Küzdenek a Velencei-tóért, bár a polgármester szerint nem is léteznek

Sajnos nagy esély van rá, hogy a Velencei-tó többé már ne legyen ugyanaz a Velencei-tó, amit megszoktunk – akár már a következő nyári szezonra. Ezzel pedig a lakosság fokozatosan búcsút inthet egy újabb fürdőhelynek, ahol például a Balatonnal ellentétben máig viszonylag sok helyen szabadon, belépő nélkül, ideális hőfokú vízben strandolhatunk. Nem is beszélve a vízi sportokról és a többi vízhez kötődő hobbiról. Eddig ugyan hivatalosan és egyértelműen senki sem mondta ki, mégis egyre világosabbá válik, hogy a közvetlen tóparti beépítés, a zöldfelületek, főként a jelenlegi szabadstrandok területének elvétele a cél.

Mindezek hátterében pedig ott állnak a különösebb bemutatást nem igénylő politikai és vállalkozói érdekek, a gyors profitszerzés és az önös célok jegyében. Arról ráadásul szó sincs, hogy mindezek ellenkezőjeként inkább megújulnának és megszépülnének a Velencei-tó nem egyszer meglehetősen nomád strandjai, legyen szó fizetős vagy egyelőre mindenki által használható fürdőhelyekről.

Nem először járunk a Velencei-tónál. Ezen a kihalt, utószezonra ráfordult péntek reggelen újságírószemmel nézve viszont különösen feltűnik, hogy például az agárdi szabadstrand (más néven a Tini Strand) finoman szólva mennyire nélkülözi a lakosságbarát infrastruktúrát. Míg például a Bánki-tónál szinte egymást érik a szelektív kukák, itt bizony nem keveset kell gyalogolni, hogy találjunk végre egy egyszerű, hétköznapi szemetest. Mosdóépületből is csak egyet látunk, és az sem túl bizalomgerjesztő, főleg ezekben a covidos időkben. Ahogy azt már korábban is felfedeztük, hogy az öltözőszerű objektumok és a közvetlenül vízbe vezető, csúszós retró vaslépcsők kihelyezését itt Agárdon sem vitték túlzásba.

A meleg nyári hétvégéken, amikor annyian jönnek, hogy alig lehet letenni a törölközőt, előfordul, hogy 20-30 perceket kell várni, amíg az összesen három lejárón keresztül bejut az ember a vízbe, és kifele ugyanez

– magyarázza Vas Péter, Civilek a Velencei-tóért Facebook csoport képviselője.

A nyugdíjas villamosmérnök, aki közel 60 éve jár pihenni a Velencei-tóhoz, azon civilek egyike, akik a szabad és tiszta helyi partszakaszokért küzdenek. A helyben nyaralóval is rendelkező Vas Péter elárulta, a konfliktus fő forrása a helyi építési szabályzat (HÉSZ), amit több stációban Gárdony esetében is meg lehet változtatni. És most úgy tűnik, a helyi önkormányzat részéről, élen a polgármesterrel, igény is lenne rá.

(A HÉSZ, amit a települési önkormányzat képviselő testülete dolgoztat ki, az országos törvényi kereteket a helyi sajátosságoknak megfelelően kvázi személyre szabhatja, lazítani ezeken semmiképp nem lazíthat, cserébe szigoríthat. Többnyire alaposan, pontos részletekbe menően írja le, hogy mely besorolású területeken mely típusú és funkciójú, illetve milyen magas, alapterületű, széles, hosszú, stb. épületet, miféle feltételek mellett lehet létrehozni. Ahhoz, hogy változzon, tájékoztatni kell a lakosságot, és persze a szakhatóságok engedélye is szükséges – H.A.)

„A közvetlenül a víztől kezdődő, ún. védett part menti sáv jelenleg 30 méteres, és nem lehet beépíteni, helyenként 20 méterre akarja csökkenteni. Összesen 5 fizetős strand van Agárdon és Gárdonyban. Ezeket úgy akarja át minősíteni, hogy az eddigi 10 százalékhoz képest 30 százalékos legyen a beépíthetőségük, mondván, hogy első körben lehessen öltözőt, zuhanyzót és a WC-t építeni.

Csak azt nem értjük, hogy a beépítési magasságát ezek után miért kilenc és fél, illetve 10 és fél méterben határozza meg. Ki látott már 10 méteres zuhanyzót? Ugyanez a helyzet a kézilabda pályával, ami szintén öltözőnek és zuhanyzónak indult, majd a beépíthetősége szintén 10 és fél méter lett.

Amikor megkérdeztem a polgármestert, hogy miért ekkora, a válasz az volt, ha idejön, legyen hol aludnia az ellenfél csapatának. Magyarul szálláshelyeket akar építeni, az önkormányzati telkeket pedig úgy nagyobb eséllyel lehet eladni, bérbe adni, ha lehet rájuk építeni” – vonja le a tanulságot a tervek miatt felháborodott civileket képviselő Vas Péter.

5000-nél is több aláírást gyűjtöttek

Tény, hogy a törvényeknek megfelelően az önkormányzati HÉSZ-módosítási kezdeményezést megelőző lakossági fórum megtörtént Gárdonyban, ahol viszonylag sokan összegyűltek. A meglehetősen indulatos július végi találkozó óta a Civilek a Velencei-tóért Facebook csoport több mint 680 támogatót számlál, és az aHang felületén 5000-nél is több aláírást gyűjtöttek a beépítés ellen, a kulturált, környezetbarát Velencei-tópart mellett.

A Gárdony szabad és tiszta partjáért petíciót (amelynek teljes szövege itt olvasható), akkor még 4700 körüli aláírással Vas Péterék egy tüntetés után a város önkormányzatának címezve át is nyújtották augusztus 17-én Tóth István polgármesternek, aki végül át is vette az aláírásokat. Az ekkorra összehívott képviselő-testületi ülésen derült ki, hogy már alá is írták az egyik parthoz közeli önkormányzati terület eladásáról szóló szerződést, amely a Pisztráng kemping tulajdonába került. Ezzel 800 négyzetméter veszett el a gárdonyi szabadstrand területéből.

Szerinte a Civilek a Velencei-tóért egyesület nem is létezik, pusztán egy főként budapesti nyaralótulajdonosokból álló alkalmi érdekközösségről van szó, akik a helyi ügyekbe a fővárosból akarnak beleszólni. 15 éve polgármester, így jól ismeri a helyi civil szervezeteket, akikkel régóta együttműködik, az általunk emlegetett csapat viszont nem ilyen, ezért az ő világában a több ezer összegyűlt aláírásból egy sem létezik.

Még mielőtt elzárkózva a további kérdések elől Tóth István gyorsan elbúcsúzott volna, hozzátette, két hónapja másról sem szól az élete, mint erről (a nem létező) ügyről, amiből teljesen elege van. Ő meghallgatta (a nem létező) civileket, akikhez képest mást gondol Gárdony lakossága, ő ezt tudja.

Ehhez képest Vas Péter azt állítja, hogy a Velencei-tavi strandok és a lepusztult régi parti vállalti üdülők rendbetétele, a méltó körülmények, a környezeti fenntarthatóság, a zöld területek védelme és társaik nem pusztán helyi, hanem országos igény és érdek – például ha csak azt számoljuk, hogy nyaranta óránként indul a vonal a Déliből, és bárki 40 perc alatt ott van Gárdonyban (akárcsak autóval, amikor nem kiugró a forgalom).

Én másfél hónapja úgy vágtam bele ebbe az egészbe, hogy úgysem tudjuk megakadályozni a beépítési, elidegenítési folyamatot, így már azt is siker, ha már pár kellemetlen percet okozunk a polgármesternek. Például a tüntetésünk és a petíció átadása után, amikor 6-8 kamera vette, a polgármester nagyon kellemetlen helyzetbe került, és látványosan rosszul érezte magát, miután kénytelen volt válaszolni az újságírók kérdéseire, hiába méltatlankodott, hogy ő nem vállalta, hogy a sajtóval foglalkozzon

- emlékszik vissza Vas Péter.

A civil tiltakozás képviselője azt is nagyon eredménynek tartja, hogy ezt követően a polgármester fogadta őket, két helyettese és a jegyző jelenlétében. „Én mindent megértek, csak azt nem, hogy Tóth István miért nem mondja ki az igazságot, és ha már elveszi a lakosságtól, a strandolóktól a területeket, legalább azt szeretnénk tudni, hogy melyik területről van szó, mi és mikor fog ott épülni. Mi még azt is felajánljuk, hogy segítünk a polgármesternek ezt kommunikálni, csak adjon érdemi információt” – teszi még hozzá a tiltakozás szervezője.

A Civilek a Velencei-tóért csapata, akik állításuk alapján eddig maximálisan politika mentesen végezték a munkájukat, most abban reménykednek, hogy a gárdonyi képviselő-testület ellenzéki tagjai (a 12-ből 3 képviselő) élnek a népszavazási kezdeményezés lehetőségével, ahol a helyiek minimum 50 százalékos részvétele mellett, a szavazók felének és plusz egy főnek kellene az ügy mellé állnia.

Ugyanakkor úgy értesültünk a civilektől, hogy helyben még így is sokan hívei a fideszes polgármesternek. Természetesen az építésügyi szakhatóságok még fordíthatnak a helyzeten, nyomon fogjuk követni, hogy a jelentős civil tiltakozás közepette mire hivatkozva, és mit engednek meg végül Gárdony önkormányzatának. 

(Borítókép: Trenka Attila)