Szeptember végéig számolná fel a börtönök túlzsúfoltságát a kormány

2020.02.18. 16:51

Nemcsak jogerős bírói ítéletekben foglalt kártérítés-kifizetéseket függesztenek fel, de Varga Judit törvénytervezetének értelmében az Országgyűlés felszólítja majd a kormányt, hogy

2020. szeptember 30-ig konkrétan szüntesse meg a börtönzsúfoltságot.

Arról már írtunk, hogy  kormány kezdeményezi a börtönviszonyok miatt az elítéltek javára megítélt kártalanítások kifizetésének leállítását. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat értelmében a kormány

  • június 15-ig stoppolná a kifizetését olyan ügyekben, ahol a bíróság rossz börtönkörülmények miatt ítélt kártérítést elítélteknek,
  • eközben pedig arra kötelezné a kormányt, hogy május 15-éig dolgozzon ki egy új szabályozást a nemzeti konzultáció eredménye alapján.

Ugyanakkor a jogszabály-tervezet – mint azt a Magyar Helsinki bizottság kiszúrta – tartalmaz egy további, érdekes passzust is, miszerint

Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében 2020. szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes (száz százalékos) kihasználtságot.

Hogy hogyan, az a törvényrész indoklásából sem derül ki, egy ugyanakkor biztos: nem a jelenleg fogvatartottak szabadon bocsátását tervezi az igazságügyi tárca. Erre lehet legalábbis következtetni Varga Judit egy Facebook-bejegyzéséből és abból is, hogy a korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően tényleg lesz nemzeti konzultáció a börtönperekről és a börtönviszonyokat érintő kormányzati retorikáról.

Az igazságügyi miniszter ugyanakkor továbbra sem adott tájékoztatást arról, hogy miként lehet végrehajtani a szükséges férőhely-bővítést néhány hónap alatt. A Helsinki Bizottság mindenesetre arra emlékeztetett, amennyiben a kormány szélesebb körben tette volna lehetővé a szabadságelvonással nem járó szankciók alkalmazását, és például felépítette volna azt az öt börtönt, amelyet 2015-ben (2019-es határidővel) beígért, akkor már nem kellene kártalanítást fizetni a fogvatartottaknak.

Azt is írták:

Nem lesz egyszerű feladat szeptemberig megoldani a túlzsúfoltságot akkor sem, ha statisztikai trükköket vetnek be, és nem a valós mozgástér fog számítani, hanem papíron beleértik majd a mozgástérbe a mosdót vagy szekrényt is. Nem irigyeljük azt, akinek szeptemberig meg kell oldania azt, ami öt év alatt nem sikerült, főleg hogy küszöbön állnak olyan intézkedések is, amelyek a fogvatartotti létszámot jelentősen növelhetik. Így például önmagában már a feltételes szabadságra bocsátás kizárása is jelentősen növelheti a létszámot.

A mostani törvényjavaslat része egy, már korábban elindított kormányzati kampánynak, amelynek részeként a miniszterelnök januárban erről azt mondta, ezekben a perekben „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” a laza európai szabályozást kihasználva pereket indítanak, és jól keresnek ezen.

Ez szerintem a joggal való visszaélés, ezért a kifizetéseket fel kell függeszteni. Nem a jogszabályok helyes alkalmazásáról van szó, ezért nem fizetünk

KAPCSOLÓDÓ
Csak a szalagcímeken milliomosok a kártalanítást nyert gyilkosok

Csak a szalagcímeken milliomosok a kártalanítást nyert gyilkosok

És csak a legritkább esetben nyernek több millió forintot. Mégis jó eséllyel kapnak pénzt a börtönök túlzsúfoltsága miatt, amivel továbbra sem bír a hazai büntetés-végrehajtás.

– mondta a közrádióban korábban Orbán. Hogy ezekben a perekben miért ítéltek kártérítést a raboknak, azt ebben a  cikkben és ebben a videóban  magyaráztuk el