Tekla
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Sok fertőzött marad ki a statisztikából

D BUS20200507010
2020.09.16. 06:11

Egyre több magánegészségügyi intézményben nyílik lehetőség elvégeztetni a Covid–19-tesztet, ahol teljes biztonsággal megbizonyosodhatunk róla, hogy elkaptuk-e a rettegett fertőzést. A tesztek között azonban jelentős különbség mutatkozik, amely nemcsak a minőségben és az árban jelenik meg, hanem abban is, hogy milyen következményei lehetnek egy pozitív eredménynek. 

A hatóságok ugyanis csak egyfajta teszttípus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is ajánlott PCR-teszt eredményét fogadják el. Ha valakin ilyen vizsgálatot végeznek el és az pozitív eredményt mutat, függetlenül attól, hogy saját költségen elvégeztetett magánszűrésen esett át, vagy a hatóság által elrendelt teszteléskor derült ki a fertőzöttség, karanténba kell vonulnia.

Az általunk megkérdezett egészségügyi intézmény ügyvezetője azonban elmondta, sokan az olcsóbb gyorstesztek mellett döntenek, amelyek bár megközelítőleg olyan pontos eredménnyel mutatják ki a fertőzést, mint a PCR-tesztek, azonban a hatóságok ezeket az eseteket nem regisztrálják, így karanténkötelezettséggel sem járnak.

Mi ezzel a baj?

Mindössze annyi, hogy az általunk is naponta közölt adatok alapján így valójában nem lehet pontos képet kapni arról, hány pozitív tesztes koronavírusos beteg van jelenleg hazánkban. A statisztikából a nem PCR-teszttel megállapított fertőzöttek ugyanis hiányoznak, tájékoztatási kötelezettségük sem a tesztet végzőknek, sem a betegeknek nincs a hatóságok felé.

A felhívott intézményben például azt mondták, a teszteltek 5–10 százalékáról derül ki, hogy valóban fertőzött, egyharmaduk azonban rejtve marad így a hatóságok előtt, nem regisztrálják őket.

Miért választják akkor mégis sokan a gyorstesztet?

Ennek több oka is lehet. Az első az ár: míg egy PCR-teszt körülbelül 20–30 ezer forint, addig a gyorstesztek ára körülbelül 8–14 ezer forint között alakul. 

A másik ok az idő. A hivatalos tesztek eredményei ugyanis 1-2 nap után érkeznek meg a laborból, ráadásul 2-3 utóvizsgálatot is szükséges végezni ilyen esetben, mielőtt valakit ténylegesen fertőzöttként regisztrálnak. Ezzel szemben a gyorstesztek már 15-20 perc után kimutatják, ha valaki fertőzött. Arról már ne is beszéljünk, hogy a kapacitás is erősen korlátozott, átlagban naponta 7-800 tesztet tudnak megvizsgálni egy laborban, azonban az egyre több fertőzött egyre növekvő tesztszámot is jelent majd, így ezek kiértékelése még több időt vesz igénybe. 

Mi az előnye?

Az antigéngyorstesztek nem azért hasznosak, mert megúszhatjuk velük a kötelező karantént. Sokan járnak boltba, iskolába vagy dolgozni úgy, hogy egyáltalán nincsenek tüneteik, ennek ellenére mégis terjesztik a koronavírust a környezetükben. A gyorstesztek célja az, hogy napok helyett akár egy órán belül kiderüljön valakiről, hordozza-e a vírust. Amennyiben az eredménye pozitív lesz, úgy pedig minél előbb vonódjon ki a társadalmi érintkezésből, hogy ezáltal megvédjen másokat a fertőzés veszélyétől. 

Nem a tesztek a rosszak, hanem mi

A lapunknak nyilatkozó egészségügyi intézmény vezetőjétől azt is megkérdeztük, ha a tesztek hatékonysága között nincs jelentős különbség, akkor mi okozhat mégis fals eredményt. A válasz egyszerű: mi magunk. Szerinte ugyanis a hiba általában nem a tesztnél, hanem a mintavételkor keletkezik. Ezért fontos betartani a különböző tesztek alatt az előírásokat.

A PCR-tesztek esetében például 8 órával a mintavételt megelőzően tilos enni, inni, dohányozni, fogat mosni és szájat öblíteni, míg a gyorstesztek előtt egy órával kell mellőzni ezeket, ha nem akarunk téves eredményt kapni a kezünkbe. 

Kapcsolódó

Nem visel maszkot? Mostantól fog!

Folyamatábrán mutatjuk be, hogy az új szabályok alapján mi történik velünk, ha felmerül a fertőzés gyanúja. Bonyolult, de azért végigvezetjük.

(Borítókép: Mintát vesznek egy férfi orrnyálkahártyájáról a koronavírus-fertőzöttség megállapítására szolgáló szűrések elvégzéséhez Kecskeméten 2020. május 7-én. Fotó: Búc Csaba / MTI)