NER-retró: Itt nosztalgiázhat Orbán Viktorral!

Ezek közül is a legfontosabb, a hagyományosan évente, július második felében megrendezett tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (közismertebb nevén Tusványoson) hangzik el, amely kiemelt zarándokhelyévé vált a fideszes politikai elitnek. Másodlagos retorikai színpadnak tekinthetőek a – március 15-i és október 23-i – nemzeti ünnepnapok.

A járványhelyzet azonban nemcsak a hétköznapjainkat alakította át, hanem a politikai szokásokat és hagyományokat is érintette. A koronavírus miatt ebben az évben elmaradtak Orbán Viktor nyilvános kinyilatkoztatásai, a miniszterelnök többnyire rádión és – tőle szokatlan módon, de alkalmazkodva a körülményekhez – a televízión keresztül adta tovább hangsúlyozni kívánt üzeneteit.

Akinek hiányérzete van, annak ebben a cikkben összegyűjtöttük a miniszterelnök október 23-i beszédeinek lényegi mondanivalóit az elmúlt évtizedből.

2010: Teljes újratervezés kell!

A második Orbán-kormány első október 23-ája mindenképpen elégtétel lehetett a nyolcévnyi szocialista kormányzás után, már csak azért is, mert a Fidesz–KDNP 2010-es, kétharmados választási győzelme részben a 2006. október 23-i véres eseményekből eredeztethető. Négy évvel később magabiztosan állhatott ki Orbán Viktor, hogy elmondja ünnepi beszédét az Országház előtt, a Kossuth téren.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy az 1956-os eseményekből kell erőt meríteni, és véghez vinni azt, amit a forradalmárok akartak a győzelem után, vagyis megteremteni Magyarország sikeres és virágzó korszakát, egy új, igazságos évszázadot.

A nemzet igent mondott arra, hogy országunkban mindennek meg kell változnia

– jelentette ki Orbán Viktor.

Ma már utólag talán el lehet mondani azt: a miniszterelnök nem árult zsákbamacskát akkor, amikor arról beszélt, hogy meg kell változnia az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a parancsoknak, a céloknak, a viszonyoknak, az értékeknek, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek. Aligha vonható kétségbe, hogy valóban mindenhez hozzányúltak, és a Nemzeti Együttműködés Rendszere egy sajátos politikai berendezkedéssé szilárdult.

Mi olyan országot látunk magunk előtt, ahol a mi időszámításunk és a mi közös mércénk szerint történnek a dolgok

– fogalmazott Orbán Viktor. A „senkit nem hagyunk hátra” – amit most különösen sokszor hallhatunk a járványhelyzettel terhelt időszakban – már tíz éve is megfogalmazódott.

Olyan századunk lesz, ahová mindenkit magunkkal viszünk, még az előző korszak veszteseit is, a munkanélkülieket, a csődbe jutottakat, azokat is, akiknek elfogyott az erejük, akik lába alól kicsúszott a talaj. Mi senkit sem hagyunk a múlt romjai alatt

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

2011: Személyesen segít a bajban

A nagy győzelmek éve után beköszöntött a nagy hadjárat – azóta is tartó – időszaka. Magyarország Orbán-beszéd nélkül maradt október 23-án, és a Fidesz nagy rendezvénye is elmaradt, mert a miniszterelnöknek Brüsszelbe kellett utaznia, hogy részt vegyen az Európai Tanács ülésén.

Szijjártó Péter, aki akkor még nem külügyi és külgazdasági miniszter volt, hanem „csak” a kormányfő szóvivője, azt mondta:

Orbán Viktor azért ment Brüsszelbe, hogy az euróválság kapcsán tárgyaljon a többi uniós ország vezetőivel.

Még Soros Györgyöt sem tartotta a legfőbb mumusnak, és a brüsszeliták legfőbb mecénásának, sőt, egy évvel korábban, 2010. október 19-én még a hivatalában fogadta a milliárdost, aki 1 millió dollárt kívánt adni a vörösiszap-katasztrófa miatt keletkezett károk helyreállítására, valamint felajánlotta segítségét az uniós roma programhoz. (Az Index akkoriban interjút is készített a magyar származású milliárdossal.)

2012: A magyarok úgy mennek, mintha jönnének

Egy év kihagyás után minden visszatért a normális kerékvágásba, és Orbán Viktor ismét a tömegek előtt termett a Kossuth téren, hogy elmondja beszédét. Itt már nyilvánvalóan „berúgta” a brüsszeli ajtót, és arról beszélt, hogy Európa a feje búbjáig eladósodott, drágán termel, és saját dogmái kötik gúzsba.

Brüsszelben szép számmal találunk olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba akarnak újra életet lehelni, akik munkaalapú gazdaság helyett a spekulánsok rendszerét akarják feltámasztani, akik azt akarják, hogy méltányos tehermegosztás helyett ismét csak az emberek viseljék a válság terheit. Ezt nem fogadhatjuk el!

– kürtölte világgá Orbán Viktor. Akkor azt ígérte: képesek lesznek olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek az idegen földön szerencsét próbáló fiatalok.

Mindenkit visszavárunk! Tudjuk, sokan nem hiszik, hogy sikerülhet. A hegy valóban magas, de van út a tetejére

– fogadkozott.

A KSH adatai szerint 2019-ben 21 900 kivándorló mellett 23 200-an tértek haza olyanok, akik korábban elmentek, vagyis évek óta először volt pozitív az egyenleg. Ellenzéki oldalról rendszeres kritika, hogy az elvándorlás a kormányzati politikának köszönhető.

2013: A komcsik a nagytőkével vannak

A Kossuth tér helyett a Hősök terén tartotta meg 2013-as „tudjuk”-beszédét Orbán Viktor. Ennek lényegi eleme az volt, hogy felvázolta:

Előbbire példa a beszédből:

Azt is tudjuk jól, hogy Magyarországot és a magyar embereket a volt kommunisták adták a spekulánsok és a nemzetközi pénzipar kezére. Tudjuk, hogy ők voltak és mindig ők azok, akik készen állnak arra, hogy Magyarországot ismét átadják a gyarmatosítóknak.

Míg utóbbira:

Tudnotok kell, nem elég jól kormányozni, nem elég kiszabadulni a hitelezők szorításából, nem elég a gazdaság rendbetétele, és nem elég az eredmények hosszú sora, és nem elég semmilyen biztató felmérés sem. (…) Nem hagyhatjátok a munkát egyszerűen a kormányra vagy a pártokra. Ha meg akarjuk védeni az alkotmányunkat, a munkahelyeinket, a nyugdíjunkat, a fizetésünket és a rezsicsökkentést, vagyis ha meg akarjátok védeni a mindennapi életetek szabadságát, személyesen kell részt vennetek a küzdelemben. Mindenkinek a maga helyén és a maga területén el kell végezni a szükséges munkát. Szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok!

Ez a beszéd már egyértelműen annak jegyében született, hogy közeledett a 2014-es országgyűlési választás, és annak Orbán Viktor tétet kívánt adni. A Fidesz–KDNP politikájában mindig is fontos szerepe volt a szavazóik tűzbe hozásának és mozgósításának, amelyet a mai napig – semmit sem bízva a véletlenre – hatékonyan művelnek.

2014, 2015: Hallgat a mély

A 2014-es országgyűlési választások győzelme után két október 23-án is Orbán-beszéd nélkül maradt az ország. Mindkét esetben Brüsszel volt a hibás: a miniszterelnök 2014-ben az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozójára ment, 2015-ben pedig Madridban az Európai Néppárt tisztújításán vett részt, majd egy rendkívüli uniós csúcsra sietett Brüsszelbe.

2016: Határzár és nádihegedű

A négy évvel ezelőtti október 23-a emlékezetesre sikerült, javában forrtak a belpolitikai indulatok. Orbán Viktor visszatért beszédet tartani a Kossuth térre, amit dupla kordonnal vettek körbe.

Az akkor még politikailag aktív Juhász Péter sípolós demonstrációt szervezett, de az állami ünnepséget biztosító Valton Security emberein nem tudott túljutni, bár akadtak, akiknek ez sikerült, majd összetűzésbe kerültek a kormánypárti szimpatizánsokkal. Ungváry Krisztián történészt például ököllel verték fejbe, a Néprajzi Múzeumnál pedig az ellentüntetők ruháját és haját cibálták meg.

Orbán Viktor a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával erősített. A migrációs narratíva már javában élesítve volt, miután Magyarország és egész Európai megtapasztalta a 2015-ös tetőpontot.

2016-ban nekünk kell lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről jövő népvándorlást

– jelentette ki a miniszterelnök. Arról is beszélt, nem szabad elfogadni, hogy „az Európai Uniót egy modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen.”

2017: Haldoklik a nyugat, de túléljük

A Kossuth tér helyett a Terror Háza Múzeum előtt mondta el három évvel ezelőtti beszédét Orbán Viktor. Mintha már veszített volna lendületéből a miniszterelnök, legalábbis kevés előre megjósolhatatlan állítással kápráztatta el a hallgatóságát az esős időben. Gondolatmenete fókuszában ismét Európa válsága és a migráció volt.

(…) elképedve látjuk, hogy a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, s azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo Brüsselicusszá gyúrjanak bennünket

– jelentette ki.

Annak is hangot adott, hogy a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel, amelyeknek kiterjedt hálózataik vannak, „gyorsak, erősek és brutálisak”, pénzügyi spekulánsok ejtették foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is.

Ez a birodalom hozta nyakunkra az újabb kori népvándorlást is, a migránsok millióit és az új bevándorlók invázióját. Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani. Már csak mi állunk ellen. Oda jutottunk, hogy Közép-Európa maradt az utolsó európai migránsmentes övezet. Ezért van az, hogy az Európa jövőjéért folyó küzdelem éppen ide összpontosul

– sulykolta Orbán Viktor.

2018: Soros volt soron

Egy újabb elsöprő, kétharmados győzelem után, méreteit tekintve akár szerénynek is tűnhetett a 2018-as díszünnepség a nyolc évvel korábbihoz képest, Orbán Viktor mégis ismét magabiztosan állhatott színpadra.

A magyar megmaradás misztériuma megfejthetetlen

– jelentette ki, és bizonyára ugyanezt gondolhatták az áprilisi választások után a Fidesz–KDNP sikerével kapcsolatban az ellenzéki pártok is: az újabb kétharmad misztériuma megfejthetetlen.

Ugyanakkor Orbán Viktor ebben a beszédében sem sok újdonsággal szolgált.

Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési vágyak vitték tévutakra

– ismételte meg egyik központi tételmondatát. Október 23-i beszédei közül azonban a két évvel ezelőttiben mondta ki először Soros György nevét:

A brüsszeli élcsapat és a többi, nemzetállam-ellenes vezető a migrációt esélynek és lehetőségnek tekinti ma is. Esélynek arra, hogy egy multikulturális, kevert népességű, egységessé simított birodalommal váltsák fel a nemzetállamok Európai Unióját. Nemzetállamok nélküli Európa, nemzeti gyökereitől elszakított elit, szövetség a multinacionális erőcsoportokkal, koalíció a pénzügyi spekulánsokkal. Ez lenne itt Soros György paradicsoma

– fogalmazott.

2019: Csak a pesti srácok! 

2019-ben ismét változott a helyszín, ezúttal csak válogatott közönsége előtt, a Zenekadémián beszélt a miniszterelnök, aki szokatlan módon, jobbára kerülte az aktuálpolitikát. Se Brüsszelt, sem a migrációt, sem Soros Györgyöt nem hozta szóba. Ennek megfelelően közönsége is mérsékelt lelkesedéssel hallgatta őt csupán. 

Az '56-osok győztek, mert ránk, utódaikra a bátorság és a hősiesség nagyságát hagyták örökül

– jelentette ki, és körülbelül ennyiben is hagyta a dolgot. Egy ideig még az is kérdéses volt, egyáltalán mond-e bármilyen beszédet, a levegőben lógott ugyanis, hogy Orbánnak megint Brüsszelbe kell mennie a brexit miatt.

2020: A Covid felülírja az ünnepet

Idén a kormányzati programokat a járványügyi helyzetre való tekintettel az ünnepélyes zászlófelvonásra, valamint a Magyar Becsületrend átadására korlátozták. A kormány arra kérte az október 23-i ünnepi programok szervezése kapcsán az állami szerveket és az önkormányzatokat, hogy ezt tartsák irányadónak, kerüljék a sok embert mozgató rendezvényeket.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök köszönti a tömeget az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a Kossuth téri állami ünnepségen a Parlament elõtt 2012. október 23-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán)