Blanka, Bianka
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Kapóra jött a vírus, a polgármester egyedül dönthet a vitatott szállodaépítésről

HUS 4530
2020.05.10. 07:25 Módosítva: 2020.05.14. 16:22
Az Öreg-tó partján a Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég építkezne. A koronavírus miatt nem lehet tüntetni, és népszavazást sem tarthatnak, sőt már a képviselő-testület egyetértésére sincs szükség a döntéshozatalban. A történet lényege dióhéjban:
  • A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ahogyan arról már beszámoltunk, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
  • Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
  • A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja.
  • Hogyan lehetetlenítette el a tiltakozás több formáját is a koronavírus?
  • Miért mondott le a tatai jegyző és a teljes Helyi Választási bizottság?
  • Mi sürgeti, hogy a polgármester egyedül döntsön a szállodaberuházás ügyében?

Tata polgármestere, Michl József jelenleg egyedül hozza meg az önkormányzat hatáskörébe tartozó döntéseket. Erre a rendkívüli jogrend ad neki felhatalmazást, szerinte ez természetes, de azt is hangsúlyozta, hogy minden határozat és rendelet meghozatala előtt írásban kéri ki a képviselők és a bizottsági tagok véleményét.

Ez a joga most egy helyi beruházás-tervezet miatt lett nagyon fontos, és értékes. A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodásról van szó, amelyről - pontosabban a kapcsolódó vitáról - mi is írtunk már. Michl a képviselő-testület helyett egyelőre olyan határozatot hozott, amely szerint

  • Tata az Avalon Center Kft. kérésére kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli az Öreg-tó partjára tervezett beruházás helyszínét;
  • felkérte a céget, hogy a beruházás megvalósítására más tatai helyszíneket is vizsgáljon meg;
  • felszólította az Avalont, hogy készíttessen olyan telepítési tanulmányt és beépítési tervet, amely alapján a szabályozási terv módosítását elő lehet készíteni.

Ez utóbbira, úgy tűnik, azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás alapján nem épülhetne meg az egykori lovardához tartozó területen az Avalon szállodája. Ahogy az a polgármester határozatából kiderül: a szállodaberuházás tervezett helyszíne a helyi szabályozás szerint két különböző besorolású övezethez tartozik, és

a két érintett övezet közül csak az egyik beépítésre szánt, a másik nem az.

A szálloda megépítését ellenző önkormányzati képviselők, Popovics Judit, Gyűrűs Károly és Horváth László épp az Öreg-tó partján található területek átminősítését akarták ellehetetleníteni egy február végén beadott népszavazási kezdeményezéssel. A Helyi Választási Bizottsághoz (HVB) benyújtott kérdések közül a negyedik kérdés alapján a tataiak dönthettek volna úgy, hogy ne lehessen módosítani a tó partjának 100 méteres körzetében se a településképi rendeletet, se az építésjogi szabályozást.

Ez azt jelenti, hogy ha a HVB jóváhagyta volna a kérdést, akkor a képviselő-testület határozhatott volna a népszavazás kiírásáról. (Korábban pontatlanul fogalmaztunk, amelyből úgy lehetett érteni, hogy a HVB írja ki a népszavazást, utólag pontosítottuk. Szerk.) Ha népszavazásra került volna az ügy, akkor a tataiak a szavazataikkal támogathatták vagy épp megakadályozhatták volna, hogy a nem beépítésre szánt területet átminősítsék, hogy így legyen elegendő hely

az ötcsillagos, étteremmel, mélygarázzsal és wellnessrészleggel rendelkező, jelenlegi tervek szerint a legmagasabb részén 19 méter magas épületkomplexum megépítésére.

Megakadt népszavazás

Hiába adták be a szállodaépítést ellenzők a népszavazási kezdeményezést február 26-án, a Helyi Választási Bizottságot csak március végére hívta össze a bizottság elnökhelyettese, Langmár Istvánné március 16-án. A kontextus kedvéért érdemes felidézni, hol tartott az ország ekkor járványügyi készültség szempontjából. Március 16-a volt az a hétfő ,amikor;

A HVB március 25-i ülése a járvány előrehaladtával és a kijárási korlátozások bevezetésével aztán elmaradt. A hivatalos közlemény szerint azért, mert a bizottság több tagja jelezte, hogy a koronavírus által leginkább veszélyeztetett, 70 év fölötti korcsoportba tartoznak, ezért – a kormány kérésének eleget téve – nem tudnak részt venni az ülésen.

Azóta az is biztossá vált, hogy a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszűnéséig nem dönt a HVB arról, hogy lehet-e népszavazás.

Ha a veszélyhelyzet alatt a város polgármestere egymaga úgy döntene, hogy az Avalon beruházásának kedvezően átminősíti azt a területet a tó partján, ahol a beépíthetőség csupán 2 százalék a jelenlegi szabályozás szerint, akkor mire újra összeül a HVB, a benyújtott népszavazási kezdeményezés erre vonatkozó kérdése már okafogyottá válhat.

A népszavazási kezdeményezés kapcsán fontos adalék, hogy a HVB mindhárom rendes tagja lemondott márciusban.

Honnan származik az idézet, amellyel a tatai jegyző a lemondását indokolta?

Kórósi ugyan csak két sort idézett a Toldi estéjéből, ezek a sorok Toldi halála előtt elmondott monológjának részei:


Mindig abban jártam, fáradék is bezzeg,
Hogy magyar népemnek hírt-nevet szerezzek,
Hogy megsüvegeljék békében, csatáin, Kívül is, belül is országa határin;
Nem dicsekszem evvel - nem is azért mondom...
Istenem! de hát azt kell-e igazolnom
- És kivált előtted (hisz mi tudjuk ketten)
- Hogy a magyar népet mily igen szerettem?

Vagy hát nem szeretet volt, hanem gyülölség,
Hogy simítni kezdtem a nemzet erkölcsét,
S azt akartam, hogy a népek dísze légyen,
Kivel becsületet valljak és ne szégyent?...
Hajt az idő gyorsan - rendes útján eljár
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
Változik a világ: gyengül, ami erős,
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.

Mivel a törvény legalább három főben határozza meg a HVB-ok minimális létszámát, és Tatán a lemondások előtt csak két póttag volt, így a tatai Helyi Választási Bizottsága működésképtelenné vált. 

A HVB tagjain kívül lemondott Tata jegyzője, Kórósi Emőke is, aki 2011 júniusa óta töltötte be ezt a pozíciót. Amikor Kórósinál a lemondása okairól érdeklődtünk, nem kívánt nyilatkozni, de a figyelmünkbe ajánlotta a lemondását bejelentő közleményt.

Ebben azt írta, augusztustól más szakmai területen szeretné folytatni a pályafutását, a döntése „személyes motivációjáról” pedig nagyon sejtelmesen egy Arany Jánostól származó, a Toldi estéjéből, konkrétan a haldokló hős vitéz utolsó monológjából vett idézettel nyilatkozott:

Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;

A HVB-tagok és a jegyző hirtelen távozásának időzítése miatt több tataiban felmerült, hogy a döntéseknek köze lehet az Avalon szállodaberuházásához vagy ahhoz, hogy a városban most kizárólag a polgármester szava dönt.

Mindezek után találgathatunk, hogy mi lehet a háttérben, mert az hihetetlen, hogy ennyi véletlen egyszerre történjen meg. Csak nem attól tartottak, hogy ha a kérdéseket hitelesítik, akkor valamilyen kellemetlenség érheti őket utóbb?

– tette fel például a kérdést a HVB tagjainak lemondása után a népszavazás egyik kezdeményezője, a Momentum által támogatott, független tatai önkormányzati képviselő, Popovics Judit a Facebookon.

Bekötőút a természetvédelmi területen keresztül?

Telibe söpört minket a koronavírus. Az érvényben lévő korlátozások miatt nem lehet tüntetni, ráadásul indoklás nélkül lemondott a teljes HVB és a jegyző is, vagyis ha nem lenne koronavírus, jelenleg akkor se lehetne népszavazást kiírni

– foglalta össze tömören a tatai Öreg-tó partjára épülő szálloda ellenzőinek helyzetét Somogyi Balázs, a Momentum helyi szervezetének klíma- és környezetvédelmi projektvezetője.

A környezetvédő szerint az építési terület átminősítése azért fontos, mert jogi szempontból ez adott volna lehetőséget arra, hogy megakadályozzák a szálloda megépülését. Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor nem ez a legaggályosabb pontja a beruházásnak, hanem az, hogy honnan lehet majd autóval megközelíteni a szállodát.

Az egykori lovarda területéhez jelenleg ugyanis csak az Esterházy-címerrel ellátott, szűk, és a lovardához hasonlóan műemléki védettség alatt álló kapun keresztül lehet eljutni. Ez az útvonal nem alkalmas arra, hogy a luxusszálloda forgalmát innen oldják meg. 

A másik alternatíva ugyanakkor egy olyan bekötőút, ami az M1-es autópályát a Fekete úton keresztül egy Natura 2000-es tájvédelmi körzeten átvágva kötné össze a szállodával.

Az Index úgy tudja, amikor még március elején az Avalon Center Kft. a tatai képviselő-testület előtt ismertette a terveket, többen szerették volna tudni, hogy milyen megoldása lehet a beruházó szerint a megközelítésnek. Ekkor egyrészt hangsúlyozták, hogy erre még nincs kidolgozott koncepció, mert ahhoz előtanulmányok szükségesek. A szálloda épületét tervező építész ugyanakkor azt is mondta, csak az erdőn keresztül lehet úgy megközelíteni a lovarda környékét, hogy a forgalom ne a várost terhelje.

Mi is megkérdeztük Michl Józsefet arról, hogyan érinti az Avalon tervezett beruházása a tó körüli természetvédelmi területet. Kérdésünkre a tatai polgármester azt mondta: 

Természetesen meg kell vizsgálni a városi közlekedésre gyakorolt hatását [a szállodának] az illetékes közlekedési hatóság bevonásával és a tájba illeszkedését is komolyan vizsgálni kell. Erről született egy határozat, amelyet megkapott a beruházó és az a cég is, amelyik egyébként éppen most készíti Tata város egészére vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálatát. 

A járvány időszakában is

Michl az Indexnek azt mondta, bár valóban egymaga hoz döntéseket a képviselő-testület helyett, szerinte az Avalon beruházását illető ügyekben valójában nem egyedül dönt, mert a képviselő-testület véleményét is kikéri, és figyelembe is fogja venni. Ezt az állítását ugyanakkor többen megkérdőjelezik. Mivel a szállodaberuházás már a járványhelyzet előtt is megosztotta a tatai közvéleményt, és többféle módon is próbáltak tiltakozni ellene, vannak, akik szerint a veszélyhelyzet most kapóra jött Tata polgármesterének.

Csak szólok, hogy Michl úr a járványhelyzetben kapott felhatalmazását épp arra használja, hogy önkényesen egyedül határozatba foglalta a szálloda tervezését

– írja az Avalon szállodalánc beruházását kommunikáló Facebook-oldalon az egyik felháborodott kommentelő.

Az Avalon a Hell Energy érdekeltségébe tartozik, a város hivatalos honlapján beszámolnak a Hell Energy „maximálisan átgondolt, példaértékű” felajánlásáról, amely „a krízishelyzet legnagyobb hőseinek és a helyi időseknek” nyújt támogatást. (Az energiaital gyártója kétszer 500 tálca jeges teát adományozott Tatának a koronavírus miatt.)

Mi is megkérdeztük a polgármestert arról, hogy mi sürgeti ezt a beruházást, illetve hogy nem lehetne-e a döntéshozásban megvárni a kihirdetett veszélyhelyzet visszavonását, a normális jogrend visszaállását egy olyan beruházás ügyében, amely ellen már a veszélyhelyzet kihirdetése előtt is tiltakoztak. 

Igyekszünk minden, Tatát érintő ügyben folyamatosan végezni feladatainkat a járvány időszakában is. Nincs sürgető indok, hacsak az nem, hogy a válságból való kilábalásnál Tatának is jól jön egy újabb nagy adózó, egy újabb akár 100 főt is foglalkoztató munkahelyteremtő magyar beruházás

– válaszolta erre Michl.

Bár a polgármester azt állítja, semmi nem sürgeti a döntéshozatalt, az Index forrásai szerint a fideszes városvezetés tagjai közül sem mindenki feltétlen híve annak, hogy az Avalon szállodája az Öreg-tó mellett, a műemléki lovardaépülethez épüljön hozzá.

Egy most alapuló tatai városvédő egyesület (amely hivatalosan a koronavírus miatt jelenleg még nem lehetett bejegyezni) kidolgozott egy olyan koncepciót, amely más helyszínt ajánlana az Avalon szállodájának megépülésére, a lovardát és környékét pedig a régi Esterházy-hagyaték szellemében ökológiai oktatógazdasággá alakítaná, mondta az Indexnek Somogyi Balázs.

Úgy tudjuk, a Fidesz helyi körein belül is lehetnek olyanok, akik támogatnák azt, hogy egy telekcserét követően a luxusszállodát ne az Öreg-tó partján, hanem a város egy távolabb eső részén, a Fényes fürdő közelében húzzák fel. 

Erre utalhat egyébként az is, hogy a polgármester az Indexet arról tájékoztatta: maga is arra kérte az Avalont, hogy vizsgálja meg, megvalósulhatna-e a szálloda más tatai helyszínen.

Frissítés!

Cikkünk megjelenése után az Avalon Center közleményében megerősítette, hogy "a beruházás helyszínével kapcsolatban döntés még nem született meg, a folyamatos egyeztetések jelenleg is zajlanak." Az Avalon ezenkívül azt hangsúlyozta, hogy

  • a koncepcióterv elkészítésekor építészeti, műemlékvédelmi, környezetvédelmi és madártani szempontrendszert vettek figyelembe,
  • ha a szálloda megépül, a tatai Öreg-tó akkor is körbesétálható lenne,
  • a tervezett szállodaépület átlagmagassága nem haladná meg a 8 métert (ez nem mond ellent annak, hogy a legmagasabb pontja 19 méter magas is lehet) és nem takarna ki más épületet,
  • a tervezett szállodát a tataiak is látogathatnák, használhatnák az éttermét és a wellness részlegét is,
  • a beruházó felújítaná a tervezett épület mellett található játszóteret,
  • a beruházás pedig munkahelyeket teremtene és növelné az adóbevételeket.  

(Borítókép: A lovarda épülete, amely mellé az ötcsillagos szállodát felhúznák Tatán, az Öreg-tó partján. Fotó: Huszti István/Index)