Berta, Bettina
19 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

A rendőrség mindent megtett, hogy a legkevesebbet árulja el a Kaleta-ügyről

D MTI20151125011
2020.07.27. 20:40 Módosítva: 2020.07.27. 23:59
Noha két magyar rendőr utazott Peruba tavaly márciusban a Kaleta-ügy miatt, ők csak házkutatást tartottak Limában, a volt nagykövet pedig még diplomataként, szabadon térhetett vissza Budapestre – több mint egy évvel a történtek után így rekonstruálható a pedofilügy, amit a titkosszolgálat inkább „levakart” magáról, míg a rendőrség még az ügy nyilvánosságra kerülése, de már a nyomozás lezárta után is azon volt, hogy a lehető legkevesebb részletet ossza meg a közvéleménnyel.

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal bevonásával a külföldön lévő magyar intézmények védelmére új koncepciót és intézkedéssorozatot dolgoztak ki azután, hogy februárban az Index nyilvánosságra hozta a volt perui nagykövet pedofilügyét. Legalábbis ez derül ki az Információs Hivatal főigazgatójának, Czukor Józsefnek a leveléből, amit Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt.

Mesterházy arra volt kíváncsi, hogy milyen eredménnyel zárult az a vizsgálat, ami a Kaleta-ügyben indult amiatt, mert a hazai (titkos)szolgálatok nem, ellenben egy külföldi bűnüldöző szerv derítette fel a volt diplomata „másik életét”. Czukor szerint az új koncepció „csökkenti annak lehetőségét is, hogy a jövőben hasonló jogellenes cselekedetek történjenek”. Mint ismeretes, a bíróság nemrég egy év (két év hat hónapra) felfüggesztett börtönbüntetésre és 540 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte Kaleta Gábor volt nagykövetet, mert közel húszezer gyermekpornográf képet tárolt a számítógépén. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott enyhítésért fellebbezett.

Az, hogy a külföldön lévő magyar intézmények védelmét ezek szerint már a hírszerzés vezetője szerint is újra kellett gondolni a Kaleta-ügy miatt, azért is érdekes, mert úgy tudjuk, hogy a botrány kirobbanása után éppen Czukor volt az, aki mentegette az IH-t, mondván, a perui sztoriban a hírszerzésnek semmilyen keresnivalója nem volt. Amikor a parlament külügyi bizottságában a képviselők – Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár, valamint az ORFK egyik vezetője mellett – Czukor Józsefet kérdezték a Kaleta-ügyről, a hírszerzés vezetője „mosta kezeit”.

Az ülésen elhangzottakat tíz évre titkosították ugyan, de úgy tudjuk, azon kívül, hogy érdemi információ nem hangzott el, a hírszerzés vezetője kiokosította a jelenlévőket arról, mennyire félreértelmezte a titkosszolgálatok szerepét a Kaleta-ügyről író sajtó. Ebben az értelmezésben Kaleta ügye a rendőrségre tartozott, azaz kizárólag rendőrségi ügy, az IH-nak ahhoz semmi köze sem volt, hivatalosan nem is értesült róla.

Információnk szerint Czukor gyakorlatilag azt ecsetelte az ülésen, hogy ha a titkosszolgálatnak köze lett volna Kaleta-ügyének felderítéséhez, akkor a kommunizmusban lennénk, ahol még a szolgálatok rendőrségként működtek. Csakhogy ma már nem az a dolguk, a sajtó pedig az úgynevezett kolóniavédelmet (azaz a magyar intézmények külföldi védelmét) is félreértelmezi, ha a szolgálatokon kéri számon, miért nem tárták fel időben a Czukor szerint „mélyen konspiráló” Kaleta titkos életét, így érvelt állítólag a hírszerzési vezető. 

Információnk szerint egyébként Kaleta lekapcsolását egy két évig tartó nemzetközi nyomozás előzte meg, a volt nagykövetet pedig a számítógépének IP-címe buktatta le. 

A Kaleta-üggyel kapcsolatban már korábban megírtuk, hogy noha egy Magyarországot képviselő diplomatát érintett, a hatóságok egészen addig hallgattak róla, amíg az Index meg nem írta. De még azután is elég nyögvenyelősen kommunikáltak.

Február 10-én küldtünk kérdést az ORFK-nak. Ekkor már kiderült, hogy Kaletát a pedofilügy miatt hozták haza és távolították el a külügytől, de sem a külügyminisztérium, sem más hatóság nem közölt semmit. Az ORFK-tól ekkor azt szerettük volna megtudni, hogy utazott-e Peruba 2019 tavaszán bármelyik rendőri szervtől rendőr Peruba a Kaleta-ügy miatt. A kérdésünk pontosan így szólt:

2019 tavaszán bármelyik magyar rendőri szervtől utaztak-e Peruba annak érdekében, hogy a Limában korábban nagyköveti szolgálatot ellátó magyar állampolgárt hazaszállítsák, mert ellene büntetőeljárás indult gyermekpornográfia miatt?

Azt is megkérdeztük, hogy ha igaz a hír, akkor mit lehet tudni a folyamatban lévő eljárásról és a gyanúsított jelenlegi helyzetéről, letartóztatásban van-e.

Az ORFK még aznap válaszolt, meglehetősen röviden:

Nem.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy mit lehet tudni a folyamatban lévő eljárásról, nem is válaszoltak februárban.

Mindez csak azért érdekes, mert nemrég, már Kaleta elítélése után az RTL Klub érdeklődésére a külügy azt állította: Kaletáért tavaly tavasszal rendőrök mentek ki. 

Az RTL híradásából nem derült ki, hogy a rendőrök hozták-e haza a volt diplomatát, ezért elkértük a televíziótól a külügy teljes válaszát. 

Ebből kiderül, hogy a külügyminisztérium 2019. március 22-e előtt kapott jelzést az ügyről. Ezt követően a külügy azonnal átrendelte Bucsi-Szabó Edit quitói magyar nagykövetet Limába. Bucsi-Szabó Edit és két Budapestről kiutazó rendőrtiszt március 23-án jelentek meg a limai nagyköveti rezidencián, ahol a rendőrtisztek vizsgálatot folytattak. Kaleta Gábor március 25-én érkezett meg Budapestre. Másnap találkozott a KKM közigazgatási államtitkárával, és még aznap érdemtelenség jogcímen azonnal felmentették. 

Ezután arra kérdeztünk rá a rendőrségen, hogy ha tavaly tavasszal tényleg magyar rendőrök utaztak ki Peruba, akkor ezt miért hallgatta el az ORFK. A rendőrség ekkor már bőbeszédűbb volt, mint februárban. Azt válaszolták az Indexnek, hogy a Kaleta-ügyben „a tárgyi bizonyítási eszközök biztosítása céljából a rendőrség két tagja, a legrövidebb időn belül a perui nagykövetségre utazott”. A rendőrök – az ORFK válasza szerint – „eljárási cselekményeket hajtottak végre, bizonyítékokat gyűjtöttek”. A rendőrség azt is közölte, hogy a korábbi, azaz a februári válaszukat fenntartják, mert „a rendőrök személyi szabadságot korlátozó kényszerítő intézkedést az utazás során nem hajtottak végre”.

Úgy tudjuk, hogy a külügyi bizottság ülésén sem volt bőbeszédű a rendőrséget képviselő vezető. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a nyomozás akkor már befejeződött, nekik már nincs vele dolguk és amúgy pedig ők mindent, amit kellett, megtettek. 

Mik következnek mindezekből?

Kaleta Gábor még szabadon térhetett haza Peruból, még nagykövetként. Sem odakint, sem idehaza nem vették őrizetbe, az eljárás során végig szabadlábon védekezhetett. 

Az Információs Hivatalnak valószínűleg tényleg nem volt szerepe a hazahozatalában, ezért semmi sem indokolta az ügy titkosítását, a külügyi bizottság ülésén elhangzottak is csak azért lettek titkosítva, mert az egyik titkosszolgálati vezető jelen volt. Az is igaz ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok semmit nem vettek észre Kaleta „másik életéből”, noha a pályafutása során összesen háromszor átvilágították.

Ha nem is állított valótlant februárban a rendőrség az Indexnek, mindent megtettek azért, hogy erről az ügyről a legkevesebb információt hozzák nyilvánosságra. 

(Borítókép: Kaleta Gábor 2015-ben. Fotó: Igazságügyi Minisztérium / Véssey Endre / MTI)