Egészségkárosító lehet az online oktatás?

A koronavírus-járvány következtében az addig olajozottan működő rendszer márciusban felborult, az érintetteknek pedig egyik napról a másikra kellett szembenézni a digitális oktatás adta kihívásokkal. Néhány hónap „pihenő” után, november közepén a középiskolák ismét áttértek az online oktatásra.   

A tavaszi karanténidőszakhoz képest – amikor a tanároknak a váratlan helyzethez kellett alkalmazkodniuk, és emiatt sok helyen elmaradtak az órák – most az iskolák inkább ragaszkodnak a digitális órarendhez, ami a gyerekeket fizikailag is jobban megviseli. 

Ez derült ki azon az online tanácskozáson, amelyet a HiperSuli tanárai tartottak az előttünk álló időszakra való felkészülésről. Hangsúlyozták, hogy jobban oda kell figyelniük, főleg a fiatalabb diákokra.

Mindez egészségügyi kockázatot is jelent. Erre megoldás lehet egy digitális órarend megfelelő kialakítása: ahol lehetséges, nem minden óra 45 percét kell képernyő előtt tölteni. Jó példa lehet, hogy az élő online oktatásra a dupla órákat használjuk, a szimpla órán pedig lehet önálló vagy csoportos feladatokat kiadni 

– hívta fel a figyelmet Koren Balázs, a HiperSuli-program szakmai vezetője, aki szerint az alsósoknál a figyelem fenntartása is gondot okozhat, ezért is érdemesebb 4-5 fős csoportoknak inkább félórás, sok interakcióval színesebbé tett órákat tartani.

A tanárok és a szülők is sokszor szembesülnek azzal, hogy a diákok fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és dekoncentráltabbak. A járványhelyzet ugyanis felgyorsította a technológia és a közösségi média elterjedésének kedvezőtlen folyamatait.

A fiatalok napi ritmusa, az iskola, sportolás, hobbi által fenntartott egyensúly sokszor szétesett már a karantén első szakasza alatt 

– mondta Tóth Dániel pszichológus. A Pszichológus Pasi YouTube-csatorna házigazdája szerint ennek hatására a gyerekek sokkal fáradtabban, kialvatlanabb állapotban kerültek vissza ősszel az iskolába, ahol most újra az online térbe kényszerültek.

Ennek elkerülésére mindenképpen fenn kell tartani olyan időszakokat – akár egyéni, akár családi szinten –, amikor a gyerek ki tud kapcsolni, ott tudja hagyni a gépet

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a helyzet a tanárok számára is megterhelő. Sokszor elvárás velük szemben, hogy mindig minden platformon elérhetőek legyenek a diákok vagy a szülők számára. Ezt több iskolában az online órák számának korlátozásával szabályozzák, vagy például azzal, hogy házirendben rögzítik: a tanár 16 óra után nem köteles válaszolni a beérkező kérdésekre. 

Saját egyensúlyunkat úgy tudjuk megőrizni, ha tisztában vagyunk korlátainkkal és képességeinkkel. Maguknak kell odafigyelni szükségleteinkre, arra, mennyi pszichés terhet viselünk el, vagy mennyi alvásra van szükségünk

– tanácsolja a szakember, aki szerint a tanárok egyik legfontosabb, online oktatásban szerzett tapasztalata a visszajelzés hiánya. Ahogy fogalmaznak: 

Sok helyen a diákok a jelenlétüket bekapcsolt kamerával kell hogy igazolják, de ez nem lehet elvárás, hiszen nem mindenkinek állnak rendelkezésére a megfelelő eszközök – mutattak rá –, mivel nem feltétlenül van minden családban webkamera vagy elegendő számítógép ahhoz, hogy több gyerek – és esetleg az otthoni munkát végző szülő – egyszerre tudja használni.

Az online oktatás ugyanakkor az internetes biztonság és a személyiségi jogok kérdésére is ráirányította a figyelmet. A kamerakép az otthoni környezetet is megmutatja – azt pedig a tanulóknak is érdemes megtanulni, hogy a magánéletüket ne osszák meg mindenkivel. A jelenlegi járványhelyzet, az erős online jelenlét amúgy is 

– állapították meg az online tanácskozáson.