Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul a megregulázása miatt

Az ellenzéki pártok közös beadványban kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az országgyűlési törvény és a házszabály módosításait – jelentették be a Párbeszéd, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP és a Magyar Liberális Párt képviselői hétfőn, sajtótájékoztatón. Az ellenzéki képviselők szigorú büntetését lehetővé tévő módosításokat december 10-én fogadta el a parlament, és azok február 1-én léptek hatályba.

Az ellenzéki képviselők már a törvény elfogadásakor közölték, hogy az AB-hoz fordulnak az egyoldalúan elfogadott módosító csomag miatt. A mai volt az első ülésnap, ahol a szabályok már érvényesek voltak, és a transzparenssel demonstráló Hadházy Ákost rögtön ki is tiltották.

Az új szabályok egyéb szankciók mellett lehetővé teszik, hogy a házelnök

• akár hat hónapnyi illetményt elvonjon az erőszakoskodó képviselőtől;
• ezt a szankciót 12 hónapra is felemelheti, ha a renitens képviselő nem hajlandó elhagyni az üléstermet;
• 60 napra kitilthatja azt a képviselőt, aki szerinte akadályozza a munkát, ilyenkor egy általa kijelölt másik képviselő szavazhat helyette.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke „szájzártörvénynek” nevezte a szabályozást, ami szerinte azt célozza, hogy megfélemlítsék, meghátrálásra kényszerítsék az ellenzéki képviselőket. Úgy véli, komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel, mert a szigorítás az egész képviselői munka ellehetetlenítésére alkalmas lehet.

A képviselő szerint problémás, hogy a szankciókhoz nincs hozzárendelve érdemi mérlegelési jog, és hogy a házelnöknek a pulpitusról kirótt büntetései ellen nincs jogorvoslati lehetőség. Aggályosnak tartotta a szavazati jog tartós korlátozását is.

Az AB-t az ügyben nem köti eljárási határidő.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt: az ellenzék minden erejével tiltakozik a törvénymódosítások ellen. „Összefogás van, összefogás lesz, 2022-ben a Fidesz fog ellenzékbe kerülni.”

Lukács László György (Jobbik) kijelentette: a „parlament patkója nem a Várkert Bazár, oda nem lehet csupán felcsúti buszokat beparkoltatni, és ezzel az emberek hangját onnan kirekeszteni”. Közölte: bíznak az Alkotmánybíróság bölcs belátásában, és abban, hogy a testület „Orbán Viktor utasítása helyett” most végre a jogot és a törvényszerűséget fogja választani.

Arató Gergely (DK) azt mondta: szeretnék, ha a parlament ismét tekintélyes intézmény lenne, de ehhez az kell, hogy érvényesüljenek a képviselői jogok, ne korlátozzák a képviselők szólásszabadságát, és a kormány komolyan vegye az Országgyűlés munkáját.  

Csárdi Antal (LMP) azt hangoztatta, hogy az alkotmánysértő törvénymódosítás nem állíthatja meg az ellenzéket, Bősz Anett (Liberálisok) szerint pedig minél jobban próbálja csorbítani a képviselők jogait akár Orbán Viktor, akár Kövér László, az annál inkább összekovácsolja az ellenzéki pártokat. (MTI)

(Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 17-én. / Fotó: Illyés Tibor / MTI)