Cornstein olyat kér Budapesttől, ami nincs a magyar kormány tervei között

Bár hosszasan dicsérte az amerikai nagykövet Washington és Budapest kapcsolatának alakulását, újévi beszédében mégis három olyan dolog fontosságáról beszélt David Cornstein, amely egyelőre nem jellemző a magyar kormány külgazdasági és külpolitikai irányára.

Cornstein beszéde első fele a tavaly elért pozitívumokról szólt:

• Februárban Mike Pompeo Magyarországon járt, 2011 óta első amerikai külügyminiszterként.
• Áprilisban Washingtonban a két kormány aláírta a Védelmi Együttműködési Megállapodást (DCA).
• Májusban Donald Trump Orbán Viktort fogadta a Fehér Házban, egy jól sikerültnek mondott találkozón.
• Jól alakult az amerikai befektetések iránt érdeklődő hazai cégek látogatása júniusban és jól az amerikaiak novemberi Franchise Misszója, amely újabb szolgáltató hálózatok megjelenését vetíti előre.
• A kereskedelmi forgalom tavaly 5,3 milliárd dollár volt, az amerikai cégek 105 ezer embernek adnak munkát Magyarországon.
• Magyar diákok százai kaptak diákvízumot az Egyesült Államokba.

Cornstein szerint külpolitikai téren is jól alakult az együttműködés, azért is, mert "Magyarország az EU-ban ENSZ-ben felemelte szavát azok ellen, akik igazságtalanul kritizálnák Izraelt és az Egyesült Államok ezt méltányolja." Ennek kapcsán nagyra értékelte azt is, hogy Magyarország – egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe költöztette saját nagykövetségét –, az európai országok közül évtizedek óta elsőként diplomáciai képviseletet nyitott Jeruzsálemben – egy kereskedelmi képviseletet.

Cornstein szerint mindez jó alapot ad a vitás ügyek rendezéséhez és a kapcsolatok további erősítéséhez, majd megemlített két érzékeny területet:

• Az Oroszország és Kína jelentette fenyegetést;
• Ukrajna „támogatását a folyamatos orosz agresszióval szemben”.

Magyarország egyelőre a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvi használatát veszélyeztető oktatási és nyelvtörvény módosítását várja, addig nem hajlandó elősegíteni Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz. (Részben ennek a tudomásul vételét jelezhette az ukrán elnök újévi beszéde, melyben Volodimir Zelenszkij magyarul is megszólalt.)

Nem tűnik könnyebnek az orosz és kínai fenyegetés visszaszorítása sem, tekintve a kínai pénzből megépítendő Budapest-Belgrád vasútvonal tervét és az orosz hitelből megépítendő – bár a tervezettnél lassabban beinduló paksi atomerőmű-bővítést.

Cornstein szerint szükség van az energetikai diverzifikációra, hogy Magyarország „kevésbé függjön az orosz forrásoktól”. Ezt sem Paks nem erősíti, sem az újabb hosszútávú gázszerződés Magyarország és a Gazprom között. Washingtont aggasztja az orosz kémbanknak mondott Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) magyarországi képviseletének megnyitása is – mindezekről azonban a videóüzenetében Trump fényképe előtt is tisztelgő Cornstein nem tett külön említést.