A járvány alatt sem emelkedett október közepéig a magyarországi összhalálozás

A koronavírus-járvány látszólag nincs hatással a halálozások számára – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorából, amely több évre visszamenőleg heti bontásban is olvasható.

Az adatsor hosszas nézegetése után sem egyszerű a helyzet értékelése, mivel az adatok hétről hétre változnak, illetve a tavalyi és az idei adatok fej-fej mellett szinte azonosak. A KSH állományába legutóbb az október 11-ei adatokat töltötték fel. Eszerint az október közepi héten Magyarországon összesen 2470 fő hunyt el, míg egy évvel korábban, a 2019. október 7-ével induló héten 88 fővel kevesebben, vagyis 2382-en haltak meg.

Az operatív törzs egyik októberi sajtótájékoztatóján Galgóczy Ágnes röviden kitért arra, hogy ugyan a koronavírusban elhunytak száma napi szinten folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, 

a koronavírussal összefüggésben az elmúlt 10 évre visszatekintve az összhalálozás nem nagyobb most, mint az elmúlt 10 évben.

Magyarországon a legfrissebb adatok szerint mindeddig 2438 fő hunyt el a pandémia miatt, ugyanakkor az előző éveket tekintve átlagosan hetente 2500-an haltak meg. Vagyis ha március elejétől egészen a mai napig átlagoljuk az elhunytak számát, akkor hetente átlagosan 69 fő hunyt el koronavírusban.

Sőt, az előző év azonos időszakához képest az elhunytak között a 65 évnél idősebbek száma csökkent. Viszont a statisztikai adatok közt nem szerepel a fiatalabb korosztály. Magyarországon a legfiatalabb áldozata a járványnak egy 21 éves nő volt.

A KSH oldalán az adatokat tovább olvasva a leggyakoribb halálokokat is számszerűsítik. Eszerint tavaly legtöbben rosszindulatú daganatokban hunytak el (14 471 fő) és egyéb szívbetegségben (14 685 fő). Az agyérbetegség (6507 fő) mellett a motoros járműbalesetekben elhunytak (205 fő) számát is feltünteti az adatsor. A 2019-es statisztikai adatok közt természetesen a Covid–19-vírus halálokként nincsen feltüntetve. 

A talányra van magyarázat

Az elsőre nehezen értelmezhető halálozási statisztikát az influenzavírus is módosítani fogja még év elején. Lantos Gabriella egészségügyi szakember szerint évente átlagosan 3–5 ezer közöttire tehető azoknak a száma, akik az influenza valamilyen szövődményében vesztik életüket.

Az ugyanakkor kijelenthető: a koronavírus hatásai ma még nem érzékelhetőek a magyar halálozási statisztikákban. Igaz, ez részben azért is van, mert a tavaszi kijárási korlátozások idején értelemszerűen kevesebb volt például a halálos kimenetelű közúti baleset – hiszen az emberek jellemzően otthon maradtak hosszú hetekre. De más fatális fertőzések kialakulásának esélye is drasztikusan csökkent a távolságtartás, a maszkviselés, a távmunka/távoktatás és az önkéntes karantén miatt.  

Ugyanakkor mintegy 170 ezerrel több haláleset történt 2020 márciusa és júniusa között Európában az elmúlt négy év ugyanezen időszakához képest – olvasható az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfői közleményében, a különbség fő oka bizonyosan a koronavírus-járvány (és az országonként eltérő reakciók a járványra).

A halálozás főbb adatai régiónként 2020. január–szeptember között (forrás: KSH adatai alapján)

Régió	Halálozások száma (fő)	Változás az előző év azonos időszakához képest (százalékban)
Budapest	15 861	0,7
Pest	10 642	-3,9
Közép-Dunántúl	10 632	-1,6
Nyugat-Dunántúl	9 269	-1,0
Dél-Dunántúl	9 308	-4,2
Észak-Magyarország	12 014	-6,4
Észak-Alföld	13 806	-4,7
Dél-Alföld	12 962	-3,3
Összesen	94 494	-3,3

(Borítókép: A mogyoródi temető 2020. november 1-jén. Fotó: Isza Ferenc / Index)