Nem a budapesti statisztikát rontják az odaszállított koronavírusos betegek

Miután hétfőn kiderült, hogy ismét két fővárosi intézetbe kell szállítani minden kritikus vagy súlyos koronavírusos beteget, megindultak a találgatások arról, hogy vajon mi indokolhatja mindezt.

Többen, köztük az orvos-blogger Kunetz Zsombor és Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is felvetette, illetve rákérdezett: lehet-e a centralizáció eredménye, hogy Budapesten romlani fognak a járványstatisztikák, hiszen így több fertőzött és vélhetőleg több halálos áldozat lesz ismét a fővárosban.

Az operatív törzs azt már a hétfői tájékoztatóján cáfolta, hogy a Budapestre átszállított halálos áldozatokat az elhalálozásuk helye szerint tartanák számon. 

Miért fontosak  a budapesti statisztikák?

Bár az ország nagy részében már a múlt héten jelentősen lazítottak a március 29-én életbe lépett szigorú kijárási korlátozásokon, a fővárosban és Pest megyében élők  továbbra is csak alapos indokkal hagyhatják el otthonukat, rájuk továbbra is az eredeti tilalmak vonatkoznak.

A többi megye lakóival szemben a pestiek például csak akkor hagyhatják el azt a megyét, ahol élnek, ha saját ingatlanjukba mennek. Amíg vidéken újra kinyithatnak a kerthelyiséggel, terasszal rendelkező éttermek, kocsmák és kávézók, addig a fővárosban és Pest megyében a vendéglátóhelyek továbbra sem szolgálhatnak ki helyben vendégeket. Ezek a különbségek feszültségeket is szülhetnek.

Lesz még probléma abból, hogy itt, öt kilométerrel arrébb mi azt csinálunk, amit akarunk

– mondta például a dömösi kocsmáros egy múlt heti riportunkban, ahol azt néztük meg, mekkora a különbség két olyan szomszédos település – Dömös és Visegrád – között, amelyeket most a szó szoros értelmében elválasztja egymástól Pest megye határa.

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy miért csak Pest megyére maradtak érvényben az eredeti korlátozások, így azt is csak találgatni lehet, hogy mi kellene ahhoz, hogy a fővárosban és a környékén is megkezdődhessenek a lazítások. Sokan vélik úgy, hogy ez elsősorban a koronavírus-fertőzések számától és a halálozási statisztikáktól függ. 

Ilyesmiről posztolt hétfőn a Facebookon Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is. Kovács azt írta:

Karácsony Gergely főpolgármester erre szintén a Facebookon reagált, szerinte az államtitkár posztja tulajdonképpen annak a beismerése, hogy a kormány politikai alapon és nem szakmai érvek mentén hoz döntést Budapest újranyitásáról.

Ha nem a statisztikák miatt, akkor miért?

Müller Cecília országos tisztifőorvos kedden hosszan beszélt arról, hogy miért van szükség ismét a centralizációra most, amikor jelenleg 35 különböző intézményben ápolnak koronavírus-fertőzötteket országszerte. Szerinte a kedvező eredmények, azaz az új fertőzések stabilan tartott mutatója és a kórházi ellátásra szorulók csökkenő száma, teremtettek olyan helyzetet, amelynek köszönhetően a beutalási renden lehetett változtatni.

A központosítás a célja a tisztifőorvos szerint az, hogy a kijelölt két intézményen – a Dél-pesti Centrumkórházon és a Korányin – kívül a többi kórházban ne növekedjen a fertőzöttek száma, és így a többi ellátás is fokozatosan újraindítható legyen.

Amikor azt kérdezték Müllertől, hogy mikor lesznek újra látogathatók a kórházban ápolt, nem fertőző betegek, a tisztifőorvos szintén utalt arra, hogy ebben is szerepe lehet annak, ha csak a két kiemelt intézményben foglalkoznak majd a koronavírusos betegekkel. Bár a látogathatóság újraindulásának dátumáról Müller még nem beszélt, azt mondta, bízik abban, hogy ettől már nem vagyunk messze.