A pizzarendelésnek álcázott segélyhívásokra őket sem készítik fel

Egy föld alatti, ablaktalan terembe jutunk a Teve utcai rendőrpalotában, ahol természetes fény egyáltalán nincs, zaj viszont annál nagyobb. Újságírókat ide ritkán engednek be, akkor is csak rövid időre, mert itt már tényleg élesben megy a mentés és olyan adatok futnak át a rendszeren, amikről hivatalosan nem tudhatnánk. A budapesti az ország legnagyobb, legleterheltebb és leghangosabb Tevékenység Irányítási Központja (TIK), ahol egyszerre 28 rendőr és tűzoltó kezeli azokat a fővárosból érkező segélykéréseket, amiket a 112 operátorai Miskolcról és Szombathelyről már megszűrtek és továbbkapcsoltak. De hiába a szűrés, még így is van, hogy Budapesten naponta 800 hívásra kell reagálniuk a szakembereknek.

Merthogy itt már nem hentesekből átképzett operátorok ülnek, hanem hivatásos rendőrök és tűzoltók, akik csak évek után juthatnak be ide. A rendőrök minimum nyolc, a tűzoltók négy év szolgálati viszony és néhány hetes speciális képzés után kerülhetnek be. Külön nem készítik fel őket a pizzarendelésnek álcázott segélykérésekre, de minden apró körülményre és háttérzajra figyelniük kell, hogy a nehezebb hívásokat is kezelni tudják. Ide már „komoly rutin és tapasztalat szükséges”, mondja Hablicsek Nikoletta, rendőr ezredes.

De a TIK-be nem is az jön dolgozni, aki az állóvizet szereti. Nem ugyanaz a feladatkör, nem ugyanaz a felelősség és nem is ugyanaz a fizetés.

Túlfizetve nyilván ők sincsenek: egy ügyeletvezető, aki egyébként a budapesti rendőrfőkapitány átruházott felelősségével is bírhat, nettó 300 ezer forintot visz haza, az ügyeletesek nettó 230 ezer forint körül keresnek, amihez hozzájönnek a különböző pótlékok, de a fizetésük függ a szolgálati évek számától is. 

Élet a 112-vel és a 112 után

A 112-es számot az amerikai 911 mintájára, azért hozták létre, hogy Európában mindenhol csak ezt az egy számot kelljen megjegyezni, függetlenül attól, hogy rendőrt, mentőt vagy tűzoltót szeretnénk hívni. Az Egységes Segélyhívó Rendszert (ESR) itthon 2014-ben kezdték élesíteni. Először a 107-es rendőrségi hívásokat, 2016 januárjától pedig már a katasztrófavédelem (tűzoltóság) 105-ös számára érkező bejelentéseket is ide kapcsolták. A rendszerbe 2017. november 1-től végül az Országos Mentőszolgálat is belépett. A mentőkhöz érkező hívások, Budapest és Pest megye kivételével, is a szombathelyi vagy a miskolci call centerekben csörögnek. 

Amíg korábban megyénként intézték a segélyhívásokat és indították a helyszínre a mentő-, tűzoltó- vagy rendőrségi egységeket, az ESR bevezetésével teljesen szétvált a hívásfogadás és mentésirányítás, a 112 azóta pedig szűrőként kezdett funkcionálni, amiről ebben a cikkünkben részletesen is írtunk. Bár a számok az új rendszert igazolják, hiszen

de a tapasztalat hiánya miatt még előfordul, hogy az operátorok hibáznak. Éppen ezért minden hónapban összeszedik azokat a hívásokat, amelyekről a tűzoltók úgy érzik, hogy a 112 operátora rosszul döntött, mondta az Indexnek Hesz József, tűzoltó ezredes. „Volt, hogy olyan esethez is adatlapot küldött, ami nem is igényelte volna tűzoltó beavatkozását. A pincében húsz centi víz volt, ami egyébként senkit nem veszélyeztetett, semmi problémát nem okozott. Húsz centi vizet a tűzoltók nem is tudnak kiszivattyúzni” – mondta Hesz.

A rendszer indulásakor az operátorok még két-háromszáz esetben hibáztak, ez mára lecsökkent tíz-húsz esetre. „Azt az állapotot nyilván nem fogjuk elérni, hogy egy operátor egy tűzoltóeseményt úgy kérdezzen ki, mint egy hivatásos tűzoltó. Nagyon fontos viszont, hogy az alapadatok megérkezzenek tőlük: a pontos helyszín, a bejelentő neve és telefonszáma, hogy vissza lehessen hívni, és az esemény leírásában szerepeljenek a leglényegesebb dolgok, az életveszélyre vonatkozó adatok, mely alapján a műveletirányító intézkedni tud majd.” De még így is előfordul, hogy „visszahívjuk a bejelentőt, mert nem egészen pontos a cím vagy hiányos a leírás” – mondja Lénárt Erika tűzoltó százados. 

A 112 bevezetése előtt a tűzoltók egyébként elég jól megszűrték a hívásokat, állítja Hesz. Azzal, hogy országossá vált a hívásfogadás, a tűzoltókat érintő segélykérések száma „szignifikánsan nem csökkent és nem is nőtt.”

Sokan azt mondták, hogy a 112 bevezetésével rohamosan nőni fog a rosszindulatú bejelentések száma, de számottevő növekedést nem tapasztaltunk. 

A szándékosan rosszindulatú bejelentések száma a rendszer indulása előtt évente 1500-2000 között mozgott, de a szabálysértési törvény módosításával jelentősen visszaszorult ezeknek a száma, mondja az ezredes. Ez egyébként valószínűleg annak is köszönhető, hogy a katasztrófavédelem minden esetben feljelentést tesz a rosszindulatú bejelentők ellen. 2013. szeptember 1-től ugyanis 150 ezer forintra is büntethető az, aki csak szórakozásból hívja a segélyhívószámokat. Igaz, a telefonbetyárok az új rendszernek köszönhetően a legtöbbször már el sem jutnak a szakmához. 

A legélesebb helyzeteket továbbra is a mentőknek, rendőröknek vagy tűzoltóknak kell kezelniük. Előírás, hogy a 112 operátorainak a mentőt igénylő segélykéréseket 40 másodpercen belül át kell kapcsolniuk a mentésirányítási központokba. A tűzoltóknál és a rendőröknél nincs ilyen időkorlát, ha viszont emberélet van veszélyben, az operátorok „S.O.S hívást”  kezdeményeznek, amit a rendőröknek 10 másodpercen belül fogadniuk kell. 

A fővárosi TIK-ben elvárás, hogy a pozitív intézkedéseket jelentsék, mondta Hablicsek Nikoletta. A negatívakat viszont kivizsgálják: fegyelmi indult az ellen a rendőr ellen is, aki nem küldött járőröket ahhoz a rózsadombi családhoz, ahol a családfő megölte a párját, az ötéves gyereküket majd magával is végzett. Augusztus 22-én egy nő hívta a segélyhívót, mert egy nappal korábban, a hajnali órákban furcsa hangokat hallott a szomszédból. A bejelentő azt is elmondta, hogy egész nap nem látta a mellette lévő lakásban bérlőként élő családot. Úgy tudjuk, a segélykérést egy tapasztalt rendőr kezelte, és a hozzá eljutott információk alapján úgy ítélte meg, hogy nincs szükség rendőri intézkedésre. Kérdés persze, hogy minden információ elért-e hozzá. 

Ezt viszont nem is fogjuk megtudni, mert bár a fegyelmi eljárás időközben lezárult, annak eredményéről a törvényre hivatkozva a BRFK sajtóosztálya nem nyilatkozik. Azt azonban elmondták, hogy a rendőr továbbra is „a Budapesti Rendőr-főkapitányságon teljesít szolgálatot”.

Jelenteni, jelenteni és jelenteni

Az ESR bevezetése előtt a rendőrök és a tűzoltók külön épületben, de közvetlenül fogadták a segélyhívásokat. 2014-ben, a rendszer indulásakor őket összevonták, a mentők viszont továbbra is külön mentésirányító központokban dolgoznak.

Az országban összesen húsz Tevékenység Irányítási Központ működik, ahol a tűzoltók és a rendőrök egy helyiségben, mégis külön dolgoznak. A 112 operátoraihoz képest ők már sokkal élesebb helyzeteket kezelnek és a legkeményebb szituációkban hoznak gyors döntéseket vagy éppen tartják a lelket abban, aki feladni készül. Egy hónapja egy öngyilkos hívta a segélyhívót, akit – az előírás szerint – a 112 operátora  azonnal továbbkapcsolt a rendőrökhöz. Csizmás Beáta, ügyeletes tiszt fogadta a hívást, és nagyjából negyedóráig beszélt a nőhöz.

Mondta, hogy felvágta az ereit, de nem ennyire akarta. Kértem, hogy legyen együttműködő! A fürdőszobában volt, és olyan szinten megvágta a kezét, hogy nagyjából egy liter vért vesztett, úgyhogy már elég nagy probléma volt. Közben hívtuk a mentőket és a katasztrófavédelmet. Folyamatosan tartottam benne a lelket, de már kezdett kába lenni. Könyörögtem neki, hogy nyissa ki a bejárati ajtót, mert akkor hamarabb be fogunk jutni, hamarabb el tudjuk látni. Végül kinyitotta, és megmentettük az életét. 

Csizmás a 112 bevezetése óta, majdnem hat éve dolgozik a budapesti TIK-ben, több ezer hívást fogadott, de az ilyen eseteket sem érzi lelkileg megterhelőnek, „neki az a feladata, hogy ezeket a helyzeteket kezelje”.

A fővárosi TIK-ben Budapestet négy régióra osztva, 12-24 és 12-48 órás műszakokban kezelik a rendőrök. Az 

• észak-pesti,
• dél-pesti,
• belvárosi és
• a budai régiót

egyszerre négy-öt ügyeletes tiszt felügyeli. Ők kapják meg a 112 operátoraitól az adatlapokat és ha kell, hozzájuk kapcsolják át a hívásokat is. A régiókat egy-egy régióvezető-parancsnok irányítja, akik a címeket priorizálják, a komolyabbakat átveszik, az úgynevezett bűnügyes helyszíneket pedig eleve ők kezelik. „Más egy emberölés és más egy csendháborítás. 

A régióvezető parancsnokoknak minden címről tudniuk kell, a komolyabbakról főleg, mert azokat azonnal jelenteni kell felfelé

– mondja Csizmás Beáta, ügyeletes tiszt. 

A jelentés először az ügyeletvezetőhöz jut el, de arról, hogy „a VIII. kerületben, a Kálvária téren történt egy szurkálás és a 19 éves elkövető elmenekült”, a segélyhívás után néhány perccel már a  budapesti rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese is tud. „Úgy néz ki, hogy a sértett sérülése életveszélyes. Annyit tudott elmondani, hogy ismeri a támadót, de még a saját nevét sem tudja megmondani, tehát elég rossz állapotban volt. Térfigyelő kamerán próbáljuk visszanézni a felvételt" – jelentette telefonon Tulák Nikoletta, rendőr őrnagy, a TIK ügyeletvezetője.

Eközben az ügyeletes tiszt már a Térfigyelő Központot hívja, és kéri, nézzék vissza a felvételeket, a rendőri egységet pedig utasította, hogy a mentőket a sérülttel együtt kísérjék el a kórházba. „Az orvosnak kell ugyanis kimondania, hogy a sértett sérülése valóban életveszélyes-e. Később ez alapján dőlhet el, hogy milyen súlyú eljárást eljárást indítanak az elkövető ellen.”

A TIK-hez futnak be azok a riasztások is, melyeket a VÉDA küld, ha egy körözött autó halad el a kamerák alatt, és itt figyelik azokat a személyeket is, akik bűnügyi felügyelet alatt állnak és nyomkövetőt viselnek. „Jelenleg 235 felügyeletes van, naponta 150-200 jelzést kapunk. Töltöttség miatt 50-60 alkalommal riaszt az eszköz, de sokan elhagyják a kijelölt területet, és előfordul – bár most ritkábban –, hogy levágják a nyomkövetőt.” A nyomkövető 10-12 százalékos töltöttségnél már jelez a viselőjének, hogy tölteni kell, aztán a TIK rendőrének is riasztást küld. Ha pedig nem érik el telefonon a felügyeletest, azonnal járőrt indítanak hozzá. 

12 óra csend nélkül

A budapesti központban a tűzoltók – a rendőröktől eltérően – közösen dolgoznak egy-egy eseten. „Van, aki a rádió forgalmazással foglalkozik, van aki a helyszínen dolgozó tűzoltóktól gyűjti az információkat, más a társszervekkel kommunikál, és van, aki az elöljáróknak jelent.” A nyomógombos, hagyományos rádiót használják, és füles nélkül kommunikálnak a helyszínen dolgozó egységekkel. És nem csak azért, mert „ők ezt így szeretik, 

mindannyiuknak hallania kell a maszkban dolgozó tűzoltókat, ami fülessel csak olyan hangerőn működne, ami már káros.

A súlyosabb baleseteknél, élesebb helyzetekben viszont már nem csak ők hallják a másikat, hanem a teremben gyakorlatilag mindenki. De egy-egy durvább esetnél nem csak náluk, a rendőröknél is nagy a pörgés és egyre nagyobb a zaj is. „Ebben a hangterhelésben eltölteni 12 órát pedig azért megterhelő” – mondja a tűzoltó ezredes.

A megoldáson állítólag már régóta dolgoznak, de egyelőre nem találtak olyat, ami mindenkinek megfelelne. Azt mondják, a légtechnika miatt üveg plexivel nem lehet egymástól elválasztani a tűzoltókat és a mentőket, így marad a hangzavar. Noha a hangterhelés miatt nem jár pluszpénz, a föld alatti munkavégzés miatt 14 nap pótszabadságot kapnak, persze nyolcórás munkaidővel számolva. 

(Borítókép: Ajpek Orsi/Index)