Megszavazták a bírói és az ügyészi béremelést

Megszavazta a parlament a bírói és ügyészi béremelésről szóló módosító javaslatot, valamint a teljes bíróságokat érintő törvénycsomagot az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtéséről. A szavazáson nem vett részt az MSZP, a DK, valamint a Párbeszéd frakciója. 

A mai rendkívüli ülésre azért volt szükség, mert december 10-én a zárószavazásoknál, a bírói bérre vonatkozó, eredetileg Hende Csaba által benyújtott módosító kétharmadot igénylő részének megszavazásakor 29 fideszes képviselő nemet nyomott, így a teljes összegző módosító csomagról szavazásnál már csak tartózkodást nyomtak a kormánypárti képviselők, míg az eredetileg benyújtott kormányjavaslat átment.

A főszerepben Burány Sándor

A szavazás előtt megtartották az 2010-es évek utolsó napirend előtti felszólalásait. 

Schmuck Erzsébet (LMP) örült annak, hogy Magyarország az Európai Tanács legutóbbi ülésén már nem vétózta meg a 2050-es klímacélt, ugyanakkor nem tetszett neki Orbán azon kifejezése, hogy "Magyarország klímabajnok". Az LMP társelnöke szerint a klímaváltozás nem focimeccs, egyébként pedig külső gazdasági tényezők magyarázzák, hogy 2013-ra csökkent az ország széndioxid-kibocsátása. A politikus szerint a klímavédelem kihirdetése nem szép szavakat jelent, hanem a cselekvés kezdetét.

A kormány részéről Schanda Tamás államtitkár válaszolt. Szerinte az ellenzék folyamatosan csak beszél, de nem tesz semmi a kérdésben. A politikus szerint Magyarországnak határozott klímavédelmi célja, akciótervei vannak, majd ismertette a kormány azon állítását, hogy a 2050-es karbonsemlegesség előállítása minden magyarnak évente 170 ezer forintjába kerülne. Az államtitkár szerint ugyanakkor siker, a Tanács legutóbbi ülésén elérték, hogy ne a szegényebb országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harcot.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint Fidesz bíróságokra vonatkozó javaslata szerint a kormánypárt saját embereivel töltheti fel a Kúriát, a Kúria döntéseit pedig kötelező lenne követnie minden alsóbb szintű bíróságnak. "Orbán Viktor rendszerépítésének lényege, hogy senki nem maradhat az ország, aki tőle függetlenül dönthet" - jelentette ki a politikus, aki szerint a kör bezárult, és nem a bíróságok igazgatásán, hanem az ítélkezésen keresztül fogja megjeleníteni akaratát a Fidesz.

Csak olvastak történelemkönyvet, csak van sejtésük arról, milyen rezsimek szokták maguk alá gyűrni a független igazságszolgáltatást, és csak tudják, mi szokott lenni ezeknek a rezsimeknek a vége

- jelentette ki Harangozó.

Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes Harangozó szavai politikai sci-fibe illenek, majd hozzátette, hogy a bíróságokról szóló törvény módosítására azért van szükség, mert az ellenzék politikai viharokat kavart Brüsszelben, a kormány pedig ezekre a viharokra tekintettel visszavonta a korábban Alaptörvénybe foglalt Közigazgatási Bíróságok felállítását.

Tordai Bence Karácsony Gergely méltatásával kezdte felszólalását, megjegyezve, hogy párttársa tölti be a legtöbb szavazattal megválasztott közjogi tisztséget az országban. Tordai ezután kifejtette, hogy míg Karácsony az emberek hatalmát képviseli, míg a Fidesz az emberek

Dömötör válaszában kijelentette, hogy amit az ellenzék egy éve állított a "rabszolgatörvényről", arról kiderült, hogy hazugság. Egyébként pedig szerinte egy ember rúgott ki színházigazgatót, az Karácsony Gergely, ha Tordai pedig a sajtószabadság ügye miatt aggódik, akkor lapozgassa a Pikó Andrással feltöltött józsefvárosi újságot.

Dömötör kitért a színházi zaklatásokra is, és arról beszélt, hogy a Burány Sándor a nemi erőszakon viccelődött egy bizottsági ülésen, az ellenzék pedig nem határolódott el tőle, nem zárta ki soraiból a Párbeszéd-frakcióban ülő szocialista politikust. Ugyanerről kérdezte a kormánypárti Czunyiné Bertalan Judit a szintén kormánypárti Rétvári Bencét, felsorolva, hogy az ellenzék korábban hányszor kiállt a nemi erőszak áldozataiért. 

Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Párbeszéd közleményt adott ki Burány-ügyben. A párt szerint a kormánypártok "a magyar nyelven elmondottak jelentését értelmezni képtelen politikusai kedvéért rögzítsük: Burány Sándor éppen arról beszélt a Törvényalkotási Bizottság ülésén, hogy elfogadhatatlan volt Hende Csaba felszólalása, amelyben a színházigazgatók kinevezése esetében a pártállami vétójogot „együttműködési kényszernek” nevezte. Burány Sándor rámutatott: a hatalommal való visszaélés éppúgy erőszak, ahogy erőszak a nők szexuális zaklatása, történjen az a Fidesznek kedves vagy kevésbé kedves színházakban, vagy ahogy erőszak a gyerekek és fiatalok papok által elkövetett zaklatása is".

A Jobbik politikusa az egészségügy helyzetét vetette a kormány szemére, Rétvári Bence pedig azzal vágott vissza, hogy nem igaz, amit a sajtó írt a Jahn Ferenc Kórházban történt felmondásokról. Erről itt olvashat bővebben. 

(Borítókép: Orbán Viktor és Semjén Zsolt szavaz a parlamentben 2019. december 17-én. Fotó: Bődey János / Index)