Csak zaklatásért ítélték el a Betyársereg öt tagját

Öt évvel a feljelentés után nem jogerős ítéletet hozott a Betyársereg öt tagjának ügyben a bíróság. Bár pénzbüntetésre ítélték őket, a családot képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az ítélet elfogadhatatlan, mert csak zaklatást állapított meg, közösség tagja elleni erőszakot nem, annak ellenére hogy 

• a csoport halálfejes, „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz” feliratú pólóban járva, hónapokig vegzált, egy cigány családot egy Heves megyei településen, azután, hogy egy helyi lakos a csoporthoz fordult, a „fajnemesites” szót is tartalmazó e-mail címre írva, azzal, hogy a család állítólag fát lop és embereket tart rabságban.

A rasszista alapú fenyegetés – amelynek megállapítását az ügyészség kérte – jóval súlyosabb vád, mint a pusztán a zaklatás. A bíróság úgy döntött, nem veszi figyelembe, hogy az elkövetők a Betyársereg tagjai voltak, illetve kijelentette, hogy nem ítélheti meg, hogy neonáci szervezetről van-e szó, mert az politikai állásfoglalás volna. 

 A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a Betyársereg öt tagja 2015 februárjától júniusáig fenyegette az egész családot, „a gyerekeket, felnőtteket egyaránt: rendszeresen fotózták, videózták, miközben szidalmazták, cigányozták és felszólították őket, hogy hagyják el a települést” – írta a TASZ közleményében.

A család hiába értesítette a rendőrséget érdemi lépés csak a TASZ bevonása után történt. A szervezet panaszt téve érte el azt is hogy az egri ügyészség által egyszer már megszüntetett nyomozást 2017 tavaszán felújítsák, és az év végén az Egri Járási Ügyészség vádat emeljen, méghozzá gyűlöletbűncselekménynek minősítve a Betyársereg akcióját. A per 2018 májusban indult, ez fejeződött be csütörtökön, a TASZ szerint azonban olyan ítélettel, amely másodfokon korrekcióra szorul.

„A baj azzal van, hogy a bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni a társadalmi kontextust, amiben az ügy zajlott, és ezáltal az elkövetők nyilvánvaló indítékát. Arra hivatkozva, hogy politikai ügyekben nem foglalhat állást, egyszerűen kirekesztette a tényállásból az ügy lényegét: azt, hogy a Betyársereg tagjai voltak az elkövetők, ezért rettegtek tőlük minden alappal a roma származású sértettek. Márpedig ez nem olyan körülmény, amit figyelmen kívül hagyhat a bíróság, még ha köze is van a politikához. Ilyen alapon a magyar bíróság nem oszlathatta volna fel a Magyar Gárdát vagy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet sem, hiszen ezek a szervezetek is megjelentek a politikai térben. De mivel tevékenységük a roma származású állampolgárok megfélemlítésére, jogaik megsértésére irányult, a bíróságok helyesen, jogerősen feloszlatták ezeket a gyűlöletcsoportokat” – írta a TASZ.