Digitális oktatás? Itt vannak házak, ahol áram sincs!

DROTI20200317022
2020.03.21. 17:29
Miközben a legtöbb iskolában hétfő óta az a fő kérdés, hogy milyen programot használjanak a távoktatáshoz, az ország egy jelentős részében még azt se tudják, hogy miként jut el a tananyag a diákokhoz. Civil szervezeteket és segítőket kérdeztünk, hogy mik az első tapasztalatok az iskolák bezárása után a hátrányos helyzetű településeken, ahol sok családban se megfelelő eszköz, se internethozzáférés nincs. Versenyfutás indult, hogy a távoktatás alatt ne növekedjenek még jobban a társadalmi egyenlőtlenségek.

Digitális módszertan áram nélkül nem működik, ezt ugye tudjuk?! Az energiaszegénység szó már kevés is szerintem, ez már azon túlmutat!

– reagált Siroki László csereháti civil jogvédő, miután Orbán Viktor péntek este bejelentette, a koronavírus terjedése miatt hétfőtől bezárnak az iskolák, és tantermen kívüli digitális munkarendet vezetnek be az országban.

Mindenki úgy oldja meg, ahogy tudja

A borsodi Cserehát az ország egyik legszegényebb régiója, Siroki azt meséli, itt sok családban se számítógép, se internet nincs otthon, de vannak olyan házak is a környékbeli falvakban, ahol az áramellátás se megoldott.

Ezek nélkül nehéz lesz megoldani a digitális oktatást, az első héten még nem is tudott felállni a rendszer.

Amikor felhívtuk, épp egy szikszói szakközépiskola igazgatójával egyeztetett. Bene Péter Sándor szerint minden iskola úgy oldja meg a távoktatást, ahogy tudja. A szikszói iskolában igyekeznek végrehajtani a rendeletet, és megtartani az órákat, de egyelőre sok kérdőjel van az átállással kapcsolatban, mivel tanulóik többsége hátrányos helyzetű családból érkezik.

Kedden volt az első kísérleti nap, amikor emailben kiküldték a feladatokat, mobiltelefonja ugyanis felmérésük alapján minden diákjuknak van, így azon keresztül el lehet őket és a szülőket is érni. 

Minden tizedik családban nincs számítógép

Az internethozzáférés viszont már egyáltalán nem olyan evidens a Csereháton, mint ahogy az ország hasonló, gazdaságilag elmaradottabb régióiban se az. A KSH 2019-es adatai szerint a magyar háztartások 13,7 százalékában nincs még internet.

Az Ipsos tavaly októberi kutatása viszont valamivel jobb képet mutat. Eszerint a hazai gyerekes háztartások 98 százalékában van internethozzáférés. Nagyok ugyanakkor a területi egyenlőtlenségek: míg Budapesten a felmérés szerint a gyerekes családok 100 százalékának, a kelet-magyarországi régióban és a kisebb településeken már csak 95 százaléknak van internethozzáférése. 

A felmérés szerint tízből kilenc gyerekes családban van számítógép vagy laptop, ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok harmada nem tud saját készülékeket biztosítani a 8-17 éves gyerekeknek.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs szombati sajtótájékoztatóján arról beszélt, Magyarország jól ellátott digitálisan, de ha valahol más módon nem tudják megoldani, akkor telefonon vagy levélben juttatják el a tananyagot a diákokhoz. 

Marad a papíralapú oktatás

Így van ez a Berettyóújfalui kistérség több településén is, mint arról L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője beszámolt lapunknak. A családok nagy részének ugyan van mobiltelefonja, de a pedagógus szerint azt inkább csak kapcsolattartásra tudják használni, távoktatásra nem igazán.

Az első tervek szerint az iskolák hetente egyszer házhoz viszik a feladatlapokat, amikor az ebédet szállítják a gyerekeknek, majd a következő héten összeszedik, és kiadják az újakat. Addig is Messengeren elküldhetik a kitöltött feladatlapok fotóját a diákok, hogy a tanár hamarabb vissza tudjon jelezni, bár L. Ritók tapasztalatai szerint ez se megy mindenhol zökkenőmentesen.

Sok esetben az a probléma, hogy nem elégséges ehhez sem a gyerekek és szülők digitális tudása.

Ha van is otthon mobiltelefon, nem tudják, hogyan kell le- és feltölteni a fájlokat, vagy hogyan kell használni az oktatási programokat. Főleg az alsós gyerekeknél jelent ez gondot.

Bár az alapítvány rengeteg felajánlást kap cégektől és magánemberektől, hogy laptoppal segítsék a családokat, L. Ritók szerint az még önmagában nem oldja meg a problémát, mert meg kellene tanítani használni az eszközt, ami személyes találkozás nélkül nehezen kivitelezhető. 

A digitális szakadék létező fogalom, és nem lehet most, személyes oktatás nélkül áthidalni

- fogalmazza meg a problémát a szakember.

Senki nem szeretne évet ismételni

L. Ritók Nórának az a tapasztalata ugyanakkor, hogy megvan az iskolákban a szándék, hogy megoldják a távoktatást, de a személyes kapcsolat nélkül nehéz megfelelő motivációt és figyelemkoncentrációt elérni. Ebben igyekszik segíteni az Igazgyöngy Alapítvány is, kapcsolatban állnak a környékbeli iskolákkal és a családokkal, és megkeresik azokat a gyerekeket, akiknek nem megy a kapcsolatfelvétel az iskolával, nehogy kiessenek a rendszerből.

"A generációs szegénységben élő családokban nagy nehézséget jelent a távoktatás" - magyarázza L. Ritók, mert a fizikai közeg nem adott a nyugodt „tanulós” közeg megteremtéséhez a nagy létszámú családokban.

A legnagyobb baj talán azonban az, hogy ezekbe a családokba egyáltalán nincs beépülve az otthontanulás olyan formája, amiben a távoktatás megvalósítható lenne.

L. Ritók szerint épp ezért ilyenkor megnő a pedagógusok szerepe. A legfontosabb most az, hogy megértessék a gyerekekkel és a szülőkkel, hogy mivel jár, ha nem végzik el a kiadott feladatokat. "Van ahol a pedagógiai módszer működik, de van olyan is, ahol muszáj a hatósági eszközöket is emlegetni. Mindenkit rá kell venni az otthontanulásra, és menni is fog, hiszen senki nem szeretne ezért évet ismételni" - mondja bizakodva.

Le kell fordítani a hivatalos tájékoztatókat 

Hasonlóan szegény körülmények között élnek a családok Gyöngyösnek azon a részén, ahol Béres Tibor hétvégénként futóklubot szervez roma gyerekeknek. "Nincs meg a járványtudatosság ebben a körben" - mondja az Autonómia Alapítvány munkatársa.

Íme a cigány futóklub, a Dikh Villám

Béres szerint jelenleg az a fő probléma, hogy nem jutnak el a roma telepre a koronavírusról szóló hírek, vagy ha el is jutnak, nem értik meg az ott élők, mert senki nem fordítja le az ő nyelvükre. 

Valakinek dekódolnia kell az üzeneteket az itt élők számára. A telepen nem fognak felmenni a koronavirus.gov.hu-ra.

- magyarázza a szakember. Tapasztalatai szerint ráadásul kicsi a szegregátumban élők bizalma a többségi társadalom intézményeiben, és vagy nem érik el őket a hivatalos tájékoztatók, vagy nem tudnak velük mit kezdeni.

Fokozottan igaz ez a távoktatásra Béres elmondása szerint, hiszen sok esetben az ehhez szükséges alapvető infrastruktúra is hiányzik az otthonokban. Ha az meg is van egy családban, akkor pedig számítástechnikai jártasság hiánya okoz gondot. 

Nehezebb a kapcsolattartás

Szerinte úgy tudnak a legjobban segíteni a civil szervezetek a mostani helyzetben, ha érthetően elmagyarázzák a szegénységben élőknek, mik a vírus veszélyei és hogyan lehet ellene védekezni. Ennek persze csak úgy van értelme, tette hozzá, ha civilek, intézmények és önkormányzati és kormányzati szereplők partnerként tudnak fellépni. 

Bár azt tervezte, hogy a hétvégén elmegy Gyöngyösre, de meggondolta magát, mert attól fél, nehogy Budapestről bevigye a vírust a szegregátumba. Ennek - mint mondja - beláthatatlan következményei lennének egy olyan közösségben, ahol a többségnek gyenge az immunrendszere, és az idős emberek sok esetben egy háztartásban élnek a fiatalabb generációkkal.  

Így főként Messengeren tartja a kapcsolatot a gyerekekkel, már akivel tudja, sokaknak ugyanis nincs otthoni gépe, mobiltelefonja vagy nincs elég adatforgalma. Ilyen körülmények között pedig a távoktatásra sincs sok esély - vonja le a következtetést. 

(Borítókép: Pedagógusok ismerkednek Google Tanterem programmal az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2020. március 17-én. / Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Soha nem látott fejlesztések, vagy hatalomátvétel?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!