A felvételizők háromnegyede bekerült a felsőoktatásba

Idén 91 460-an jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, a felvételizők háromnegyede pedig be is került az egyetemekre, főiskolákra. Minden öt felvett hallgatóból négy állami ösztöndíjban részesül – mondta Bódis József a Pécsi Tudományegyetemen, az országos felsőoktatási tanévnyitón.

Éppen tegnap látott napvilágot a legfrissebb THE (Times Higher Education) rangsor, amely alapján a magyar egyetemek a világ élvonalába tartoznak. A Semmelweis Egyetem végzett a hazai egyetemek közül a legelőkelőbb helyen, harmincegyet javítva a korábbi helyezésén. Bár sokadiknak tűnhet az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem esetében a 601-800. hely, a Debreceni Egyetem esetében pedig a 801-1000. hely, érdemes belegondolni, világszerte összesen hány egyetemről van szó, amelyek egyáltalán a listára kerülhetnek.

A Tempus Közalapítvány összegzése szerint Magyarországon harmincnyolc egyetem és huszonkilenc főiskola működik. Ezek döntő többsége állami, emellett van néhány magán- és egyházi intézmény is.  

Az intézményrendszer folyton alakul, a legnagyobb fordulatot talán a Bologna-rendszer 2005. évi hazai bevezetése jelentette. Ez nem várt nehéz helyzetbe hozta a kisebb vidéki egyetemeket, amik nem feltétlenül tudták felvenni a versenyt a nagyokkal. A folyamat kezdetén a legtöbben attól tartottak, egy vidéki egyetemről nem tudnak majd bekerülni egy nevesebb, fővárosi intézmény mesterképzésére, ha gólyaként eleve nem ott kezdik el tanulmányaikat.

A Bolognát leszámítva több párhuzamos folyamat ment végbe: egyrészt a különböző székhelyű egyetemek kitelepültek, tehát a budapestiek valamelyik vidéki városban nyitottak új campust, és fordítva, illetve egy időben jellemző volt az is, hogy megszaporodott a magán- és egyházi tulajdonban lévő intézmények száma, aztán később ugyanennek a folyamatnak az ellentéte is lezajlott. A kormányzat részéről jó ideje egyfajta centralizációs törekvés mutatkozott meg, regionális egyetemi központokkal és szakok megszüntetésével. 

Az utóbbi években jellemzővé vált, hogy a fiatalok nem állnak meg egy diplománál, hanem sokszor akár 3-4 posztgraduális képzést is elvégeznek. Vagy azért mert rosszul döntöttek tizenévesen, vagy mert szeretnék bebiztosítani jövőjüket és több lábon állnának, vagy egyszerűen szeretnek tanulni. Stratégia is született az életen át tartó tanulás jegyében.

Jelen helyzetben minden bizonnyal a digitális oktatás jelenti a legnagyobb kihívást. Bár nem kifejezetten a felsőoktatásban, inkább a köznevelés területén, de az állam is igyekszik versenyt tartani a digitalizációval, erre szolgál a Digitális Jólét Program. A Tempus Közalapítvány pedig Digitális Módszertár címmel hirdetett korábban pályázatot pedagógusoknak.