Tovább késik a digitális törvényhozás – alkotmánymódosításra lenne szükség

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a járványhelyzetre hivatkozva előbb márciusban, majd november közepén Hadházy Ákossal közösen és Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselővel együttműködve ismét benyújtotta a digitális parlamentre való átállás elősegítését célzó Alaptörvényt módosító javaslatát.

Az Indexen korábban arról írtunk, a koronavírus-járvány első hulláma óta kérdés, megoldható-e, hogy a képviselők online vehessenek részt és szavazhassanak a parlamentben.

Az Európai Parlament többször is ülésezett már online formában, tavasszal Lengyelországban szintén sikerült megoldani, hogy a képviselők elektronikus kommunikációs eszközökkel vitázzanak, illetve Romániában szintén volt már példa online ülésre. Magyarországon ehhez az Alaptörvény módosítására lenne szükség.

Szél Bernadett írásban kérdezte meg az Országgyűlés Hivatalát arról, hogy szerintük mi az akadálya a parlament digitális működésének, és mit tettek eddig az ügy érdekében, mint az Országgyűlés működtetéséért felelős szerv. A megkeresésére válaszul Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója arról tájékoztatott,

milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az Országgyűlés alkotmányos és a magyar parlamenti jognak megfelelő ülésezése biztosítható legyen.

Ennek megfelelően amely kérdésekben saját hatáskörben dönthetett – pl. fertőtlenítés, védőeszközök beszerzése és rendelkezésre bocsátása, munkaszervezési változtatások az egészségvédelem és a folyamatos munkavégzés biztosítására stb. –, azt megtette, illetve javaslatot fogalmazott meg olyan megoldásokra, amelyek a kellő védőtávolság biztosítását, a kontaktusok csökkentését szolgálják

– írta Such György a levelében.

A főigazgató ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg az alkotmányos keretrendszer nem teszi lehetővé az Országgyűlés távműködését, ezért a Hivatalnak

Hozzátette:

amennyiben az alkotmány lehetővé is tenné a járvány ideje alatt a távműködést, az Ogytv. és a határozati házszabály legtöbb rendelkezése felülvizsgálatra szorulna, hiszen a hatályos szabályozás minden elemében a résztvevők személyes jelenlétére épít.

Such György azt is közölte:

a garanciális szabályok szükségessége miatt egy online parlamenti üzemmód bevezetése kétségkívül nagy technikai kihívás volna, ugyanakkor jelenleg mégsem ez az elsődleges akadálya a megvalósíthatóságnak, hanem a jogi keretrendszer.

A szándék hiányzik? 

Szél Bernadett szerint ez azt jelenti, hogy „nincs itt semmi ördöngösség”, és

ha lenne politikai akarat, az alaptörvény és a ház működését szabályozó törvények módosításával minden akadály elhárulna az elől, hogy a magyar parlament is megérkezzen a 21. századba.

A független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt írja, az, hogy a kormány nem akarja a digitális parlamentet, „világos”.

Minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy kikapcsolják a maradék parlamenti kontrollt is, másrészt a Fidesz végtelenül ósdi. Miközben Orbán Viktor és a kormánytagok minden másnap online üléseken vesznek részt, hol konferenciákon, hol az Európai Tanács digitális ülésein, itthon elképzelni sem tudják, hogy a magyar parlament is korszerűbben működjön és akár már most átálljon a virtuális működésre a vírusszempontból korántsem biztonságos fizikai ülésezés helyett

– fogalmaz bejegyzésében.

Szél Bernadett azt ígéri, ha bizottságra kerül az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslata, ott lesz nála a Such György főigazgató levele is, ugyanis most már papírja van róla, hogy

nem technikai, egyedül jogi akadálya van annak, hogy a magyar parlament is végre rugalmasan működjön.