületekben is: a XVI-ban 31,8 százalék, a XVII-ben 31,2 százalék volt a részvétel. Ezek hagyományosan a Fidesznek kedvező körzetek, de – utalva megint a Borkai-videóra – elképzelhető, hogy a kiugró részvétel azt jelzi, hogy a fideszes mozgósítás mellett itt az ellenzékiek is aktívak.

A belső kerületekben viszont meglepően passzívak a szavazók. Hagyományosan Józsefváros szokott a sor végén kullogni, most is 21,3 százalékos volt itt a részvétel, de ezt alig haladja meg Erzsébetváros és Terézváros, amely inkább az ellenzék terepe szokott lenni. E két utóbbi kerületben ráadásul kiélezett harc folyik a polgármesteri posztért, így meglepőnek mondható a választói passzivitás. 

(Borítókép: Szavazók az Óbudai Waldorf Iskolában. Fotó: Huszti István / Index)