A külföldön dolgozó magyaroknak is jár az otthonfelújítási támogatás

A Novák Katalin által október közepén bejelentett legújabb állami családtámogatást alapvetően továbbra is azok igényelhetik, akik legalább egy gyermeket nevelnek, és a saját otthonukat szeretnék felújítani, korszerűsíteni, szépíteni. A támogatás a felújítási költségek felét, maximum 3 millió forintig téríti vissza utólagosan.

Ahogy a Magyar Közlönyben frissen megjelent rendelet fogalmaz, az otthonfelújítási támogatás célja egyfelől a gyermeket nevelő magyar családok lakhatási körülményeinek javítása, akárcsak a hazai lakásállomány megújítása, valamint a hazai építőipari ágazat kifehérítése.

Az Index a bejelentés óta több cikkben foglalkozott az otthonfelújítási támogatással, az állami programról szóló kínzó kérdések sorozat első része arról szólt, hogy pontosan mely gyermeket nevelő családok, milyen feltételekkel vehetik igénybe a támogatást, illetve hogyan történik maga az igénylés folyamata a munkadíjat és anyagköltséget fele-fele arányban fedező állami támogatás esetén. 

1. Az otthonfelújítási támogatást pontosan mettől meddig lehet igényelni?

Maga a program a jövő év legelején kezdődik, a támogatás pedig legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

2. A támogatás maximális összege összesen 3 millió forint lehet. Az anyagköltség és a munkadíj fele-fele arányban igényelhető. Ám akkor is jogosult lehetek a támogatásra, ha ennél alacsonyabb összegért újítok föl?

Igen. Ha például összesen egymillió forintba kerül a családnak a felújítás, akkor az állam 500 ezer forintot tud visszafizetni. 2 millió forintnál egymillió forintot, értelemszerűen mindenhol a felújítás összegének 50 százalékát.

A családok akkor járnak a legjobban, ha 6 millió forintért újítanak fel, de ennél kisebb összegért is lehet. A lényeg, hogy családonként mindössze egyszer támogatja az állam az otthonfelújítást – értelmezte legutóbbi Facebook-videójában Novák Katalin a rendeletet.

3. Az elvált szülők is igénybe vehetik, és ha igen, hogyan élhetnek az otthonfelújítási támogatással?

Amennyiben az egyik szülő egyedül neveli az összes gyermeket, akkor pusztán ő jogosult az otthonfelújítási támogatásra. Azonban ha a szülők megosztva nevelik a gyermekeket, fele-fele részben vehetik igénybe az állami segítséget, és akár le is mondhatnak egymás javára a nekik járó összegről.

Például ha egy elvált szülőpárnak van két gyermeke, akiket közösen nevelnek, akkor háztartásonként a három-három millió forintos támogatás helyett másfél-másfél millió forintos támogatást vehetnek igénybe.

Ugyanakkor például az apa dönthet úgy, hogy lemond volt felesége, élettársa javára a neki járó összegről. Ilyenkor a gyermekek anyja igényelheti a teljes 3 millió forintos állami támogatást.

4. Milyen jogviszony, illetve munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki igénybe vehesse a támogatást?

Legalább egyéves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni az igényléshez, amely a vállalkozókra is vonatkozik. Ennek a társadalombiztosítási jogviszonynak a főbb esetei:

• minden típusú munkavégzésre és foglalkoztatásra irányuló, magán- és állami alkalmazotti szolgálati és egyéb jogviszony
• szövetkezeti munkavégzés
• az álláskeresési támogatások időszaka
• egyéni vállalkozás
• társas vállalkozás
• egyházi szolgálati jogviszony
• mezőgazdasági őstermelő
• főállású kisadózó
• állami projektértékelő
• köz- vagy felsőoktatási jogviszony.

Ezek mind feljogosítanak a támogatásra, továbbá minden belföldi vagy külföldi munkaviszony, amelyet maximum 30 napra szakítottak meg az elmúlt egy évben.

Akik elveszítették a munkájukat, azoknál az álláskeresési járadékot is figyelembe veszik. Beszámít a nyugdíj mellett végzett munka is, ahogy a hallgatói és a diplomás gyed időszaka is. Feltétel továbbá, hogy köztartozásmentes legyen az igénylő. 

5. Amennyiben az egyik szülő külföldön él, külföldön dolgozik, abban az esetben is kérhető az otthonfelújítási támogatás?

Igen. A külföldi társadalombiztosítási (tb)-jogviszonyt is elfogadják a januárban induló otthonfelújítási támogatás igénylésénél. A családok abban az esetben is igénybe vehetik az otthonfelújítási támogatást, hogyha a szülők közül az egyikük külföldön él és dolgozik, a másikuknak viszont megvan a társadalombiztosítási jogviszonya Magyarországon.

Ez az egyszülős családok esetében is igaz. Ők akkor igényelhetik a támogatást, hogyha a szülő külföldön dolgozott, de az igénylés napján már hazai társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik. 

6. Kell-e, hogy a család állandó lakcíme a felújítandó ingatlanban legyen, ha szeretnének élni a támogatás lehetőségével?

A visszaélések elkerülése végett, hogyha régóta a család tulajdonában van a lakás, akkor az otthonfelújítási támogatás benyújtásakor legalább egy éve bejelentett lakóhelyként a felújítandó lakásban kell élnie a szülőnek és a gyermeknek, a gyermekeknek

– hangsúlyozta ki Novák Katalin. 

Hogyha új lakásba, új házba költöznek vagy építkeznek, akkor ez a szabály nem érvényes, akkor nem kell igazolni az egyéves bentlakási jogviszonyt. Abban az esetben, ha ingázik a támogatást igénybe vevő, akkor a magyarországi, felújításban érintett lakásában a bejelentett lakóhelye fennmarad, így a támogatás az egyéb feltételek fennállása esetén igényelhető.

A kormányrendelet szó szerint azt mondja:

a támogatás abban az esetben igényelhető, ha az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik.

7. Milyen számlákat lehet benyújtani a MÁK-hoz? Milyen típusú munkálatokat lehet elszámolni?

Szinte minden otthonfelújítással kapcsolatos munkavégzést el lehet számolni. Ide tartoznak a villanyszerelési és a kőművesmunkák is, akárcsak a vízvezeték-szerelés és a tetőcsere.

Nem csupán a beépített konyhabútor, hanem a beépített nagy háztartási gépek is elszámolhatók az otthonfelújítási támogatás igénybevétele során. Ilyenek például a beépített főzőlap és a beépített mikrohullámú sütő, a mosogatógép, a páraelszívó, a sütő, stb. 

8. Amennyiben a gyermeket nevelő házastársak közül csak az egyiküknek van folyamatos munkaviszonya, illetve folyamatos társadalombiztosítási jogviszonya, abban az esetben is igényelhető a támogatás?

A kormányrendelet ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, ha az azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak együttesen igénylik, akkor legalább az egyik igénylőnek kell nyilatkoznia a támogatáshoz szükséges társadalombiztosítotti jogviszonyról. 

9. Csak a saját tulajdonú lakásra lehet igénybe venni a támogatást? Mi a helyzet például, ha csak az egyikünk nevén van a lakás, vagy a szüleimén?

A támogatás akkor abban igényelhető, ha az igénylő vagy kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a lakásban együttesen legalább 50 százalékos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

10. Lehet-e az állami otthonfelújítási támogatásból kerítést felújítani, télikertet építeni és tetőt szigetelni?

A támogatás egész pontosan a következő építési tevékenységekhez igényelhető:

• víz-, csatorna-, elektromos, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, köztük megújulú energiaforrásokkal,
• az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje,
• párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése,

• égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje,
• napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
• a lakás belső helyiségeinek fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolatának cseréje, felújítása,
• belső festés és tapétázás,
• galériaépítés,
• belső lépcső kialakítása és cseréje,
• szaniterbeépítés és -csere,
• villanykapcsolók és dugaljak kialakítása, illetve cseréje,
• belső nyílászárók, párkányok, küszöbök beépítése, cseréje, felújítása,
• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagyis a nyári konyha, a mosókonyha, a tároló felújítása,
• kerítés építése,
• gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• terasz, lodzsa, erkély, előtető építése,
• térburkolat készítése, cseréje,
• télikert kialakítása,
• akadálymentesítési munkák, amennyiben a gyermek mozgáskorlátozottnak minősül,
• alapozási szerkezet megerősítése.

(Borítókép: Construction Photography / Avalon / Getty Images Hungary)