Az Európai Bizottság visszadobta a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést

Hiába gyűjtöttek össze több mint egymillió aláírást, mégis elutasította az Európai Bizottság a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést − derült ki a Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő hivatalos weboldalán közzétett bejegyzésből.

Csütörtökön az Európai Bizottság az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kezdeményezett Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést (Monitory SafePack) elutasította, ugyanis szerintük az Európai Uniónak nincs hatásköre, hogy ezen a téren jogszabályokat alkosson, ugyanis ez a tagállamok és nem az EU feladata.

Vincze Lóránt oldalán azt írta:

Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása.

Szerinte az Európai Bizottság ezzel a döntéssel

Hitetlenné teszik az európai polgárokat azzal, hogy Európai Bizottság elutasítja az ötödik sikeres kezdeményezés után is a jogalkoltást.

A képviselő emlékeztetett: megígérték, hogy a kisebbségek ügyét napirendre tűzik az Európai Parlamentben, és ezt meg is tették. Megnyerték az Európai Parlament többségének támogatását, közte a német Bundestagét is. Sajnálatosnak tartotta, hogy az ügyben „nem választott képviselők, hanem olyan brüsszeli bürokraták hozták meg a végső döntést, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk” − mondta a politikus. Közölte:

Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk kisebbségi közösségeinknek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt közel egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk.

Az ügyben Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő is hangot adott véleményének a közösségi oldalán. Azt írta:

Věra Jourová mint felelős biztos lesöpörte a kezdeményezést az asztalról. Csak emlékeztetőül: ő az, aki rendszeresen minden létező szexuális kisebbség és bevándorlócsoport jogairól litániákat zeng. Azonban ma Európa őshonos nemzeti kisebbségeit egy kézlegyintéssel elintézte.

Hidvéghi Balázs szerint a döntés „felháborító és cinikus”, ugyanis a kezdeményezés ötvenmillió európai polgárt érint. Szerinte hiába kérte Brüsszelt több mint 1 millió 100 ezer uniós polgár, hogy védje jobban a nemzeti kisebbségeket, és hiába szereztek meg elegendő aláírást hét tagállam helyett 11-ben. Mint mondta, Věra Jourová „ma azt is megmutatta, hogy valójában mit jelent számára az emberek véleménye”.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság „kimutatta a foga fehérjét” a kezdeményezés ügyében. Ugyanis arra hivatkoznak, hogy nincs jogszabályalkotási felhatalmazásuk a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében, miközben ez Európa lakosságának több mint tíz százalékát érinti, egy spanyolországnyi népességet.

A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy a bizottság határozatában hivatkozik különböző gender-, roma-, LMBTQ-stratégiákra, továbbá nyelvi, kulturális sokszínűséget védő általános szabályokra, amelyek részben kellőképpen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. Azonban szerinte a kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni. Mint írta:

Jól láthatóan a bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát. Határozatával bizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli, és nem a valós problémák megoldása.

Szili Katalin szerint ezzel a döntéssel csak nő a bizalmatlanság az európai polgárok és Brüsszel között, és úgy tűnik, számukra a kezdeményezés csak egy „demokratikus mutatványos bódé”.

Az Európai Bizottság weboldalán Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök azt nyilatkozta:

A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Unió egyik alapvető értéke, a Bizottság pedig elkötelezett az ezzel kapcsolatos törekvések előbbrevitele iránt.

Az EB szerint az előterjesztés óta (2013) sok olyan intézkedés született, amelyet a kezdeményezés megfogalmaz és előterjeszt. Éppen ezért a Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy új jogszabályokat alkosson, azonban „komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához”.