Szijjártót már kétszer is tesztelték koronavírusra

Szijjártó Péterrel készített interjút a Blikk, melyben a magyar külügyminiszter a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez nélkülözhetetlen védőfelszerelésekért folytatott küzdelem ecsetelése mellet olyan kényesebb kérdésekre is válaszolt, mint Göd iparűzési adójának trükkös elvonása, vagy a kormánytagok fizetéslemondásban is megnyilvánuló szolidaritásának elmaradása.

A külügyminiszter amolyan bemelegítéseként elárulta, kétszer tesztelték koronavírusra, és mindkétszer negatív lett az eredmény - mondjuk februárban, „szezon előtt“ összeszedett egy bakteriális eredetű tüdőgyulladást, majd arról panaszkodott, hogy a külpolitikát “agyonvágja” a jelenlegi helyzet, mivel videón, telefonon keresztül tárgyalni “teljesen más dimenzió”, mint a diplomáciában bevett személyes megbeszélések. Részben erre is vezeti vissza, hogy az Európai Unió különböző testületeinek ülései „nem túl eredményesek“.

Fizikai közelharc a maszkokért

Szijjártó állította, nem túlzott Orbán Viktor, amikor „fizikai közelharc“-ról beszélt a lélegeztetőgépekért és a maszkokért folyó versenyben, mivel a kínálat szűkösségének köszönhetően

Aki erősebb kereskedő, annak erősebb kapcsolatai vannak, több helyre tud bejutni, felül tud írni korábban megkötött, hosszútávú szerződéseket.

Szijjártó felidézte, hogy akadt olyan ország, amely lefoglalta egy másik ország szállítmányát egy harmadik ország repterén. „Ez nem könnyű műfaj. Azért adok erről rendszeresen tájékoztatást, hogy az átláthatóság biztosított legyen” - magyarázta a Facebook-oldalára naponta feltöltött (sokszor új információt nem tartalmazó) tájékoztató videókat.

De arról nem tudott érdemben nyilatkozni, miért foglalta le – mint ahogy azt Pokorni Zoltán állította – a katasztrófavédelem a XII. kerület által rendelt maszkokat a reptéren. A külügyminiszter azzal hárította el a kérdést, hogy „az ő munkája addig terjed, amíg repülő leszáll Ferihegyen“.

A Kínából rendelt maszkok – sokszor, nem csak Magyarországon kifogásolt – minőségével kapcsolatban azt állította, nem kaptak még olyan jelzést, hogy nagymértékű minőségbeli problémák lettek volna egy szállítmánnyal, és „világos előírásokkal, minőségi követelményekkel kötik meg a szerződéseket“. Jelenleg 160 millió maszkra van szerződés Kínával, de ez nem lesz elég, további szerződéseket kell majd kötni. A Magyarországnak gazdaságilag szinte semmi hasznot nem hozó, mára a külpolitikában is kevésbé hangúlyos Keleti Nyitásra utalva Szijjártó állította,

A kínai népköztársasággal egy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést építettünk fel, ennek vannak pozitív hozadékai.

Például az a kínai gyógyszer, mely klinikai tesztek szerint képes enyhíteni a koronavírus tüneteit, ebből négy országnak van, köztük nekünk. Szijjártó szerint ebből Magyarország 400 ezer darabot kapott, ami 4-6 ezer beteg kezelésére alkalmas.

Fel lehet ajánlani a kormánytagok fizetését, de fontosabb, hogy legyen maszk és védőruha

Szijjártót szembesítették a kormány azon döntésével is, mellyel különleges gazdasági övezetté nyilvánította az ellenzéki vezetésű Gödöt, ahol az óriási Samsung-gyár található – ezzel elvonta a momentumos városvezetés bevételeinek mintegy harmadát. A politikus azzal magyarázta a lépést, hogy „évek, sőt évtizedek óta“ példátlan mértékű beruházás készülődik, és

Itt nyilvánvalóan egy sokkal megfontoltabb, sokkal szélesebb személyi kört bevonó tárgyalássorozatra van szükség, mintegy nem túl nagy településre bízni ezt.

A Blikk felvetette, hogy vannak olyan országok, ahol a kormány tagjai felajánlották fizetésük legalább egy részét az egészségügynek, miért nem történt ez így Magyarországon? Szijjártó erre azt válaszolta, hogy a szimbolikus lépéseknek biztosan nagy jelentőségük van,

de szerintem még nagyobb jelentősége van annak, hogy az orvosoknak legyen elég maszk és védőruha.

Márpedig ő „éjt nappallá téve“ ezen dolgozik.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart hivatalában 2020. március 19-én. Koszticsák Szilárd / MTI)