Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

Mi lesz a következő világjárvány?

GettyImages-1229893175
2021.01.15. 19:27

Abban egyetértenek a tudósok, hogy a vírusok nagyon nagy százalékban állatokból származnak, vagyis a legnagyobb veszélyt az jelenti, amikor egy-egy vírusfajta állatból emberre kerül át, megfertőzve azt. És a fertőzés utána emberről emberre terjed, majd ha nincs ellenszere egy újfajta vírusnak (mint ez történt a Covid–19 esetében is), akkor hónapok alatt kialakulhat egy világjárvány.

A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) minden évben mérlegeli és rangsorolja azokat a fertőző betegségeket, amelyekre a legnagyobb kutatási és járványmegelőzési forrásokat kell fordítania, vagyis ezek azok a betegségek, amelyek a szakemberek szerint lehetséges világjárványhoz vezethetnek. A legutóbbi rangsor kissé ijesztő:

  • Covid–19
  • Krími–kongói vérzéses láz
  • Ebola
  • MERS
  • Nipah-vírus
  • Zika
  • Rift Valley-láz
  • Sertésinfluenza

A WHO-listából most három olyan vírusfertőzést mutatunk be, amelyek három különféle állatról terjedhetnek át emberre. Ezek a denevér, a sertés és a teve.

A Nipah-vírus

A fertőzést először 1999-ben írták le, amikor járvány tört ki Malajziában sertéstartó gazdák között Nipah tartományban. 2001-ben már Bangladesben, majd India keleti részén bukkant fel. De azóta találtak már a vírussal fertőzött denevéreket Kambodzsában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Madagaszkáron.

A malájziai járvány idején egyértelműen kiderült, hogy beteg disznóktól kapták el a gazdák, lehet, hogy a feldolgozáskor fertőzött állat húsával érintkezhettek.

Bangladesben viszont gyaníthatóan olyan nyers datolyadzsúszt ittak, amibe vírus kerülhetett fertőzött gyümölcsevő denevérek nyálából vagy vizeletéből.

A betegség lappangási időszaka viszonylag hosszú, akár két hét körül is lehet, de találtak beteget 45 napos lappangási idő után is. Fejfájással, hányással, lázzal, izomfájdalmakkal kezdődik, majd kábultsággal, zavartsággal folytatódik, ami már valószínűleg a kialakuló agyvelőgyulladás tünete, ez az agy védekező működése, ami azért indul be, hogy megszüntesse a fertőzést.

Kezelése sajnos csak tüneti. A halálozási aránya 45 és 75 százalék között van, attól függően, hogy a fertőzött mennyi idő alatt jut megfelelő orvosi ellátáshoz.

A vírus elsődleges természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek, de háziállatok – elsősorban sertések – is gyakori vírusgazdák. A disznók körében roppant gyorsan terjed a fertőzés és kerül át emberekre, amint azt az első maláj járvány is mutatta. Jelenleg nincs ellene védőoltás, ezért is szerepel magas prioritással a WHO idei vakcinakutatásai kötött.

Sertésinfluenza

Persze nemcsak az egzotikus helyeken kipattanó, korábban ismeretlen vírusok jelenthetnek veszélyt, hanem maga az élelmiszergyártás is, mondjuk például az európai sertéshús előállítása. A 2009-es sertésinfluenza-világjárvány óta kutatók, virológusok hada igyekszik megtalálni az ellenszerét ennek a fertőzésnek.

Európában 2500 sertéstenyésztő vállalkozás fogott össze, és vesz rendszeresen mintegy 18 ezer mintát, és küld be a speciális laborokba, hogy mielőbb megértsük az influenzafertőzés kialakulását a malacokban.

Az influenza típusai

Az influenzavírus négy fajtája közül az A, a B és a C fertőzi meg az embereket, ezek közül is az A a legveszélyesebb. Ennek a legelterjedtebb emberi kórokozói a H1N1 és a H3N2 altípusú A-vírusok. Például a H1N1 volt 1918-ban a spanyolnátha, illetve 2009-ben a sertésinfluenza-járvány kórokozója. A H2N2 okozta az 1957-es ázsiai influenzát, míg a H3N2 pedig az 1968-as hongkongi influenzajárvány kitöréséért volt felelős.

Tudósok döbbenettel állapították meg, hogy a sertéstelepekről beküldött minták több mint 50 százalékában kimutatható volt az állatokban az influenza A típusa, amely nagyban felelős a világjárványokért. Ami igazán aggasztó, az az, hogy ezek a vírusos minták a legnagyobb dán, bretagne-i, északnyugat-németországi és holland sertésfarmokról érkeztek.

A német Friedrich Löffler Intézet állatbetegségeket elemző részlegének kutatói négy olyan influenzavírust azonosítottak, amelyek bármelyike potenciális kiindulópontja lehet egy újabb világjárványnak.

Felfigyeltek arra is, hogy a légúti betegségek jeleit mutató disznók mintegy 30 százalékának lett pozitív az influenza A tesztje, ami rendkívül magas arány. A sertéseket, hasonlóan az emberekhez, néhány hónaposan sokkal könnyebben fertőzik meg a vírusok, mert még nem volt elég idejük a védekezőrendszerüket megerősíteni.

Tehát a feszített ütemű európai sertéshústermelés oda vezet, hogy az állatokat 6-7 hónaposan, 100 kiló körüli súlyban vágják le, de addig nem fejlesztik ki magukban az influenza elleni védekezést.

Évente mintegy 260 millió sertést vágnak le és dolgoznak fel Európában. Ez a mennyiség pedig tökéletes lehet egy új típusú influenzamutáns kialakuláshoz.

A MERS és a tevék

Bár Európában nem él jelentős tevepopuláció, ám Északkelet-Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsia bizonyos területein meghatározó a szerepük a falusiak életében.

Az állatokat többféleképpen hasznosítják, munkára fogják, szállításra használják, tejüket isszák és a húsukat feldolgozzák, de van, ahol a gazdagság szimbóluma, hogy kinek hány tevéje van, és ezért még nászajándéknak sem utolsó. A világon mintegy 30 millió tevét tartanak, tehát egy olyan járvány, amelyet ezek az állatok indíthatnak el, gyorsan terjedhet.

2012-ben Szaúd-Arábiában bukkant fel a MERS, vagyis a közel-keleti légúti koronavírus. Ez pedig azt jelenti, hogy tünetei hasonlóak a mostani Covid–19-járványhoz, hiszen mindkettő alapja a koronavírus. Valószínűleg ez is denevérektől származik, de az egyelőre még nem tisztázott, hogy miként adhatták át a tevéknek.

Az állatok egymást is fertőzik, és a velük érintkező emberek is elkapják a kórt. A WHO összesítése szerint eddig 858 haláleset köthető a MERS-hez, illetve a betegség szövődményeihez.

A legtöbb esetet a Közel-Keleten regisztrálták, de a vírus felbukkanása óta már a világ 27 országában találtak fertőzöttet. A halálozási rátája 35 százalék.

(Borítókép: Maszkot viselő emberek az utcán 2020. december 1-jén Dublinban, Írországban. Fotó:NurPhoto /Artur Widak/ Getty Images )