- Belföld
- római-part
- szabadstrand
- strand
- duna
- óbuda
- fővárosi közgyűlés
- fővárosi önkormányzat
- környezetvédelem
Szabadstrand létesül a Római-parton
Óbuda-Békásmegyeri képviselő-testülete megszavazta, hogy szabadstrandot létesítenek a Római-parton – adta hírül az Euronews. Az önkormányzat pályázatot ír ki a szabadstrand létrehozására és működtetésére. A tervek szerint meg kell oldani a zuhanyzást, a nyilvános vécéket és a kézmosási lehetőséget, a szemét gyűjtését és elszállítását is. Még keresik a helyszínt, egyelőre a Piroska utca és a 60002 helyrajzi számú terület közötti rész tűnik esélyesnek.
A Római-part első fénykora a 19. századra esik. A legrégebbi itteni vendéglőt, a Bivalyos csárdát 1798-ban nyitották meg a korabeli vásártéren. Később több csárda és vendéglő is felépült a megnövekedett forgalom miatt. Hamarosan az evezős sportok egyik központja lett, az első evezős versenyt 1842-ben rendezték, ezen Clark Ádám, a Lánchíd tervezője nyert.
A Római-partnak a szocializmus időszakában volt a második fénykora, majdnem olyan népszerű volt, mint a Balaton. Ekkor a római-parti csónakházakban pezsgett az élet. Ez nagyjából az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig tartott. Itt voltak a szakszervezeti üdülők nyári gyerektáborai, de a vízi sportos csapatok is itt edzettek.
Még film is készült a korabeli Római-partról:
A rendszerváltás után a zilált tulajdonviszonyok miatt lassan lepusztultak az egész környék. A közelmúltban a mobilgát építésének terve borzolta a kedélyeket. A partközeli gát tönkretette volna a maradék strandolási lehetőséget és több mint 1400 fa kivágásába került volna, távolabbi helyszín esetén pedig kisajátítási perek sorát kellett volna lefolytatni az ingatlantulajdonosokkal.
Szakmai érvek is szóltak a mobilgát ellen: a túl puha talaj miatt a víz alámoshatja a gátat, és rádőlhet a járókelőkre. Ráadásul kockázatelemzési tanulmány sem készült, amikor 2017 áprilisában a fővárosi közgyűlés megszavazta.
Ezeket a vitákat látszik eldönteni a kerületi önkormányzat mostani határozata.