Ma van az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja

Október 18. az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja. A Baptista Szeretetszolgálat honlapján mellbevágó meghatározása szerint a tevékenység

az emberek illegális áruba bocsátása, elsősorban iparosodott szexuális kihasználás és kényszermunka céljából.

Az Abcúg egyik riportja szerint több mint 36 ezer ember él Magyarországon jelenleg is emberkereskedelem áldozataként, míg az egész világon 40,3 millióan. Ennek csak egyik, de annál gyakoribb formája a szexuális kizsákmányolás vagy kényszerprostitúció.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM kutatásai ezeket az eredményeket tovább részletezik: Magyarországon évente 5–20 ezer fő közé teszik a kényszerprostitúció, 10–40 ezer fő közé a munkacélú kizsákmányolás áldozatainak számát.

Egy eset a sok közül

Idén májusban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csapott le szegedi otthonában O. István 52 éves szegedi lakosra. A rendőrség közlése szerint a szegedi férfi több nővel is jó viszonyt alakított ki, majd rávette őket, hogy prostituáltként dolgozzanak, és a bevételükből részesedést kért. O. István biztosította a vendégek fogadására alkalmas ingatlant, és megszabta a lányok által megkeresett napi összeg mértékét. A férfi az egyik nőt pszichikai kényszerrel és testi fenyegetéssel bírta rá a prostitúcióra, először Ausztriában, később pedig németországi bordélyházakban. A nyomozás kitért arra is, hogy a férfi késsel fenyegette, és meg is vágta a lányt, akinek emiatt orvosi ellátásra volt szüksége.

Ez csak egy olyan beszámoló a sok közül, amelyből felsejlik az emberkereskedelem ijesztő, sötét valósága. Számtalan alkalommal történik meg, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal lányokat, nőket megtévesztéssel rángatják bele a prostitúcióba a futtatók.

Kiből lesz áldozat?

Az áldozattá válás okai között szerepel a magas munkanélküliség, a szegénység, az áldozatok kiszolgáltatott helyzete – erről már a  Belügyminisztérium egyik anyaga számol be Emberkereskedelem elleni küzdelem Magyarországon címmel. Az áldozatokra ösztönzően hat a jobb élet és a rövid távú meggazdagodás reménye. A legkiszolgáltatottabbak azok a lányok, akik alacsony iskolai végzettséggel, kevés munkatapasztalattal rendelkeznek, de az állami gondozásból kikerülő fiatalok is ide sorolhatóak.

A kezdeti szerelem elmúlik

A toborzás fázisában a stricik ritkán alkalmaznak erőszakot, inkább hitegetéssel, szerelmi kapcsolatok színlelésével kötik magukhoz az érzelmileg labilis lányokat. Olykor feltűnnek a férfiak mellett a már régebb óta velük dolgozó prostituáltak is, akik nőként könnyebben tudják meggyőzni a kiszemelt lányokat. Az erőszak csak később jelenik meg a kapcsolatban. A szerelmes férfi eleinte rossz pénzügyi helyzetére hivatkozva kéri a lányt, hogy segítse ki, majd amikor már rendszeressé válik a tevékenység, és a lány az elvárt összeget nem keresi meg, akkor jelenik meg az erőszak a mindennapokban.

Azokban az esetekben, ahol erőszak alkalmazására is sor kerül, az addig „jó” kapcsolat megszakad, és a lányok hajlandóak akár feljelentést is tenni. Az érzelmi függésben lévő lányoktól sok esetben nem várható érdemi vallomás, előfordul, hogy magukat nem is tekintik áldozatnak, ezért feljelentést vagy tanúvallomást sem tesznek.

A futtatók általában lazábban kapcsolódnak egymáshoz, valamilyen rokonság vagy azonos lakókörnyezet alapján, de a nagy, szervezetszerű elkövetés ritkábban jellemző. Általában megpróbálják elkerülni a hatóságok figyelmének felkeltését, emiatt is választják elsősorban azokat az országokat, ahol maga a prostitúciós tevékenység szabadon folytatható.

Nem csak lányok az áldozatok

Az emberkereskedelem áldozatai közé azonban sok más csoport is tartozik – emlékeztet a Belügyminisztérium anyaga. Az otthonról elszökött vagy hajléktalan fiatalok, a családon belüli erőszak, szexuális bántalmazás áldozatai, a háborús körülmények között vagy fegyveres konfliktusban élők, a társadalmi megkülönböztetésben érintettek is gyakran válnak az emberkereskedők célpontjává. Ezenkívül azok a külföldi állampolgárok, akik jelentős összeget fizettek munkaközvetítőknek vagy az utazási költségekre, nagyobb eséllyel adósodnak el az emberkereskedőknek vagy más közvetítőknek. 

Az áldozatok gyakran nehézségekbe ütköznek, ha segítséget szeretnének kérni, az elkövetők ugyanis nemritkán elkobozzák a személyi azonosító okmányaikat és a pénzüket.

A statisztikai adatok ennek ellenére mást mutatnak. A rendőrség 2018-ban 47 emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményt vett nyilvántartásba – derül ki az amerikai nagykövetség által kiadott 2019. évi jelentésből.

Nemzeti stratégia már van

Az adatok ellenére a közleményben írtak szerint Magyarország továbbra is elkötelezett az emberkereskedelem visszaszorítására irányuló erőfeszítések mellett. Az áldozatok védelme és segítése, az áldozattá válás megelőzése, az emberkereskedelemhez kapcsolódó bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása fontos törekvés – áll a minisztérium közleményében. 

Az utóbbi évek munkája egyik jelentős eredményének tekintik az év elején hatályba lépett, emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiát, valamint az annak végrehajtásáról szóló intézkedési tervet. A stratégiában tervezett feladatok egy része jelentős költségvetést igényel, amelyet a kormány biztosít, és az ütemezés szerint rendelkezésre bocsát – derül ki a Belügyminisztérium MTI-hez elküldött közleményéből.

Ha önt vagy ismerősét, rokonát erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon. Emellett a NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101 telefonszámon. A Patent Egyesület jogsegélyszolgálata pedig szerdánként 16 órától 18 óráig, csütörtökönként 10 órától 12 óráig érhető el a 06-70-25-25-254 számon.

(Borítókép: Prostituáltak Venezuelában. Fotó: Raul Arboleda / AFP)