Ítélet született a körúti baseballütős homofób támadás ügyében
További Belföld cikkek
- Elárulta a Belügyminisztérium, hova tudunk online időpontot foglalni az egészségügyben
- Ötéves, kerékpározó kislányt gázoltak a 16. kerületben
- Kiderült, mennyivel lesz drágább idén a karácsonyfa
- Elképesztő káosz a MÁV-nál, most egy Tapolcára tartó vonat robbant le
- Már több mint egy hónapja késik a Tisza Párt gazdasági beszámolója
Megszületett az ítélet a baseballütős homofób támadás ügyében: közösség tagja elleni erőszak bűntettének elkövetésében bűnösnek találta, és elsőfokon két-két év próbára bocsátotta a Pesti Központi Kerületi Bíróság azokat a homofób támadókat, akik 2013. augusztus 14-én éjszaka fenyegetően léptek fel egy dohánybolt előtt csókolózó férfiakkal szemben, írja közleményében a Háttér Társaság.
Ahogy akkori cikkünkben megírtuk, Imre egy szerdai nap, hajnalban hazafelé tartott két barátjával, amikor a Baross utca környékén egyikük betért a nemzeti dohányboltba. Imre a kint maradó párjával csókolózott, mire egy közeli boltos baseballütővel felfegyverkezve fenyegette meg őket a homoszexualitásuk miatt
Buzik! Ne itt buziskodjatok! Húzzatok el innen!
- kiabálta nekik. Imre rendőrt hívott, de a rendőrök, akik elmondása szerint 30-40 perc múlva érkeztem meg eleve, ráadásul azt javasolták a sértetteknek, hogy ne ragaszkodjanak az büntetőeljárás elindításához, mert őket is be lehetne vinni, amiért közszeméremsértően viselkedtek.
„Egy bűncselekmény történt, közösség tagja elleni erőszak kísérlete" – mondta akkor Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa. Végül jogi eljárást is indítottak. A bolt tulajdonosa egyébként bocsánatot kért az eset miatt, és az akkori információk szerint a fenyegetően fellépő eladót ki is rúgták.
"A sértett másnap a rendőrségen próbált feljelentést tenni, valamint a rendőrök fellépése miatt panaszt tett volna, ám annak felvételét elutasították. A sértett a diszkriminatív eljárás miatt a Háttér Társaság segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult. 2014 júniusában hozott határozatában a Panasztestület megállapította: a rendőri fellépés a panaszos alapjogait súlyosan korlátozta. A késedelmes helyszínre érkezése sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, a közszeméremsértésre hivatkozás sértette a panaszos tisztességes tájékoztatáshoz fűződő jogát, a rendőrök fellépése részrehajró volt, amely sértette az egyenlő bánásmódot.
A kiérkezés elhúzódására, a panasz felvételének megtagadására, és a közszeméremsértésre hivatkozott panaszt az országos rendőrfőkapitány is megalapozottnak találta"
- írja közleményében a Háttér Társaság.
A panaszeljárással párhuzamosan a büntetőeljárás is megindult, ez zárult most le a bíróság elsőfokú ítéletével. Az ítélet rámutatott, hogy bár a baseball ütővel való fenyegetés nem volt egyértelműen bizonyítható, a Büntető Törvénykönyv közösség tagja elleni erőszak tényállásának megvalósulásához erre nincsen szükség: már az is bűncselekményt követ el, aki közterületen a sértett szexuális irányultságára hangos, sértő, agresszív megjegyzést tesz, írja a társaság, akik szombaton tartottak az esetről, illetve az ítéletről sajtótájékoztatót, ahol a helyszínen a földre fújták fel, hogy: “Ez itt egy bűncselekmény helyszíne”.
"A közösség tagja elleni erőszak tényállásának riadalmat keltő, kihívóan közösségellenes, “garázda” magatartást büntető szakasza 2011-ben, a gyöngyöspatai romákat ért incidensek után került a Büntető Törvénykönyvbe azzal a céllal, hogy a bántalmazás vagy kényszerítés szintjét el nem érő gyűlölet-bűncselekmények ellen is fel lehessen lépni.
A rendőrség azonban ezt gyakran nem veszi figyelembe, holott a bíróságok egyre több esetben alkalmazzák a rendelkezést, és egyre lejjebb tolják a büntethetőség határát. 2012-ben a Pride-ot követően egy 8-10 főből álló, fekete ruhát és szélsőjobboldali jelképeket viselő csoport tagjai a kordonon kívül “Mocskos buzik!” skandálása közben a távozókat inzultálták, volt akinek a ruháját rángatták, lufiját lyukasztották ki.
Ennek kapcsán a bíróság 2016-ban már megállapította: “a fenyegetőzés, vagy más félelemkeltő cselekmény (...) alkalmas arra, hogy a résztvevőkben félelmet keltsen, amely kimeríti a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesetét.” Egy 2013-as szintén Pride-ot követő ügyben egy nagyobb csoport homofób skandálást minősítette a bíróság 2017-ben riadalmat keltőnek, ezért jogellenesnek. Ezt a növekvő szigort mutatja a bíróság jelen ügyben hozott ítélete is, amely már a nagyobb csoport jelenlétét és a skandálást sem követeli meg: egy kisebbségi csoportra vonatkozó hangos, sértő, agresszív megjegyzés már közösség tagja elleni erőszaknak minősül.
Az esettel kapcsolatban Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője elmondta:
Fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, és minden esetben forduljanak a rendőrséghez, ha hasonló támadás éri őket. Bár az LMBTQI emberek 16%-át érte már homofób vagy transzfób indíttatású erőszakos támadás, az áldozatoknak csupán töredéke tett feljelentést az ügyben. A Háttér Társaság jogi és lelki segítséget is nyújt ügyek elejétől a végéig, emellett idén elindította Hangosabb a gyűlöletnél kampányát is, melynek részeként online bejelentő-felületet hozott létre gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára, ami a hangosabbagyuloletnel.hu oldalon érhető el
A Háttér Jogsegélyszolgálat ingyenes segítséget és jogi képviseletet nyújt minden LMBTQI embernek, aki szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés, zaklatás vagy bántalmazás áldozatává válik"
- áll a közleményben..