A város, amely elsőként készült a koronavírusra
További Belföld cikkek
- Vörösbe borul a Lánchíd vasárnap este, fontos problémára hívják fel a figyelmet
- Kigyulladt egy autószállító kamion az M7-es autópályán
- Megmozdult a föld Pest vármegyében
- Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett a műemlékvédelemről kitálaló főtanácsos miatt
- Számos munkavállalójától válhat meg az ELTE kancelláriája karácsonyig
Visszafogottan zajlik az élet Szombathelyen is. A főtéren egy padon legfeljebb egy ember ül – de inkább üresek. A boltok többsége zárva, egy ruhaboltnak itt sincs sokkal jobb esélye a koronavírus alatt, mint a Balaton környékén lévő vállalkozásoknak. Az élelmiszerboltok, gyorsétkezdék elvitelre azért működnek.
A járókelők fele-harmada az utcán is maszkban van, de Szombathely az elsők között teljesítene szigorúbb előírást is, ha kötelező lenne az utcán is maszkot hordani: a vasi megyeszékhely még március végén százezer maszkot osztott szét a 78 ezres városban.
Ráadásul nem is Kínából kellett hozatni a javát: az önkormányzat megrendelésére a szebb időket látott, egykor kétezer dolgozót foglalkoztató, de a kétezres években 10 éves csődeljárás alatt elvegetált, négy éve ismét többségi magyar tulajdonban lévő Styl ruhagyár gyártott le 70 ezret.
Elsőként tárgyalták a koronavírust
A darabonként 500 forintos maszkokat 400 önkéntes szállította ki a postaládákba – mondta a város polgármestere, az MSZP-s Nemény András, aki az ellenzék közös jelöltjeként – az Éljen Szombathely! Színeiben, a Kutyapárttól kezdve a teljes ellenzék támogatásával, a Jobbik nélkül - győzött a tavalyi önkormányzati választáson, miután a fideszes vezetés belső vitákkal ledarálta saját többségét.
- Hogyan lépett az önkormányzat a járvány elején?
- Mit jelent a városnak a bevételek kormányzati elvonása?
- Hogyan hat a vállalkozásokra a határátkelés szigorítása?
- Mi maradhat velünk a járvány után az intézkedésekből?
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.
Támogass te is!Az ellenzéki város már februárban napirendre vette a koronavírus megtárgyalását, amikor Európában még csak Olaszországból érkeztek aggasztó hírek a járványról. Nemény szerint Szombathely ezért tudott gyorsabban reagálni a vírus járványügyi és gazdasági részeire. A városban 4, az egész megyében összesen 14 fertőzöttet tartanak nyilván, a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében ötször ennyit, Veszprém megyében is 50 embert, Zalában 42-t.
A város négyszázmillió forintot elkülönített, többek között arra, hogy a munkanélkülivé válók egyszeri 100 ezer forintos támogatást kapjanak, és 57 ezret azok, akik egyszerűen nehéz anyagi helyzetbe kerültek a járvány miatt. „Ezt eddig 900 ember vette igénybe, közeledünk az ezerhez.” Emellett az önkormányzat révén négyezer FFP-2-es maszkot kaptak a kórházi dolgozók.
De ezekből a forrásokból és az önkormányzat által létrehozott, jelenleg 10 milliós Koronavírus Alapból – amelybe a polgármester saját fizetéséből havi 200 ezer forintot tesz – jutott az egyébként állami fenntartású kórháznak infúziós adagoló és egy mobil lélegeztető gép is. Az igényeket a kórház adta meg az önkormányzatnak. Több lélegeztető gép nem kellett, mert a Markusovszky Kórház nem sokkal korábban szerzett be belőlük.
Több feladat, kevesebb pénz
„Okosan szeretnénk segíteni, nem elégetve a pénzt” – mondta a polgármester, aki a kis- és középvállalkozóknak nyújtandó támogatásról szóló, egyelőre még nem részletezett tervekről is beszélt. Ezek azonban függenek attól is, hogy a kormány milyen érdemi, az eddigieken túli „a helyi cégek által kis mértékben igénybevehető” gazdaságsegítő csomaggal áll elő, amit Orbán Viktor májusra ígért.
Egyelőre az önkormányzatok az elvonásokat látják, miközben feladataik nőttek: elveszítették a gépjárműadót – ez Szombathely esetében éves szinten 250 millió forintot jelent – és ingyenessé tette a kormányrendelet a parkolást az önkormányzatok kontójára – ebből a városnak tavaly több mint 500 millió forintja volt. Igaz, ez most nyilván kevesebb lenne, így a két bevétel elvonása miatti kiesést Nemény összességében félmilliárd forintra teszi 2020-ra – bár ez attól is függ, meddig tart a vészhelyzet. Ez mindenesetre több, mint amennyit a város a tömegközlekedésre éves szinten költ.
Az önkormányzatok elvonásában Nemény nem sok rációt lát: az ingyenes parkolást a kormányfő a BKV túlzsúfoltságának enyhítésével magyarázta. Függetlenül ennek indokoltságától mégis egy városi helyzetre szabott országos érvényű szabályt. A forgalom is csak nőtt, így járványügyi szempontból sem volt jó döntés – mondta Nemény, megjegyezve, hogy az elvonás a járványügyi intézkedésekre fordítandó pénzt is csökkenti, miközben az önkormányzatoknak egyébként is csökken a bevétele, például a bérleti díjból is engedett a vállalkozások életben tartására. „Mi nem kérünk a kormánytól támogatást”, de ha az önkormányzattól a kormány pénzt von el, azt az emberektől veszi el, hiszen a helyi segítségnyújtás lehetősége csökken.
Pedig programokra szükség van: ilyen az önkéntesekkel működtetett, Ne cipekedj, nagyi!, amely révén az idősebbek a piacról házhoz szállítással kaphatják meg rendeléseiket.
A családsegítő szolgálatnak – szintén önkéntesekkel bővítve – feladata lett az is, hogy a kórházakból az Emmi ágyfelszabadító rendeletére hazaküldött betegek otthoni ellátását segítsék. (Az Emmi szerint azonban a 60 százalékos előírás csupán azt jelentette a gyakorlatban, hogy az átlagban, számításaik szerint 42 százalékos kihasználtságot 40 százalékra vigyék le, hogy legyen elég hely a járvány berobbanása esetén a koronavírusos fertőzötteknek.)
Az ellenzéki Fidesz is beleszólhat
Ugyanakkor Nemény elmondta, „nem szidták a kormányrendeletet”, az operatív törzs munkáját sem, jó az együttműködés a Védelmi Bizottsággal, amelynek elnöke a kormányhivatal vezetője „és a Fidesz sem ellenség”. Közgyűlés ugyan most nincs, a polgármester saját hatáskörben dönthet, de az előterjesztéseket elküldi az egészségügyi bizottság és a költségvetést ellenőrző bizottság elnökének is, akik az országos szinten ellenzéki többség ellenére fideszesek, noha a mindig is szűkös Fidesz-többség idején az ellenzéknek nem voltak bizottsági elnöki helyeik.
„Hétvégére előírhatjuk a kötelező maszkhordást, de hétköznap nem lehet a helyi rendelkezés szigorúbb a kormányrendeletnél” – így a boltokat is csak kérhetik, hogy lehetőleg várják el a vevőktől a maszkot, és az embereknek is csak javasolhatják ugyanezt. Szombathely a tömegközlekedésnél sem írhatja elő, mert az itt nem önkormányzati tulajdonú, így csak kéréseket fogalmazhat meg a szolgáltatást nyújtó Volán felé.
Az önkormányzat, ha tehetné, nem önkormányzati tulajdonú zárt tereken is előírná a maszkok kötelező használatát, ez azonban nem kényszeríthető ki, ehhez kormányzati lépés kellene – ezért jogilag is érdekes helyzet Karácsony Gergely lépése: Budapest főpolgármestere a boltoknak kötelező jelleggel ezt bevezette. A szombathelyi polgármester szerint fontos lenne a lehetőséget mielőbb tisztázni, ezért ő a kormányhivatal állásfoglalására vár. „Az önmagában kevés, hogy a sajátos jogalkotás felett a kormány szemet huny, hiszen ez nem véd arra az esetre, ha egy bolt a forgalmának csökkenésére hivatkozva beperelné az önkormányzatot”, jogilag tehát meg kell alapozni a döntést – mondta.
Nemény egyébként egyetért Karácsony kezdeményezésével. Szerinte is változtatni kellene a korlátozások jelenlegi formáján, szigorítva a maszkhordáson és lazítva a boltok nyitva tartásának szabályain, egyrészt, mert „az embereknek kezd elegük lenni”, másrészt mert esélyt kell adni a megszűnéstől fenyegetett, helyben is több száz vállalkozásoknak.
A munkaerőpiaci helyzet és a vállalkozók lehetőségei Szombathelyen egyébként is eltérnek az országostól, hiszen Nyugat-Magyarország jobban építhetett Ausztria közelségre: rengeteg az ingázó munkavállaló, és sok vállalkozó épített az osztrák vásárlókra, a vendéglátóktól a kozmetikuson át a fogászatig.
Most ez a globális járvány és az amiatt bevezetett határátlépési korlátozások miatt ellehetetlenült. (Akinek van igazolása a munkáltatójától, az átmehet a határon, de szigorúan csak munkavégzésre. Elvileg ottani banki ügyleteit sem intézheti és pláne nem mehet más településre, mint amely munkája miatt indokolt.) Sokan a turizmus lebénulása miatt elveszítették kinti munkájukat, de van, aki megúszta a kurzarbeittel.
Ausztria közel marad
„Az osztrák cég leállt, ételkiszállítás sincsen, így itthon vagyok. Talán május közepére lesz változás, de az idei rendezvények nagy részét már lemondták, nem lesz idő megszervezni” - mondta Őri Szabina. Élelmiszermérnökként ő szerencsésebb helyzetben van, itthon is van munkája, mert a kis gyorsétterem átállt kiszállításra és az egyébként ausztriai – így most átutazni nem is tudó - tulajdonos hozzáállása optimista, nem bocsátottak el eddig senkit. A magántulajdonban lévő bérlemények tulajdonosai is korrektek voltak, maguktól csökkentették vagy engedték el a bezárás idejére teljesen a bérleti díjakat. Két üzletük így is bezárt, mert két alkalmazott a velük élő idős, tüdőbeteg rokon miatt nem vállalhatták a fertőzés kockázatát.
Őri állása nem veszett el, ahogyan Ausztriában dolgozó párjáé sem, egyelőre a kurzarbeit alapján elég volt vállalni a 10-20 százalékos fizetéscsökkenést. Az élet szerinte legjobb esetben jövőre térhet vissza a többé-kevésbé megszokott kerékvágásba, bár sok minden szakmájában is megmarad a járvány után is: sokkal nagyobb hangsúly van a takarítás utáni felületfertőtlenítésen, a Nébih ehhez oktatóanyagot is kiadott. A gumikesztyű és maszk használata is megmaradhat a későbbiekben, a készpénz is visszaszorulhat és az ételkiszállítás is elterjedtebb lesz, főleg, ha a home office is megmarad – aminek szintén komoly gazdasági következményei lehetnek, például az irodaingatlanok esetében. Az újranyitást tervező cég már a távolságtartási szabályok betartásának kidolgozásán van, ez hosszabb távon is befolyásolhatja a vendéglátóhelyek működését és elrendezését is.
Ami a szakmán túli korlátozásokat illeti, Őry szerint valóban fárasztó betartani. „Sosem tudom, hova mehetek be. Volt, ahonnan 9 után kidobtak olyan boltból, ahol nem is élelmiszert árulnak.”
Nem veszítette el munkáját az osztrák oldalon, lakhelyétől 20 percre dolgozó Árendás Anett sem. Az ő esetében fel sem merült az elbocsátás, ugyanis az egészségügyben, egy körzeti orvos adminisztrációs asszisztenseként dolgozik egy kistelepülésen. Így dolgozik is, a határon is át tud járni. A munka menete azért megváltozott, itt is előzetes telefonos konzultáció után, a koronavírus tüneteitől mentes beteget fogadnak, a beengedés protokollja is szigorodott. A felszerelésben nem volt hiány, jó minőségű, FFP-3-as maszkok, gumikesztyűk rögtön megérkeztek.
Kézfogás mehet, empátia maradhat
Az egykor fővárosi építőipari cégnél némettudással dolgozó Árendás másfél éve dolgozik az orvosi rendelőben, emellett pilates-oktatónak tanul. Attól nem tart, hogy a járvány miatti válság nyomán ne volna fizetőképes kereslet erre. Gerincsérves nem lesz kevesebb, sőt, a home office elterjedésével csak többen lesznek, akiknek a kevés mozgás miatt szükségük lesz tudatosabb testedzésre.
„Jó lenne, ha az egymással szembeni empátia is megmaradna”, ami például a bérlők és a tulajdonosok közötti helyzetben most sokszor megmutatkozik - mondta a fiatal édesanya. A kézfogás kikopik az életünkből, de azért nem lenne jó, ha a természetes fizikai kontaktusok eltűnnének.
„De azt, hogy együtt hullámozzak a tömeggel egy koncerten, egyelőre nem tudom elképzelni.”
(Borítókép: A szombathelyi Fő tér. Fotó: Bődey János / Index)