Átmenetileg engedhet az orvosoknak a kormány
További Belföld cikkek
- Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelyt tette felelőssé a budapesti droghelyzetért
- Egy egymilliárd forintos kezelés mentheti meg a 9 éves Mirkó életét
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
- Hét órát ültek a Wizz Air magyar utasai a gépen, majd még 10 órát váratták őket a repülőtéren
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
Engedni látszik a kormány az orvosok nyomásának, és az egészségügyi jogviszonyról szóló törvényhez készülő rendelettervezetekben visszavenne a szigorból a három leginkább kritizált területen: a másodállások engedélyezésénél, a kirendelésnél és a közreműködői szerződések kapcsán – értesült a Népszava. A lap szerint erősen időhiányban van a kormány, mivel az egészségügyi jogállási törvényhez kapcsolódó 17 kormányrendeletnek november 18-ig meg kellene jelennie.
Bár továbbra sem egyeztetnek érdemben a Magyar Orvosi Kamarával – sőt az állítólag kedd délutánra összehívott ellenzéki pártok számára szervezett egyeztetésre sem hívták meg a szakmai szervezeteket – az újság szerint
a kormány a másodállások engedélyezését eltolná 2023-ra, a választások utánra.
A meglehetősen nagy ellenállást kiváltott 1+1 éves kirendelés lehetőségét is erősen átszabnák, és
legfeljebb évi 100 napban maximalizálná az új jogszabálytervezet, amit egy erre az időszakra szóló 50 százalékos bérpótlék bevezetésével tenne elfogadhatóbbá.
A MOK kompromisszumos javaslata egyébként kizárólag vészhelyzet idején tartja elfogadhatónak még a 100 napos kirendelést is. A kormány új elképzelései szerint nem lennének átvezényelhetőek a várandós és a háromévesnél fiatalabb kisgyermeket nevelő nők, a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők, vagy a hozzátartozójukról gondoskodók, az egészségkárosodott dolgozók, valamint a közvetlenül szakvizsga előtt állók.
Ugyancsak 2022 utánra halasztaná a kabinet a közreműködői szerződések megszüntetésének kötelezettségét.
A lap értékelése szerint a legnagyobb érdeksérelmekkel járó változásokkal kapcsolatos fenti módosítások lényegében azt jelentik, hogy a következő másfél évben nem nyúlnak hozzá az állami és magánellátás szétválasztásához. Az újság szerint a kabinet létrehozná az Országos Kórházi Főigazgatóságot, aminek a vezetője lenne az állami egészségügy összes alkalmazottjának munkáltatója a jövőben. A kórházi intézményvezetők lennének csak kivételek, mivel az ő munkáltatójuk maradna az egészségügyért felelős miniszter. A kórházak mostani főigazgatói székében ülőket intézményvezetőnek nevezik át, akinek a helyettese az orvosigazgató lesz.