Orsolya
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Petíciót indít a WWF a Hajógyári-sziget megóvásáért

2020.09.24. 08:10

Magyar és világviszonylatban is kedvezőtlen folyamatokat eredményezett a vizes élőhelyek területének drasztikus csökkentése, vizeink szennyezése, a vízparti élőhelyek átalakítása. A WWF Magyarország szerint ez a sors várhat most a budapestiek körében különösen kedvelt Hajógyári-szigetre is, ha szabad utat kap a tervezett árvízvédelmi beruházás.

A beruházások tervezésekor a területet aktívan használó lakosok érdekeit és a természetkárosító hatás problémáját nem rendelhetjük alá a gazdasági szempontoknak

– hangsúlyozta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Kapcsolódó

Fakivágással civilizálnák a Hajógyári-szigetet

Feltárhatnák Hadrianus betemetett palotáját, és kajak-kenu központot építenének a III. kerületi szigetre, igen ám, de ezek árvízi megvédéséhez ki kellene vágni úgy ezer fát. Rendben van ez?

A természetvédő szervezet ezért petíciót indított a sziget megóvásáért. Ebben figyelmeztet, hogy a Dunát ért erős terhelések (folyamszabályozás, ármentesítés, vízerőművek) a folyóhoz kötődő ökoszisztémák tönkretételével az ember számára hasznos szolgáltatások (ivóvíz, hal, rekreáció) fennmaradását is veszélyeztetik. 

Ha hosszú távon nem csak egy kibetonozott teknőt szeretnénk látni, ami hol kevesebb, hol több vízzel keresztülfolyik Budapesten, akkor az újabb beavatkozások helyett arra kell törekedni, hogy mérsékeljük a korábbiak hatásait.

A WWF rámutat, hogy az új beruházásokban rendre közös elemként jelenik meg a fakivágás, ami az árvízvédelmi beruházások egyik jolly jokere, akár arról van szó, hogy egy terület könnyen levezesse az árvizet, akár arról, hogy egy területet ki kell vonni az árvízlevezetési sávból. A Hajógyári-sziget esetében is egy ilyen beruházás engedélyezéséről dönt ma az illetékes hatóság. A tervek szerint a sziget nem lenne többé a Duna medrének a része, kivennék a vízjárta területek sávjából. Körbevédenék résfallal, illetve parapetfallal, ami tízméteres szélességben fakivágással járna. Ez a sziget legértékesebb ártéri élőhelyeinek elpusztítását és a helyiek által kedvelt természetes Duna-part végét jelentené.  

A helyi vedettsegre erdemes terulet lehatarolasa
Fotó: wwf.hu / Google Earth

A szervezet arra is figyelmeztet, hogy a városi zöldfelületek szabályozzák a mikroklímát, csökkentik a városi hőszigetet és a légszennyezést, port és szén-dioxidot kötnek meg – ez utóbbiból a sziget esetében évente annyit, ami közel 2000 új személyautó kibocsátásának felel meg Budapest–Szeged viszonylatban.

Az árvízvédelmi fejlesztés nemcsak káros, de indokolatlan és túlméretezett is. A beruházás megtérülése ugyanis a hatásvizsgálat szerint is 130 év felett van.

Kapcsolódó

Sukorón épülhet meg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia

161 millió forintot ad a kormány arra, hogy a Velencei-tónál készüljön el az utánpótlás központ.

Bár a sziget déli részére tervezett kajak-kenu sportközpont sukorói áthelyezéséről kormányhatározat születettaz árvízvédelmi beruházás környezetvédelmi engedélye iránti kérelmet nem vonták vissza. Az engedélyezési eljárást június 11-én kezdték, és az ügyintézési határidő 105 nap, ami szeptember 24-én jár le. Mivel a kérelmet nem vonták vissza, ezért ma fog kiderülni, megkapja-e az engedélyt a beruházás.