Kiegyensúlyozottan tájékoztat a közmédia, ha a műsorvezető "utal" arra, hogy vannak más álláspontok is

A műsorszegmensben elhangzottakból egyértelműen megállapítható – hiszen a beszélgetésben résztvevők több alkalommal utaltak rá –, hogy a felperesek ellentétes állásponton vannak, és az is kifejezésre került, hogy másként értelmezik az ítéletet. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében csupán lehetősége, de semmiképpen nem kötelezettsége a Médiaszolgáltatónak, hogy részletesen ismertesse az ellentétes álláspontot, jelen ügyben pl. az MSZP hivatkozott közleményét, vagy az érintett személyek - esetleg pártjaik képviselője, vagy jogi képviselőik - meghívása útján mutassa be az ellenzéki álláspontot.

Ezt mondta ki a Karas Monika által vezetett, most újabb 9 évre színtisztán fideszes tagokkal feltöltött Médiatanács, elutasítva az MSZP kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére vonatkozó panaszát az állami médiával szemben. Litresits András, a párt jogi képviselője azután fordult az elvileg független, objektív közmédia-működést felügyelő hatósághoz, hogy pert nyert az ellenzék az MTVA-val szemben az úgynevezett székház-foglalási ügyben.

Szeptember 27-én ugyanis az M1 20 óra 32 perces kezdettel sugárzott „Ma este” című műsorszámában „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” címmel volt szó a még nem jogerős, elsőfokú bírósági döntésről. Valójában persze csak érintőlegesen, hiszen a 20:49:02–21:01:46 között közreadott műsorszegmensben az állami média úgy számolt be erről az esetről, hogy abban ellenzéki szereplők véleményét nem jelenítette meg hitelesen, csak a műsorba interjúalanyként behívott, az MTVA ügyvédeivel beszélgetett a műsorvezető, méghozzá "árnyalva" a közszolgálatiság látszatát. A műsorszám itt nézhető meg teljes terjedelmében:

Szeptemberben mi is beszámoltunk arról, hogy elutasította az első fokon eljáró bíróság az óbudai jegyző tavaly decemberi birtokvédelmi határozatát, melyet az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen kért az MTVA. A bíróság szerint az épületből nem dobhatták volna ki a képviselőket.

A bíróság indoklása szerint a képviselők jogszerűen és jóhiszeműen léptek be majd maradtak benn az épületben. Nem nyert igazolást, hogy az állami média működése aránytalanul sérült volna az ellenzéki képviselők jelenléte miatt. A bíróság szerint „az MTVA nem bizonyította, hogy miért okozott volna aránytalan sérelmet, ha a képviselők 8-10 percben ismertetik a követeléseiket.”

Az elsőfokú ítélet után a DK egy tőmondatos közleményt adott ki:

Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok.

Mindezt az állami média fenyegetésként értékelve többször beolvasta, az MSZP viszont kiadott egy bővebb állásfoglalást az ítéletről, és az ellenzéki képviselők ügyvédje, Litrestis András azt mondja, állt is volna az állami média rendelkezésére, hogy elmondja álláspontjukat az ügyben. De meghívására nem került sor, a párt közleményét pedig még az Országos Sajtószolgálat sem volt hajlandó kiadni, nemhogy a közmédia beolvasni.

Mindez Litresits szerint komolyan sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírásokat, ismételten.

Ezért először a közmédiához fordult panasszal, majd miután azt elutasították, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának állásfoglalását kérte az ügyben. A jogorvoslati eljárásnak szigorú, 48 órás határideje van, így az csak egy dolog, hogy mindezt követően a törvényben előírt 20 napos NMHH-ügyintézési határidő október 24. lejárt, amit november 12-i határozattal 19 nappal lépett túl a tanács, hiszen a határozat kézbesítésével egy időben felszólítás nélkül kifizették az ellenzéknek a tízezer forintos bírságot. A döntés és az indoklás még a késlekedésből fakadó közpénz-pazarlásnál is megdöbbentőbbnek tűnik.

A tisztán fideszesekből álló eddigi tanács ugyanis olyan erőteljes megállapításokat tett a közszolgálatiságról, melyekből kitűnik: a felügyeleti szerv szerint az állami hírcsatorna teljesen korrekten jár el azzal, ha 13 percig szerepelteti a saját ügyvédjeit, cinikusan kommentálja – az elvileg objektív – riporter a bírói döntéseket, és a másik fél meghallgatásáról szó sem lehet.

A Médiatanács ugyanis a konkrét esetben úgy látta, az ellenzéki oldal álláspontja világossá válhatott a közvélemény számára, hiszen beolvasták a Demokratikus Koalíció egyszavas közleményét, a műsorvezető pedig többször is utalt arra, amit szerinte az ellenzék gondol, így indokolatlan lett volna például az MSZP álláspontját is ismertetni.

Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. (...) A Médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a Médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen.

Mindez azonban aligha igaz, hiszen a DK közleménye nem fejezte ki az ellenzékiek álláspontját, főként nem a per és az ítélet "másik" értelmezését, sőt, továbbra sem jelent meg az állami média műsorában az, hogy a képviselők valójában miért és hogyan kívántak bemenni az MTVA székházába tavaly decemberben. A határozat szerint azonban:

A Médiatanács megállapította, hogy a közleményből kitűnően, továbbá a Médiaszolgáltató által is idézett DK közleményből, valamint egyébként a per tényéből adódóan is nyilvánvaló volt, hogy létezik érdemben ellentétes vélemény, melyről a Médiaszolgáltató tudomással bírt. A műsorvezető felvezetőjéből („Az elsőfokú ítéletet az ellenzéki képviselők és az ellenzéki médiumok egy része győzelemként értékelik, több politikus már azzal fenyegetőzik, hogy visszajön.”) ez egyértelműen kiderült, továbbá a beszélgetés során a következők szerint több alkalommal, utalás formájában is kifejezésre került, hogy létezik ellentétes álláspont.

Sőt, a határozat úgy elemzi tovább a történteket, hogy maguk idézik a műsort, mint ami alátámasztja az állami média kiegyensúlyozottságát:

A műsorvezető – utalva a DK közleményére: „Kiterjeszthető ez a bírósági állásfoglalás arra, amit ott a képviselő hölgyek és urak mondanak, hogy mostantól kezdve aztán itt mindent lehet? De legszebb egyébként a DK közleménye, azonnal az ítélethirdetés után megjelent: Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok!” – ismertette, hogy az ellenzéki képviselők - álláspontjuk szerint - a jövőben szabadon bemehetnek az MTVA épületeibe.

A határozat azt is megjegyzi, hogy:

a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye senkinek nem jelent alanyi jogot az adott műsorszámban történő megszólalásra, vagy véleményének ismertetésére.

A Médiatanács úgy találta tehát, hogy azzal, hogy a műsorvezető és az MTVA ügyvédjei utaltak rá, léteznek más, eltérő vélemények, "a közvélemény tájékoztatása az ellentétes álláspont létezéséről a fentebb írtak szerint, kiegyensúlyozott módon megtörtént." Szerintük a Kúria idevágó iránymutatása szerint nem az a lényeg, hogy a más véleményt be is kell mutatni, hanem csupán azt kell tudatni, hogy létezik ilyen.

A határozat ellen az ellenzéki képviselők ügyvédje természetesen felülvizsgálati kérelemmel fordul a bírósághoz, de Litresits András szerint nem is konkrét eset miatt van jelentősége annak, amihez Karas Monika és társai a nevüket adták, hanem mert ez az ügy éppenséggel rávilágít arra, milyen következményei vannak annak, ami hétfőn derült ki, hogy újabb kilenc évig kizárólag fideszes tagokból fog állni a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyelet, a Médiatanács.