Salamon
10 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Jön a digitális karanténellenőrzés, az iskolák pedig lekérdezhetik, van-e koronavírusos diákjuk

D KOM20200325001
2020.10.16. 20:39 Módosítva: 2020.10.16. 22:38

Mindössze egyetlen rövid paragrafussal oldaná meg a kormány az országban dolgozó bármely egészségügyi dolgozó átvezénylését másik egészségügyi intézménybe. Kivételnek mindössze a honvédség, a honvédelmi szervek és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók, illetve a tanulók számítanak majd. A módosítás szerint

az egészségügyi dolgozók az egészségügyi válsághelyzet idején  más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhetőek.

Az egészségügyi dolgozó kirendeléséről az egészségügyi államigazgatási szerv – több megye érintettsége esetén az országos tisztifőorvos rendelkezései figyelembevételével – dönt. Mivel azonban az átvezénylések már megkezdődtek,  utólag próbál jogtiszta helyzetet teremteni az állam. 

Egyszerűsíti a rendőrök életét az a péntek este a kormány részéről a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatosan benyújtott salátatörvény, amely számos adminisztratív könnyítést tenne lehetővé a külföldről érkezők hatósági házi karanténkötelezettsége kapcsán. A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat ugyanis

eltörölné a az egészségügyi veszélyhelyzet idején kormányrendelet által meghatározott országokból érkezők  hatósági házi karanténkötelezettsége kapcsán az egyedi közigazgatási hatóságági eljárást. 

Így a törvény hatályba lépését követően a határellenőrzéskor a kormányrendelet szerinti ideig tartó karanténkötelezettségről értesítik a beutazót, aki megjelölheti majd, pontosan hol szeretné ezt az időt eltölteni. A határbelépéskor a karanténkötelezettnek meg kell adnia nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, a karanténlakás pontos címét – főleg, ha nem a lakhelyén, vagy tartózkodási címén tölti el ezt az időszakot –, telefonszáma mellett elektronikus levelezési címét is, továbbá az állampolgárságát és a határátlépéskor használt okmánya számát. Ezeket az adatokat a határátlépést megelőző 8 órában is megadhatja a magyarországi látogatást tervező utazó – amivel szintén a rendőrök adminisztrációja csökkenne.

Ez az adminisztratív kötelezettség bizonyos esetekben a határellenőrzés visszaállítását jelenti – és nem csak a schengeni határokon. Ugyanis a módosítás előírja azt is, hogy a határátlépést követően haladéktalanul és közvetlenül menjen a karanténlakásként megadott címre, ahol azonnal ki is kell tenni a határon belépéskor kapott piros cédulát.

Kötelezővé tennék – már persze ha a szükséges technikai feltételek adottak – a karantén ellenőrzést a távolból lehetővé tevő szoftver telepítését és használatát is a karanténba kényszerülőknek, és nemcsak a külföldről beutazók, hanem az egészségügy által elrendelt hatósági házi karanténban lévőknek is.

Ha azonban máshogy nem ellenőrizhető a szabály betartása, az érintett köteles beengedni a lakásba a helyszíni ellenőrzést tartó rendőrt. 

A javaslat részletezi, hogy a karanténkötelezettek milyen feltételek szerint, és milyen akár elektronikusan a területileg illetékes rendőrkapitányság számára magyar vagy angol nyelven megküldött engedélykérelem mellett hagyhatják el a karanténlakást a 14 napos karanténidőszak alatt. 

A karanténkötelezettekre vonatkozó utazási, szoftveralkalmazási, egészségügyi, lakhelyelhagyási, karantén ellenőrzési szabályok megsértését 5000-150 000 ezer forint bírsággal tervezi megelőzni a jogalkotó. Vagyis a legnagyobb bírság legmagasabb összege 150 ezer forintra emelkedik a jelenlegi 50 ezer forintról. Ismételt szabályszegésért egy nap alatt legfeljebb 600 ezer forint bírság szabható ki.

Újdonság, hogy e szabályok megsértéséért az elkövető távollétében is kiszabható lenne a helyszíni bírság. 

Egyszerűsítik a karanténnal kapcsolatos döntés kiadását is, mivel arra valamennyi, az eljáró hatóság állományába tartozó, karanténnal kapcsolatos feladatot kiadó személy jogosult lesz. Vagyis igyekszik az adminisztrációval jócskán lemaradt hatóságokat tehermentesíteni a kormány. Rendelkeznek ugyanis arról, hogy a karanténnal összefüggő döntést személyesen vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton kell közölni. Az írásbeli közlés inkább a kivétel lesz ezentúl.  A karanténnal kapcsolatos ügyekben fellebbezésre nincs mód, a kizárólagosan ilyen eljárások lefolytatására kijelölt Fővárosi Törvényszék is csak legfeljebb az karantén elrendeléséről szóló döntés írásba foglalásáról dönthet. 

Az egészségügyi törvény módosításával

lehetővé tennék az iskolák és szakképző intézmények számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, a Köznevelés Információs Rendszere és a KRÉTA rendszer összekapcsolásával, hogy könnyebbé váljon a tájékozódás a koronavírus fertőzésekről, hogy ennek tudatában tudjanak a járványvédelemmel, digitális oktatással kapcsolatos döntéseket hozni.

Az elképzelés az, hogy az EESZT-be feltöltött igazolt koronavírus fertőzésről szóló adatokat, a fertőzöttek TAJ számát naponta átadják az Oktatási Hivatalnak. A szülők önkéntes adatszolgáltatása alapján a tanulóval egy háztartásban élők TAJ-számát és egyéb adatait is feltöltik a KRÉTA rendszerbe, így az az EESZT-ből kapott fertőzési adatokkal ezt összevetve automatikusan értesítené egyrészt az iskolákat, másrészt a fertőzöttel egy háztartásban élőkről a járványügyet. A javaslat arra is lehetőséget teremtene, hogy mindezt az iskolai dolgozók esetében is megtegyék, vagyis a dolgozók TAJ számát a köznevelési szerv összevethesse az EESZT-ből származó, a fertőzöttség tényére vonatkozó adatokkal. 

A salátatörvényben kitérnek a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályokat rendező törvény módosítására is. Ennek keretében egyrészt egyes, a központi költségvetésből származó támogatással megvalósuló programoknál a törvény hatályba lépése helyett az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 napos hosszabbítást írna elő. 

A módosítás lélegzethez juttatná a bajba került turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművészeti, rendezvényszervező és sportszolgáltató vállalkozásokat, szereplőket, mivel

2021. június 30-ig felmondási stopot hirdet az állammal, a többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal, helyi önkormányzattal, vagy önkormányzati gazdasági társasággal kötött bérleti szerződésekre. 

Gondoltak az utazásszervezőkre is: mivel 2020. augusztus 31-ig lehetőség volt utalványt kiadni a befizetett utazás pénzbeli ellenértékének visszafizetése helyett - feltéve, hogy az utas is beleegyezett – , ezért felhatalmazást adnak az utalvány tulajdonos magánszemélyek személyes adatainak kezelésére arra az esetre, ha esetleg a jövőben egy újabb kormányrendelet ismét lehetővé tenne hasonló utalványkibocsátást. 

Meghosszabbítják 2021. június végéig a stratégiai cégekre vonatkozó adásvételi és egyéb korlátozásokat, vagyis még jó pár hónapig Palkovics László ITM miniszter engedélyétől függ, hogy e társaságokban lehet-e például tőkét emelni, bocsáthatnak-e ki kötvényt. Ugyancsak eddig az időpontig hosszabbítják meg annak a lehetőségét, hogy az állam elővigyázatossági tőkeemelést hajtson végre esetleg bajba kerülő hitelintézetben.

És szintén eddig hosszabbítják meg a kényszertörlési eljárásokra vonatkozó átmeneti szabályokat, mivel tervezik a vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. Az új szabályokat 2021-ben látja bevezethetőnek a kormány.